A Wagon R+ már a múlt, a Splash igazán divatos kisautó lett
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)
A csúnyácska Wagon R+ már csak emlék: utódja, a Splash teljesen más koncepció. Gigantikus reklámkampány előzte meg a bevezetését. "Szebb és csobb" olvasható mindenhol; akartam, de sehogy sem tudtam elkerülni ezt a nyelvtani merényletet. Még szerencse, hogy a Splash formailag amúgy kifejezetten jól sikerült darab, így könnyedén lepereg róla a nagyon izzadságszagú jelmondat minden negatív hatása. A Wagon R+ még egyszerű, szögletes emberszállító doboz volt, a Splash viszont már ízig-vérig európai igények szerint tervezett, gömbölyded, vonzó kisautó.
Sokkal jobban néz ki testvérénél, az Opel Agilánál is, azt viszont hiába állítják sokan, hogy a Swiftnél is. Kétségtelen, utóbbi kicsit koppintásszagú, míg a Splash egyáltalán nem az, ám a minis áthallás az évek során sokkal inkább a Swift előnyére várt, mint fordítva. A Splash amolyan mini egyterű, emiatt nagyon meredezik a hátsója, a Swiftnél sokkal harmonikusabbnak tűnik.
A Swift és a Splash ugyanarra a padlólemezre épülnek, a Swift mégis tágasabb, kényelmesebb
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)
Ha a Splash arányait nézzük, a Wagon R+-hoz képest azért látványos a fejlődés: a hosszúság nőtt, a magasság csökkent, ennek is nagyban köszönhető, hogy szerethető lett a forma. A frontrész látványos, fiatalos, a hátsót viszont némiképp elrondítják a hatalmas lámpaburák. Az is igaz, hogy az egész formaterv kicsit megosztó, egy barátomból az autót először látva például csak egy "Ez meg mi?" bírt kibukni. Viszont ugyanő volt az is, aki harmadszorra már azt mondta, "nem is olyan rossz".
Az első negatív ítéletet nagyban befolyásolhatta az autó színe is, ennél a semmilyen zöldnél nagy csomó karakteresebb szín akad a palettán. És hát az ára - muszáj már most kitérni rá: a Splasht csúcsfelszereltséggel kaptuk kölcsön, melynek listaára nem kevesebb, mint 3,3 millió forint. Családunk Swiftjét másfél évvel ezelőtt, kedvezményekkel, rengeteg extra felszereléssel 2,8 millióért hoztuk el, a különbség tehát rögtön félmillió forint pluszban - a kisebb autó hátrányára.
Persze, nem lehet ezt csak így, nyersen nézni: meg kell fizetni az újdonság erejét, a fejlesztés és gyártás költségét, bár ez utóbbi sántít egy kicsit, hiszen mindkét modell Magyarországon készül. További árnövelő tényező, hogy a Splash-sel együtt rögtön két új benzinmotor is felkerült a Suzuki palettájára: a kisebbik egyliteres, a tesztautót is hajtó nagyobbik 1,2 literes. Ember legyen a talpán, aki képes eligazodni a sok erőforrás között, erre az 1,2-esre például nem biztos, hogy szükség volt. Az izmosabb Splash nyugodtan kaphatta volna a Swift 1,3-asát, és máris nem dobta volna meg az árat a motorfejlesztés költsége is. El kell fogadni, hogy jól felszerelve a Splash átugorja azt az árszintet, amit nyugodt szívvel fizetünk ki egy igazi városi kisautóért. Ezt nem is próbálja ellensúlyozni sok extraszolgáltatással, ahogy a Wagon R-ben, úgy a Splash-ben is a funkcionalitás az úr. Ma már, persze, más szelek fújnak, mint régen, az összkép így sokkal-sokkal modernebb, mint évekkel ezelőtt.
Modern, sallangmentes beltér, a funkció az elsődleges. A kezelőszervek kezelése egyszerű
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)
Nagyobb gond az anyagokkal sincs, a minőség hozza a nagy átlagot, itt-ott kopognak ugyan egy kicsit a műanyagok, de véletlenül sem zavaróan. Az összeszerelés minősége valamivel precízebb talán, mint a Swiftben, míg nálunk - jó, egy szélvédőcsere után, de - elölről néha hallani egy kis zörgést, a Splash a legzordabb útviszonyok között sem hajlandó megnyikkanni.
A méreteiben átalakult karosszéria négy utasnak jóval nagyobb kényelmet biztosít, mint a Wagon R, kívülről nem is látszik, de meglepően tágas az utastér. A láb- és fejtér átlagos méretekkel bőségesen elegendő, egy balatoni út elöl-hátul, mindenkinek kellemes élményt biztosít. Az egyterűs jelleghez igazodva a Suzuki egy-két tárolórekeszt is szétszórt az autóban, még a középkonzol tetejére is került egy, csak hogy garantáltan el lehessen süllyeszteni minden apróságot.
A nagy számlappal ellátott sebességmérőről minden helyzetben könnyedén leolvasható az aktuális sebesség, aranyos ötlet, hogy a fordulatszámmérőt nem akarták az egy az egyben a Swiftből érkezett kormány mögé zsúfolni. Ehelyett szintén szem előtt, a sebességmérőtől kicsit jobbra, a műszerfal trónján kapott külön ablakot, látványos, hangulatjavító elem még akkor is, ha a Toyota az Aygónál már régen ellőtte az ötletet.