Egyfelől keményebb szankciókkal kell számolniuk azoknak, akik áthágják a szabályokat. Nemrég nagy visszhangja volt a harminc- és háromszázezer forint közti büntetési intervallum hírének, ám a pontos tételekről még nem született döntés. Ahogyan egyelőre az is kérdéses, mikor lépnek életbe a szigorítások.
Dr. Komáromi Endre ezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője elmondta: szeretnék, hogy kirívó szabálytalanság esetén az igazoltató rendőr a helyszínen elvehesse a jogosítványt - valószínűleg néhány ilyen eset után észrevehetően visszaesnének a száguldozások. A szigorúbb büntetéseket fokozott ellenőrzések egészítik ki, ezek elsődleges célja természetesen az ittas vezetők és a gyorshajtók kiszűrése. Utóbbiakról ráadásul egyre több portré készül majd, a rendőrség ugyanis tárgyalásokat folytat az autópályák üzemeltetőivel további sebességmérő kamerák elhelyezéséről. Az M1-esre telepített berendezések radikálisan lecsökkentették a száguldozást az adott szakaszokon. Kérdésemre, miért jelzik előre táblával a kamerákat, a főosztályvezető azt felelte, hogy nincs ilyen törvényi kötelezettség, a rendőrség saját hatáskörében dönt így, és nem a büntetés a cél, hanem a gyorshajtás visszaszorítása.
Persze a gyorshajtó lefotózása és felelősségre vonása két külön dolog. Szinte mindenki ismeri a kiskaput: közeli hozzátartozóra az ember nem köteles terhelő vallomást tenni. A szabálysértők évente nem kevesebb mint százezer esetben ússzák meg büntetést ezzel a trükkel. 2008 első felében ez a lehetőség megszűnik, a közlekedési törvény módosításával - több nyugat-európai országhoz hasonlóan - bevezetik az objektív felelősség fogalmát. Ennek alapján a jármű üzembentartója köteles kifizetni a büntetést, és emellett a vezető ellen - ha kiderül kiléte - szabálysértési eljárást indítanak, ám neki pénzbírságra már nem, csak pontokra kell számítania.
A pontrendszert hat éve vezették be, és bár 2004-ben módosították, átütő sikert eddig nem értek el vele. Jelenleg ugyanis igen szorgalmasan kell szabálytalankodni ahhoz, hogy a pontok száma elérje a bűvös 18-at, amelynél fél évre ugrik a vezetői engedély. Mivel szabálysértésért maximum 3 pont adható, a jogsi elvételéhez legkevesebb hat szabálysértést kell elkövetni. Az idei év kezdetéig csupán 330 vezetőnek sikerült elérnie a tizennyolc pontos bravúrt. Hogy miért különleges "teljesítmény" ez? Mert 17-nél még van lehetőség részt venni utánképzésen, amely kiradíroz öt feketepontot - 14-nél ugyanez kilenccel csökkenti a pontok számát. Szerencse, hogy évente csak egyszer lehet ezt igénybe venni - mondhatnánk némi iróniával. A jelenlegi szabályok értelmében ugyanis ha a 14 ponttal rendelkező szabálytalankodó háromszor lebukik piros lámpán áthajtás közben, ugyanott van, mintha nem vett volna részt a képzésen - ismétlem: mindezt évente "csupán" egyszer játszhatja el. Nagyon finoman fogalmazok, ha azt mondom, mostani formájában a rendszer nem éppen elrettentő erejű.
A jelenlegi módosítási javaslat szerint a képzés csak 12 pont birtokában jelentene mínusz kilencet, e fölött már csak hattal csökkentené a pontok számát. Ennél fontosabb változás, hogy egyes szabálytalanságokért több pontot lehet majd kapni: a gondatlanságból elkövetett közlekedési bűncselekményért 4 helyett 7, a szándékosért 7 helyett 10, a szabálysértésért 1-3 helyett 1-6 pontot. Egy "szűz" jogosítványt tehát ezentúl hat helyett három piros lámpával lehet visszajuttatni a hatóságoknak - persze csak lebukás esetén. Az igazi elrettentő erő inkább a százezer forint feletti bírság lehet. Igaz, a harmincmilliós kocsival száguldozóknak még ez sem, de a jogosítvány bevonása talán őket is elgondolkodtatja, érdemes-e szabálytalankodni.
A büntetőpont-rendszer néhány tétele Sebességkorlátozás jelentős túllépése: 3 pont |