Amerikai hódító útjára ugyan csak mostanában indul majd a Volkswagen ötös Golfja (a kis nyuszi, hehe), nálunk viszont már 2003 óta piacon van. Bizony, három kőkemény éve. Ha annyi millió forintom lenne, ahányszor a premier óta láttam utcasarkon, benzinkútnál, elém bevágva, összetörve belőle, eme tartalmas írás befele pötyögése helyett inkább most azonnal elindulnék, teszem azt Dubai-ba, majd miután elcsorgattam az összes nyálam az olajsejkek ostoba ferraris, mercedeses gyorsulási versenyei bambulása közben, két koktél elszürcsölése között elkezdeném törni a fejem azon, hogy az egyik helyi gigaprojekt részeként Oroszországot, vagy Amerikát vegyem meg. Ilyen lenne az édes, arany élet.
Tényleg mindenki látott már Golfot. Ebból a mostaniból is tucatnyit. Itt gebedjek meg menten, ha bármi újat tudok róla mondani, nézhetem innen, onnan, amonnan, ha kapok fél óra gondolkodási időt, akkor se fog eszembe jutni róla semmi eredeti. De a Golf az ilyen, hogy szófukarságban szenved az ember fia tőle, dögunalmas, még egy német nyelvtankönyvbe is több izgalmat csempésztek, mint ebbe az ötajtós konstrukcióba.
Hogy most mégis a legnépszerűbb Volkswagenről lesz szó (Amerika, nyugalom, tudjuk, hogy odaát a Jetta a sláger), az csakis azért lehetséges, mert a wolfsburgi gyár csinált egy egészen újszerű, turbós-kompresszoros, csodamotornak is becézett 1,4-es erőforrást, amely kis lökettérfogata ellenére 170 lóerőt teljesít a Golf gyakorlatilag miatta kitalált GT-verziójában. A Twincharger a tavalyi Frankfurti Autószalonon mutatkozott be, ugyanitt a Volkswagen bejelentette, hogy lesz neki gyengébb, 140 lovas kiadása is, amely az egyterű Touranban teljesít majd szolgálatot.
Jó történet ez egyébként, az importőr két héttel ezelőtt keresett meg minket, hogy ugyan már, azonnali hatállyal nem-e vinnénk el tőlük ezt a Tourant. Ám hiába akartuk nagyon a TSI-technológiát, az a hét Audi Q7-estül, Lexus IS-estül, meg úgy mindenestül nagyon tele volt. Néma szomorúsággal kevert belenyugvással könyveltük el, hogy akkor kicsit még várnunk kell a csodatechnikára, nem esküszöm meg rá, de mintha néhány könnycseppet is elcsepegtettünk volna a nagy bánatoskodásban.
Na de aztán ugyanezen hét végén jött a nagy hír, hogy hiszen van ám az erősebb TSI-ből, ebből a bizonyos Golf GT-ből is a tesztparkban, Húsvét után ráadásul épp szabad, mi lenne, ha elvinnénk azt. Ööö, nem is tudjuk, na de jó, legyen hát, így történt, hogy a legeslegelsők között próbálhattuk ki az izmosabb TSI-egységet.
Átvétel után pillantás a kilométerórára, alig több, mint ezer áll rajta. Bőven "összecsiszolódási" fázis, de sebaj. Mellesleg ha nem mutatják meg, melyik is a TSI-Golf, simán elsétálok mellette, pedig a wolfsburgiak azért igyekeztek dögösebbé tenni: a GTI-hez hasonlóan a karosszéria színére fújt, V alakú hűtőráccsal szigorították az elejét, 17"-os, peres gumis alufelniket toltak alá, a kipufogót dupla csövesítették. Előre és hátra is került GT-felirat, hiába azonban a nagy igyekezet, a forgalomban mindenki sima Golfnak nézte. Hogy honnan tudom? Az összes önjelölt Fittipaldi engem akart legyorsulni, nem tudván, mi lapul a motorháztető alatt.