Teljesen átalakítanák a járművezető-képzést

A vezetői engedély megszerzéséhez elavult tananyagot is magolni kell, vezetni viszont az sem tud rendesen, aki nem bukik meg a vizsgán. Közben az oktatók egy része csal. Ősztől lassan változni kezd a helyzet: az oktatók és a jogosítványra várók képzését is átalakítanák. A gyakorlati vezetéstechnikai képzés azonban az új rendszerből is kimaradhat, nehogy túlzottan felbátorodjanak a tanulók, vagy ellenkezőleg, nehogy megijedjenek a tanpályán.

A kezdő sofőrök 25 százalékkal több balesetet okoznak. Amatőr hibákat követnek el

"Az első forgalmi vizsga megfelelési arányok évről évre romló mutatókkal jelzik a gyakorlati felkészítés egyre gyengülő színvonalát" - a szomorú tényközlés nem mai, még 2006 elején írta ezt az Autóvezető című szaklapba Ipolyi-Keller Imre, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) akkori elnöke. Még szomorúbb a történetben, hogy azóta is ugyanez a helyzet: az NKH adatai szerint tavaly a 105 ezer B-kategóriás jogosítványra hajtó diák 46 százaléka megbukott a forgalmi (vezetés) vizsgán, míg a közlekedési ismeretekből (KRESZ, műszaki) 37 százalék hasalt el.

A rendőrség adatai azt is igazolják, hogy az iskolákból immár friss jogosítvánnyal kikerülők tudása sem megfelelő. A kezdő sofőrök (0-5 év vezetési gyakorlattal) ugyanis 25 százalékkal több balesetet okoznak, mint a többiek. Lehetne erre azt mondani, hogy a rutin sokat számít, és ez megkérdőjelezhetetlenül igaz is, csakhogy Érsek István, az NKH képzési és vizsgáztatási főosztályának vezetője szerint a kezdő sofőrök tanulással megelőzhető alapvető hibákat vétenek: lehajtanak az útról, vagy senkitől sem zavartatva nekimennek egy másik autónak.

"Tükörbe kéne nézni"

Hogy mindez évek óta változatlanul így működik, azért a jelenlegi képzési rendszer is felelős. De hogy konkrétan ki a hibás, arról megoszlanak a vélemények. "Sok oktatónak és vizsgabiztosnak tükörbe kéne nézni" - teszi egyértelművé Érsek, szerinte hol kell keresni a felelősöket. "A megtévedt oktatók 99 százaléka azért csal, mert rákényszeríti erre az iskolája, az iskolát meg a rendszer szorongatja" - mondja erre Rubik Pál, a Gépjárművezető-képzők Egyesületének alelnöke, aki maga is oktatott egykor, ma az érdekképviselet mellett autósiskolát vezet.

Abban mindketten egyetértenek, hogy a gyenge színvonalért az iskolák spórolása, és ebből következően a mindennapos csalás a felelős. A simliskedés sokaknál már a tanulókat félrevezető hirdetésekkel kezdődik. Az általunk megkérdezettek szerint nem felel meg a valóságnak az az ajánlat, amely 100-120 ezer forintnál olcsóbbra ígéri a B-kategóriás jogosítvány megszerzését. "Ez alatt tisztességesen nem lehet megúszni. Ennél olcsóbban gyanús az ajánlat, és el kell gondolkodni rajta" - közölte Érsek István.

Ha drágul a benzin, még többet csalnak

Ha mégis kihozzák százezer alatt, akkor az csak úgy lehetséges Rubik szerint, ha az előírt óraszámnál, vagyis a harmincszor ötven percnél kevesebbet vezet a tanuló. Tehát kevesebbért kevesebbet kap. A trükkök már-már szánalmasak, például a vezetés gyakorlása közben kiszáll valahol "ügyet intézni" az oktató, vagy rendszeresen álló helyzetben, álló motor mellett magyarázza azt, amit menet közben, a különféle közlekedési szituációk gyakorlásakor kellene. Emellett - hiába előírás - rendszerint kihagyják a városon kívüli, nagysebességű vezetést, hiszen az is üzemanyag-fogyasztással jár.

