Két hatalmas hajszárítóban készülnek a BMW-k

A BMW egy nagy halom elköltött pénz és három év építkezés után birtokba vette legújabb szélcsatornáját, amelynek örömére néhány újságírót beengedett az autóépítés boszorkánykonyhájába. Megtudtuk, hogy a mérnökök és a formatervezők igazából nem szeretik egymást, de a végeredmény szempontjából ez csak jó.

Ez a hatalmas ventillátor állítja elő a mesterséges menetszelet
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Képzeljünk el egy akkora hajszárítót, mint a Mátyás templom, és nagyjából képet kaphatunk a BMW legújabb szélcsatornájának méreteiről, amit három év alatt húztak föl München egyik ipari parkjában. Az Aerodynamic Test Centre nevű intézmény mintegy 170 millió eurót emésztett fel, ami az autóipart igencsak megtépázó gazdasági válság fényében még inkább nagy összegnek számít, ám a BMW nem tehetett mást, mivel kinőtte a régit. A csupán néhány hete átadott épület kívülről két hatalmas turbinára hasonlít, ezekben kapott helyet egy kisebb, vagy inkább kevésbé óriási és egy tényleg gigantikus méretű szélcsatorna, amelyek mellé egy fejlesztőközpontot is felhúztak, így a kutatók, mérnökök és dizájnerek végre egy helyen veszekedhetnek.

BMW-s formatervezők ecsetelik munkájuk szépségeit

A szélcsatorna az egyik legfontosabb helyszíne egy autó születésének: itt derül ki, hogy a formatervezők által megálmodott forma mennyire állja meg a helyét a menetszelet imitáló mesterséges orkánban. Ha valami nem stimmel, azonnal kiderül, és ekkor a szívtelen mérnökemberek szépen visszaküldik rajzolni és reszelgetni dizájnereket. A hitelesség kedvéért egy BMW mérnök és egy formatervező ecsetelte a munkafolyamatokat az újságíróknak, akik egy új Z4-es roadster fenekén keresztül szembesülhettek, hogy mennyi konfliktushelyzet van egy autó születésénél.

Így néz ki kívülről a BMW új szélcsatorna komplexuma

A dolog ugye úgy kezdődik, hogy házon belül több dizájner- csapatot bíznak meg egy új típus külsejének és belterének a megalkotásával, majd az erre illetékesek kiválasztják a legjobbat. Ezután a vázlatokból és rajzokból maketteket készítenek, majd elkezdődik a csata a formatervezők és a mérnökök között. A modelleket szélcsatornában tesztelik, amely során megannyi szépen megrajzolt részlet és rafinált forma elvérezhet, ha nem úgy töri a levegőt, ahogy kéne. Az anyagmegmunkálás szintén megköti a formatervezők kezét: itt a présgépek tudása a szűk keresztmetszet, hiába rajzolnak egy gyönyörű formát papírra, ha a gyárban képtelenek előállítani. Ez a folyamat nagyjából néhány hónapot vesz igénybe, közben az autó szép lassan elnyeri a végleges formáját. A szép lassant szó szerint kell érteni, gyakran milliméterről milliméterre haladnak egy-egy agyagmodell reszelgetése során, mire megtalálják azt az optimális ívet, ami áramlástani szempontból egyszerre szép és tökéletes.

Pepecs munka egy agyagmodell kifaragása és tökéletesítése

Persze vannak olyan esetek is, amikor a formatervező által kitalált forma nem működik, de olyan hisztit csap, hogy meg kell tartani. Ekkor a mérnökök esnek neki a rajzasztalnak és a számítógépeknek, hogy kitaláljanak valamit. Erre az esetre jó példa a Z4-es hátsó lámpája, amely gyönyörű ugyan, de a légellenállás szempontjából nem volt tökéletes, ezért a burába egy alig látható kis törést kellett kialakítani, hogy átmenjen a teszteken. Ez apróságnak tűnhet ugyan, de sok ilyen apróság összeadásával jelentősen csökkentetni lehet egy-egy modell légellenállását, ami azonnali fogyasztáscsökkenést eredményez.

