A Nissan egészen újszerű megoldást talált ki arra, hogy miként frissítse fel kínálatát. Az Almera a legrégebb gyerek a kínálatban, normál esetben csak egyszerű modellváltás segíthetne rajta. A Nissan azonban más utat választott, hiszen az Almera megszűnik, helyette három modell is érkezik, amiből az első fecske a Note volt. Az ugye, egy egyterűsített kisautó, mérhetetlen praktikummal, kevés élménnyel. Ideális kicsi családi autó. A következő szülött a Qashqai, kimondhatatlan névvel, a Muranora hasonlító formatervvel, kicsit emelt hasmagassággal, kényelemmel, választható összkerékhajtással. Az utolsó gyermek pedig a Tiida lesz, amely a kettő közötti rést tölti majd ki.
A Qashqai, a gyáriak szerint egy Volkswagen Golf és Toyota RAV4 közötti olyan autó, amely a két kategória között gondolkodó vásárlóknak lesz jó. Nagyobb, mint a egy átlag C-szegmensű autó, de kisebb, mint egy SUV, ugyanakkor személyautós, de mégis az X-Trail hajtását kapta meg. Érdekes koncepció, de nem ők az elsők vele az autógyártás történetében. A Qashqai-t olyan embereknek kitalálták ki, akik valamivel többet szeretnének egy Golf, Corolla, Mazda 3 tudásánál, és szeretnék, ha ez a több a terepes irányzat felé mozdulna el. Manapság sok divatirányzat van, az egyik az, hogy a vásárlók jelentős része terepjáróval, vagy annak látszó tárggyal akar a városban közlekedni. Pedig valójában ezen vevőkör 90 százaléka sosem megy terepre, de a lehetőség biztonságérzetet ad. A Qashqai is erre apellál, hiszen nem terepjáró, de csúszós földutakon, vagy télen, a nagy hóban jól szolgálhat.
Bár a modell már a Renault-Nissan házasság jegyében született, szerencsére a japánok tartják magukat ahhoz, hogy designban teljesen különböznek. A Nissan vezérelve az, hogy jelentős haszonnal adjanak el autókat, ehhez pedig alapvetően fontos, hogy egyedi, szerethető autókat gyártsanak. Itt nem csak mennyiség, hanem a haszonkulcs is lényeg, amiben a Nissan egészen jól áll. Az egyediség már az autó formája alapján sugárzik, bár ha abból indulunk ki, hogy a Murano még ennél is forradalmibb, akkor lehetne kicsivel vadabb is. Ez azonban a C-szegmensbe készült, ott pedig még nem illik ellőni minden puskaport. A Qashqai így is egy lendületes vonalvezetésű crossover, amely egészen jól mutat a városi forgatagban.
Az egyedisége elsősorban az orrában rejlik, ahol különösen feltűnő jelenség a motorháztetőn végigfutó két púp.
Szerencsére az autóba beszállva még kellemesebb kép fogadja az utasokat, pedig nincs semmi extra. Csak kellemes tapintású anyagok, és megfelelő összhang az elemek között. Az ülések kényelmesek, igaz ebben a szövet volt a jobb, hiszen a bőr csúszik. A középkonzolon elsőre el lehet veszni, ugyanis a bemutatón található autók felszereltsége mind annyira pazar volt, hogy a rengeteg kapcsoló és rendszer kezelését még tanulni kell, de összességében az ergonómia is rendben van. A csomagtér 413 literes, széles és jól pakolható, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a hátsó futóműben a teleszkópokat kicsit megdöntötték. Az autó térkínálatban tehát többet nyújt, mint egy C-szegmensű autó, sőt minőségben is egészen jó.