Imázsmodell - Chevrolet Epica 2.5

Igazán finom járművet ismerhettünk meg a Chevrolet 2,5 literes motorral és automata váltóval szerelt zászlóshajójában. A felszereltséget tekintve az ár is kedvezőnek mondható.

Egyenletes tempónál hihetetlenül csendesen fut az Epica
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Amikor a korábbi embléma helyét átvette a kereszt és a Daewoo-ból Chevrolet lett, a márka identitása ingoványos talajra tévedt. Többé nem volt ugyanaz, annak ellenére hogy a típusok egy része az utolsó csavarig változatlan maradt, ugyanakkor a korábbi Chevy-rajongók sem fogadták kegyeikbe az amerikai színekbe bújó koreait (a daewoo-sok persze örültek, hogy márkás, "amerikai" autót vehettek). Az ázsiai autók ortodox ellenségeit valószínűleg a nagy motorral szerelt, automata Epica sem fogja megnyerni, ám a nagyobb, kényelmes limuzinok kedvelői számára jó választás lehet a modell.

Igazi utazóautó ezzel a motorral az Epica, városon kívül nem is fogyaszt sokat
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

A jármű megjelenése méltóságteljesebb, mint eddig bármelyik Daewoo-Chevyé, mégis úgy érzem, mintha a mérnökök itt-ott túl hamar letudták volna a munkát. Ha csak az orr-részt nézzük, azt is hihetnénk, hogy valami vidám kis- vagy középkategóriás jármű joviális hűtőmaszkját látjuk. Lehet, hogy mutatósabb lenne, ha nemcsak a keret kapott volna krómot, hanem a jelvényt tartó keresztléc is - és persze ugyanez vonatkozik a Captiva elejére. (Az európai testvérnek még a Merivát is sikerült feldobnia a krómbajusszal.)

Némely szögből kifejezetten nagynak tűnik a kocsi. Kanyarban kissé esetlen
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Oldalról sokat javítanak a képen a krómozott kilincsek és főleg a tükörházak, hátul viszont ismét vegyes a kép. A forma elegáns, de úgy látszik, a króm nagy részét elhasználták a tükrökre, ide már alig maradt. Csupán két fényes csík szalad keresztben, egyik lent, a ködlámpák közé eldugva, a másik a rendszám fölött, a vörös díszléc árnyékában. Az áttetsző piros műanyag elem fura látvány: húsz éve ékesítették ilyesmivel az autók végét - hol gyárilag, hol optikai tuningként -, igaz a Mazda a kilencvenes évek második feléig kitartott a vörösen dekorált far mellett. Egy 2008-as modellen kissé anakronisztikusan hat ez a díszléc, de legalább a lámpa felső részének vonalát követi, ami némiképp menti a helyzetet.

A frissítés során a krómozott díszlécet piros váltotta, a lámpa szebb lett
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Kevés díszítőelem osztja meg annyira az embereket, mint beltér műanyagból készült "fadekorációja". Bár én nem tartom rondának, mégsem tudom levetkőzni az előítéletemet, és minduntalan valami görcsös eleganciára törekvés jut eszembe - olyan, mintha valaki zsákvászonból varrna szmokingot. A műszerfal sablonos, a szimmetrikusan kialakított benzinszint- és vízhőfokjelző tetszik, de nem mondható forradalmi újdonságnak.

Hatalmas Chevrolet-nyakkendő díszeleg az Epica orrán
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Bedugom a kulcsot a műszerfalon lévő nyílásba, elfordítom, erre a lapátok törölnek egyet. Ezt később is minden alkalommal megismételték, aztán rájöttem, hogyan lehet elkerülni: ha indításkor nem automata állásban van a bajuszkapcsoló. Az esőérzékelő berendezést így inkább hanyagoltam, hiába volt ideális hozzá a változékony időjárás. Egyetlen törlést pedig csak úgy lehet kérni a lapátoktól, ha valamelyik fokozatba tesszük a kapcsolót, majd vissza. Olyan, mintha minden mondatkezdéshez caps lockot használnánk.