Az új Z4 roadster megszületésének pillanatait láthatjuk

Természetesen nem csak a karosszéria formájának finomításával lehet javítani egy átlagautó légellenállásán, hiszen az csak negyven százalékban játszik szerepet, harminc százalékban a kerekek és a kerékjárati ívek törik a levegőt, húsz százalékért az autó aljának kialakítása tehető felelőssé, míg a légbeömlők mintegy tíz százalékban ludasak a menetszél megakasztásában. Erre Hans Kerschbaum, a BMW aerodinamikai részlegének feje hívta fel a figyelmünket, aki - bár meglett úriember, mégis -láthatóan gyermeki örömmel vezette körbe új birodalmában az újságírókat. A szélcsatorna és az irányítóterem tökéletesen hozza egy James Bond film hangulatát, szinte meg is lepődünk, amikor csak egy BMW makettet látunk mindenféle karok végén fityegni a teremben - minimum egy füstölgő atomrakétára és néhány szkafanderes észak-koreai mérnökre számítottunk.

Az autógyárak szélcsatornái közül a BMW-é lett az egyik legkorszerűbb

A derék Hans Kerschbaum ezalatt lelkesen ontja az adatokat a szélcsatornáról és a laboratóriumról ,miközben a gép gyomrába vezet minket. A levegő mozgatásáért egy gigantikus méretű ventilátor gondoskodik, amely igény szerint 300 km/órás menetszelet is elő tud állítani. A felgyorsított levegő egy ovális folyosón kering körbe-körbe rafináltan megtervezett légterelők segítségével, hogy a lehető legkevesebb energia vesszen kárba, bár azért lefogadom, hogy így is szép összeg szerepel majd a hó végi villanyszámlájukon. Szintén energiát tudnak spórolni a makettek használatával, mivel egy 1:2 arányú modell esetében a 100 km/órás szél már olyan erősségűnek számít, mintha egy normál méretű autót 200 km/órás menetszélnek tennének ki.

A szélcsatornában vizsgált autókat számos módon tesztelik: telerakhatják rövid kis zsinórokkal vagy bekenik lassan kötő festékkel, hogy lássák, milyen légörvények alakulnak ki a karosszéria különböző pontjain. A legegyszerűbb és ezért a leggyakrabban használt teszt során mesterséges füstcsíkot eregetnek az autó különböző részeire, amely gyönyörűen megmutatja, miként töri a levegőt az adott alkatrész. A vékony fémpálcából eregetett füst nem mellesleg közel ugyanaz, mint amit a diszkókban használnak a hangulat fokozására. Egy ilyen "vizsgálatot" mi is megnézhettünk a szélcsatornában, ahol még barátinak mondható, mintegy 60 km/órás szelet teremtettek, és egy alaposan rögzített 1-es kabrióra eregették a füstcsíkot.

A füst elárulja, hol keletkeznek nem kívánt légörvények

A kissé huzatos demonstráció közben megkérdezem az egyik lobogó hajú formatervezőt, mégis milyen külsejű BMW-kre számítsunk a következő tíz-húsz évben, hiszen ha a szélcsatorna diktálja az irányt, akkor egy ellapított tojásforma lesz a végeredmény. Szerencsére sietve megnyugtat, hogy vért izzadnak a BMW jellegzetes formai elemeinek megtartásáért, amelyek közül a rövid első túlnyúlást emeli ki, mint nagy kihívást. Mint megtudom, áramlástani szempontból akkor lenne a legkönnyebb dolguk, ha minél hosszabb első és hátsó túlnyúlása volna egy autónak a kerekeihez képest, ám ezzel le kéne mondani például a 3-as sorozat jellegzetes tömzsi elejéről, hogy a Miniről ne is beszéljünk, hiszen annak szinte nincsenek is túlnyúlásai a sarkokba kitolt kerekeihez képest.

Akár 300 km/órányi menetszelet is elő tudnak állítani

Egy szép BMW vagy Mini tehát légellenállás szempontjából közel sem tökéletes, de szerencsére olyan helyeken tudják kompenzálni az esztétikai áldozatokat, mint az alváz és a kerékjárati ívek légellenállásának csökkentése, ahol "még vannak tartalékok bőven". A München melletti űrbázis ezeknek a "tartalékoknak" a felderítésére készült, és ha jól belegondolunk, a két gigantikus hajszárító küldetése igazából az, hogy szépek maradjanak a BMW-k. Becsüljük meg a propellereket!