teszt- és sajtóképek > autósmozi
Amiről meg még tán nem volt szó, az a beltér úgy mindenestül. Hogy tágas, az nyilvánvaló. Hogy még levegősebb, fényességesebb legyen, arról a panorámatető gondoskodik. Az első ülések elektromosak, memóriásak, de kell is az ezernyi állítási lehetőség, mert a kormányoszlop csak függőlegesen mozog. Ezért (is) jó, hogy a pedálsor sem fix.
Baromi kényelmes, fejedelmi. A bőr puha és illatos, a világos huzat takarítása bizonyára nem a tulajnak jelent fejtörést. A kormány, a váltókulissza és az ajtófogantyú fája nyilván tetszik annak, aki szereti az ilyet. Tény, hogy elegáns. A főképp szellőzőitől saabos középkonzol picit a vezető felé fordul, hogy a navigáció minálunk használhatatlan, az nem az autó hibája.
Felettébb jól el lehet lenni az SRX-ben. Amerikásan pöffeszkedve, használva, kihasználva a technika (és pénztárcánk) adta lehetőségeket. Vicces dugóban, csordogálva (vagy amúgy is) tévét hallgatni, híreket, milliomost, Megasztárt. Például. Nézni ugye csak álló helyzetben. Vagy kedvenc koncert-DVD-nket bömböltetni a kiváló hifinek hála. Tiszta, pazar. Vagy hátul ejtőzve filmet nézni drótnélküli fejhallgatóstul, elfekve. Vagy leghátul kuporogva, de ettől boldogan, mert utazik a nagycsalád.
A tökélyt, az ergonómiai ötöst csak az kérdőjelezi meg, hogy a hátsó ablaktörlő-mosó kapcsolóinak már csak a fejünk felett találtak helyet. Sebaj, hamar szokható. És rengeteg a tárolórekesz, az okos megoldás, az anyagminőség, a ki- és eldolgozás is példás.
Menjünk! "Hajónk" orrában egy selymes járású és hangú V8-as, változó szelepvezérléses, majd' 4600 köbcentivel, ő a Northstar. Lóerőből 325 van, jó sok, és jó magas, 6400-as fordulaton. A 427 Nm maximális nyomatékot 4400-nál adja le, szóval lehet és kell is pörgetni, bizony. És ilyenkor naná, hogy játssza is a jellegzetes V8-as zenét, sláger.
És halad, mit halad, tép a monstrum, a 7,4-es százas sprint nem semmi a bőven több mint két tonnás súly tükrében. A vége papíron 225 km/h, amit megmondom őszintén, nem próbáltam ki. Nem az a száguldós fajta ez az SRX. Rááll vele az ember gyermeke egy tuti tempóra, és azt tartja. És akkor halk, tartalékos, nem is fogyaszt olyan sokat.
A sok alatt tessék vérforralóan csomó liter benzinre gondolni. Ööö, nem, még többre. Szóval simán benyel akár 25-öt is százon, ha város, ha Budapest, ha bele-belenyomogatós, gyorsulgatós, hanghallgatós a menet. Kultúráltan, nyugodtan már megközelíthető a gyári átlag. Nem mintha a 14 liter ne lenne éppen kétszer annyi, mint amivel vélhetően számol a megfontolt családapák, a háztartások java, de legalább már emészthető, valamint párhuzamos a teljesítménnyel és a tömeggel, a 4WD-vel és az automata váltóval. Az ötsebességes, szekvenciálisan is kapcsolható automata váltó egyébként nem a leggyorsabb, de komfortos, jó.
Na persze az sem mindegy, hogy terepezünk-e, élünk-e igazából az állandó négykerékhajtással. Amúgy ne, ne nagyon hagyjuk el a járt utat, a biztonságos aszfaltot valami dagonyáért - nem a dzsuvába való az SRX. (Lásd még egyik keretesünkben.) Nem is ezért veszi, aki veszi.
Hanem a már soroltakon túl azért is, hogy elképesztően masszívan ott legyen az aszfalton, hogy ne kelljen berosálni egy kis víztől, hótól, jégtől, murvától, miegyébtől. Elöl-hátul többlengőkaros a futómű, független a kerékfelfüggesztés, és hát itten volna az egyedülálló, mágneses lengéscsillapítás-szabályozás (MRC). Leglényege, hogy a vezérlőelektronika négy helyről (plusz a kormánytól is) begyűjti az infókat, és a másodperc törtrésze alatt kiosztogatja a parancsokat. Mágneses impulzusok formájában. A vevők pedig a lengéscsillapítók szintetikus folyadékában megbúvó acélbetétek. Olaj átfolyási ellenállása megváltoztatva, tapadás innen oda. Hogy ez mire jó? Ja, hogy hirtelen manővereknél mondjuk uraljuk a gépet, a helyzetet, érjen csak haza biztonságban a família, vár a vacsora.
És még széria StabiliTrak stabilitás-növelő is van, a hátsó futómű szintállítása is automatikus. Gyaluljuk a betont, szinte eggyé válunk a Földdel, ühüm. Mert közben sajna csúnyán szennyezzük is, bocsátjuk kifelé a sok-sok károsanyagot, égetjük a benzint, nem kíméljük környezetünket, készleteinket, számlánkat. Aha, kéne dízel SRX. Meg hibrid. Meg másmilyen.
Miért van az, hogy az ilyen típusú autóknál ez mindig előjön? És például a sportkocsiknál meg nem annyira, pedig ők is zabálnak, ugye. Jut eszembe, az SRX V8-asa elvileg kevesebb benzinnel is beéri V6-os kistestvérénél.
Szóval szöglet. Nem gól, csak majdnem, félig. Tán ilyen az SRX. Szeretném, ha minden mástól elvonatkoztatva írhatnánk arról, hogy milyen szép és jó, hogy örülünk a SUV-ok támadásának, a legfrissebb trendeknek, tudom, hogy naiv vagyok.