Akár a helyszínen elvehetik majd a jogosítványt

Egyre többen halnak meg az utakon, miközben az Európai Unió célkitűzése szerint számuknak felére kéne csökkennie. A közlekedési morálban aligha bízhatunk, ezért hamarosan radikális szigorítások lépnek életbe, ígérik, és egyúttal becsukják az elmúlt években egyre többet használt kiskaput.

Évente mintegy ezerháromszáz ember hal meg közlekedési balesetben Magyarországon. A statisztika romlik

A statisztika szerint az évből hátralévő egy hónapban még körülbelül száz embernek, köztük legalább ötven vétlen közlekedőnek meg kell halnia az utakon. Ha ezzel az elborzasztó adattal szembesülünk, a KRESZ-szigorításról szóló hírt bizonyára egy "na végre!" felkiáltással fogadjuk.

Az utolsó emlékezetes változtatásra 1993-ban került sor, arra azért volt szükség, mert a baleseti adatok tekintetében Európa végén kullogtunk. A módosítás 50 km/órára csökkentette a lakott területen megengedett sebességet, és kötelezővé tette a tompított fényszóró használatát lakott területen kívül. A szakemberek jórészt ennek a szigorításnak tudják be, hogy 2000-re 50,7%-kal csökkent a halállal és 37,1%-kal a személyi sérüléssel járó balesetek száma az 1990-es adatokhoz képest. Az autók száma viszont folyamatosan nő, és Nyugat-Európán még mindig bőven van mit behozni.

A leggyakoribb baleseti ok továbbra is a gyorshajtás, az út- és látási viszonyoknak nem megfelelő sebesség

A balesetek elsődleges oka - ezt valószínűleg mindenki tudja - a gyorshajtás, illetve az út- és látási viszonyoknak nem megfelelő sebesség. A havas, jeges, latyakos idő beálltával szinte nincs híradás árokba csúszott, megpördült, felborult jármű nélkül. Ráadásul hiába olvasható, hallható lépten-nyomon, mennyire fontos a téli gumi, decembertől februárig a fél ország úgy csúszkál, mintha a műjégen volna. A másik probléma a látási viszonyokhoz képest túl nagy sebesség, pedig a KRESZ-tanfolyamon alaposan megtanítják, hogy a tempót úgy kell megválasztani, hogy az ahhoz tartozó féktáv ne legyen hosszabb, mint a belátható útszakasz. (A láthatóság kérdésével hamarosan bővebben is foglalkozunk.)

A probléma részben abban gyökeredzik, hogy az utak szélén általában semmi nincs, ami megváltozott körülmények esetén a vezetőt lassításra intené, és sokan "amit a tábla megenged" alapon választják meg sebességüket. A gyorsaság növekedésével ráadásul a szem látószöge is szűkül: 100 km/óránál körülbelül 45°-os tartományra csökken az egyébként 180-220°-os szög.

Itthon az emberek fele nem használja a biztonsági övet, ez is növeli a halálesetek számát. Indokok, kifogások és a szakember véleménye

A balesetek másik fő okozója - ezt is tudjuk - az ittas vezetés. Itthon az esetek 13,5%-ában felelős az alkohol, míg az Unió bővítés előtti tizenöt országa 4-5%-os eredménnyel dicsekedhet. Ráadásul Nyugat-Európában több helyen is megengedett a félezrelékes véralkoholszint - hazánkkal ellentétben. Hasonlóképp lehangoló statisztikai adatokkal szembesülünk, ha összevetjük a biztonsági öv használatának arányát. Magyarországon csupán 51%-ban kapcsoljuk be az övet, míg az előbb említett országokban a 90%-os arányt szeretnék 95%-ra javítani. Ez is azt jelzi, hogy még igen nagy lemaradásunk van Európa nyugati felével szemben. Az Európai Unió célul tűzte ki a halálos közúti balesetek 50%-os csökkentését 2010-ig. Ez a javulás nálunk azt jelentené, hogy évente több száz ember menekülne meg a halálos közlekedési balesettől. Tehát szigorítunk.