Kamiontól nem védenek a szalagkorlátok

Gyakran olvasni, hallani olyan balesetekről, amikor a szalagkorlát nem nyújtott kellő védelmet. Hazánk néhány éve vette át az európai előírásokat, de az utakat szegélyező "közúti visszatartó rendszerek" java részét korábban helyezték ki, ütközéses vizsgálatok nélkül. A szabvány előtti korlátok cseréje nincs napirenden, a kamionokat azonban a szabványos szalagkorlát sem mindig fogja meg.

A Toyota Hiluxot épp megfogta az elválasztósáv védőkorlátja. Egy nyerges vontatónál kétseges az eredmény
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

A szalagkorlátokat a Magyar Szabványügyi Testület 2001-ben regisztrálta az európai szabvány honosításával, MSZ EN 1317-es lajstromszám alatt. A besorolás alapját képező vizsgálatokat tehát külföldi laboratóriumok végezték, az eredmények más országokban is a szabványok alapját képezik. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közlekedési Főosztálya által kiadott útügyi műszaki előírás "alkalmazása az országos közutak kezelői számára mind megrendelőként, mind saját tevékenységükre nézve kötelező", ám visszamenőleges hatálya nincs. Tehát a szabvány életbe lépése előtt kihelyezett, ütközéses teszttel nem vizsgált korlátok kint maradhatnak egészen addig, amíg felújítás alkalmával le nem cserélik őket.

Ez azt jelenti, hogy jelenleg több tízezer kilométeren a szabványnak nem megfelelő korlát jelenti a védelmet. Megkerestük a Nemzeti Közlekedési Hatóságot és a Magyar Útügyi Társaságot. Többen is az utóbbi szervezet szakértőjéhez, Kolozsi Gyulához, a téma hazai "gurujához" irányítottak minket. Kolozsi Gyula szerint nem bizonyított, hogy az új szabványnak megfelelő rendszerek jobbak lennének, mint a régiek, csupán "másfajta biztonságtechnikai filozófiát testesítenek meg." És még ha rosszabbak is volnának a korábbi rendszerek, akkor is hosszú évekbe és rengeteg pénzbe kerülne, míg lecserélnék a meglévő korlátokat. A szakember úgy fogalmazott, hogy "ilyenre sehol a világon nincs példa. Olyan, mintha utólag átírnánk a történelmet."

A januári, szegedi baleset. A hídon nincs biztonsági korlát, a gyalogosokét könnyedén átszakította a teherautó, majd öt métert zuhant
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

A szalagkorlátok kötelező alkalmazásáról szóló táblázatból kiderül, hogy 16 tonnánál nehezebb tehergépkocsira és nyerges vontatóra (H4a, H4b) sehol, még gyorsforgalmi úton sem méreteznek, a legnagyobb védelmi szint a robbanásveszélyes és környezetszennyező anyagok tízméteres körzetében alkalmazott H3. Normál körülmények közt a H2-es a legmagasabb fokozat, amely egy hetvenes tempóval ütköző 13 tonnás buszt képes úton tartani. Közútjaink jó részén azonban legálisan közlekedhetnek akár negyventonnás nyerges vontatók is, amelyek a szabványos (tehát kevés helyen fellelhető) korlátokat gyorshajtás nélkül is áttörhetik.

- Olyan korlátfajta nem létezik, amely minden becsapódó járművet megfog - hangsúlyozta Kolozsi Gyula. Kérdésünkre elmondta, évente csak néhány halálos baleset történik a szalagkorlátok elégtelen visszatartási képessége miatt. A csak szó persze aláhúzottan relatív, hiszen egyetlen elvesztett élet is sok, ám ha összevetjük az utakon évente történő 1000-1500 halálesettel, megállapítható, hogy a visszatartó rendszerek elhanyagolható arányban felelősek a végzetes balesetekért. A szakértő úgy véli, egész egyszerűen nem lenne indokolt sok ezer kilométer közút mindkét oldalán kicserélni a korlátokat, mert irdatlan forrásokat emésztene fel - szerinte ekkora ráfordítással számottevően lehetne javítani a közlekedési morált, ami jóval nagyobb eredménnyel kecsegtetne, sokkal több életet mentene meg.

A biztonsági korlát kötelező alkalmazásának esetei

	Gyorsfor- galmi utak		Főutak		Mellékutak
	K	B	K	B	K	B
Az útkorona szélén
A 2-3 m magas töltésen vezetett utakon, ha a töltésrézsű hajlása 1:1,5 aránynál laposabb	H1	H1	H1	H1	-	-
A 3-6 m magas töltésen vezetett utakon	H2	H1	H2*	H1*	-	-
A 6 m-nél magasabb töltésen vezetett utakon	H2	H2	H2	H1	H1	H1
A 0,5 m-nél magasabb támfalon vezetett utakon 3 m magasságig	H1	H1	H1	H1	H1	H1
A 0,5 m-nél magasabb támfalon vezetett utakon 3-6 m magasságig	H2	H1	H2	H1	H1	H1
A 0,5 m-nél magasabb támfalon vezetett utakon 6 m magasság felett	H2	H2	H2	H1	H1	H1
Kis sugarú ívek esetén az ív külső oldalán	H1	H1	H1	H1	H1*	-
Az út külső oldalán, ahol a koronaéltől vagy a kiemelt szegélytől 2,5-5 m távolságra hídalátámasztás vagy más rögzített, illetve merev akadály van	H2	H1	H1	H1	H1	H1
Az út külső oldalán, ahol a koronaéltől 2,5 m-nél kisebb távolságra hídalátámasztás, zajárnyékoló fal vagy más rögzített, illetve merev akadály, építmény van	H2	H1	H1	H1	H1	-
Egymás mellett vezetett közút és vasút között biztonsági okokból a vasúti szabályzatban előírt védősáv csak akkor csökkenthető, ha a közút mentén megfelelő védőberendezést helyeznek el	H2	H1	H2	H1	H1	H1
Az út mindkét oldalán, ahol az út árterületen vagy vízvédelmi területen halad át, vagy az út töltése tó partján vagy élő vízfolyástól 10 m-en belül épült	H2	H2	H2	H2	H2	H2
Ahol a koronaéltől 10 m-nél kisebb távolságra robbanásveszélyes vagy a környezetet szennyező vegyi anyagot gyártanak vagy tárolnak	H3	H3	H3	H3	H3	H3
Az elválasztósávban
Osztott pályás utak 3,6 m vagy annál szélesebb elválasztósávjának két oldalán	2xH2	2xH1	2xH1	-	-	-
Osztott pályás utak 3,6 m-nél keskenyebb (de legalább 3 m széles) elválasztósávjában, ha ott csak egyetlen kétoldalú biztonsági berendezés helyezhető el	H2	H2	H1	H1	-	-
Középső elválasztósávban levő hídalátámasztás, portálkeretoszlop előtt 40 m és után 20 m hosszúságban	H2	H2	H2	H1	H1	-

K - külterület
B - belterület

A *-gal jelölt esetekben - mérlegelés alapján - alacsonyabb feltartóztatási fokozatú korlát is alkalmazható.