Az egyesületi vezető szerint igen gyakori, hogy a kötelező ötvenperces órákból mindössze 15-20 perceket vezetnek alkalmanként a jellemzően 17-20 éves tanulók, akik életkorukból, valamint a kiszolgáltatott helyzetből adódóan nem mernek ellenkezni, amikor alá kell írniuk a levezetett óráról a papírt. Rubik konkrét példája szerint ma egy átlagos budapesti autósiskolában 1130 forintot kap az oktató egy-egy óráért. Ebből kell ötven percen át vezetni, ebből kell vállalkozóként adózni, és ebből kell a saját tulajdonában álló autóját fenntartani, no meg persze munkabért termelni, hiszen nem ingyen tanít.

Sok fiatal tanuló nem mer ellenkezni, amikor alá kell írnia a levezetett óráról a papírt
(képünk illusztráció)

Számoljunk; ha körülbelül 30 kilométer/órás átlaggal haladnak ötven percen át, akkor nagyjából 25 kilométert tesznek meg. Így egy darabosan vezető, kezdő által irányított, csupán ezer köbcentis kisautó is eszik városban nyolc litert száz kilométeren, azaz két litert a 25 kilométer alatt. Két liter 95-ös benzin ma 580 forint körül van, tehát az 1130 forint fele el is fogyott, a maradékból kellene adózni, kocsit szervizelni és megélni. Ez az érdekképviselet szerint lehetetlen. Ráadásul, ha valóban felmegy a benzin ára 310-320 forint közé, az még inkább csalásra kényszerítheti az oktatók egy részét.

"A 80-as évek technikáját tanítjuk"

A megkérdezettek szintén egyetértenek abban, hogy elavult a képzés. Rubik szerint például a műszaki ismeretek ellenőrzését előíró vizsgakövetelmények arra kényszerítik őket, hogy "a nyolcvanas évek technikáját tanítsák", márpedig azóta rengeteget változtak a járművek. De ugyanígy a KRESZ, és annak oktatása is alapos frissítésre szorul, az elsősegély-képzéssel pedig régóta az a baj, hogy a gyakorlatban alig akad valaki, aki egy súlyos sérült fölé hajolva pontosan tudja, mit kell tennie. (Az elsősegély-oktatás megváltoztatásának tervéről keretes írásunkban olvashat.)

Problémának látják a szakértők a vizsgadíj jelenlegi, 3660 forintos árát is. Az iskolák vezetői azt tapasztalják, hogy ennek nincs súlya, a bukásnak gyakorlatilag nincs anyagi következménye. Vagyis a nem éppen korszerű tananyagot sem magolják be a diákok, elterjedt a "ha nem sikerül, sebaj, megpróbálom újra"-mentalitás. Az elméleti és gyakorlati tudás hiányának az lenne a következménye, hogy a vizsgabiztosok sorra buktatják az alkalmatlan tanulókat, de a rossz rendszer kitermelte a korrupciót, a biztosok megkenését is.

Amint azt már korábban a vizsgázók beszámolói alapján megírtuk, ez a gyakorlatban a következőképpen zajlik. "Miután elhagytuk az iskolát, három kanyar után megállítottak, a vizsgabiztos kiszállt, hogy 'elintézzen valamit', eközben a pénzt az oktatóm berakta egy könyvbe, azt meg a hátsó ülésre. Miután visszajött a biztos, elrakta, majd ismét három kanyar után visszahajtottunk az iskolába. Átmentem" - mesélte egy friss jogosítványos az [origo]-nak.

A kivéreztetésre játszottak

Az NKH eddigi egyetlen válasza a szinte minden elemében elfáradt képzési rendszerre annyi volt, hogy 2005-től akadályozzák az új oktatók belépését. Érsek szerint felhígult az állomány, ráadásul négy évvel ezelőtt már hétezer oktató volt az évi körülbelül százezer tanulóra. "Egy diákra annyi oktató jutott, hogy annyiból nem nagyon lehetett tisztességesen megélni, vagyis a rendszernek ez az eleme is a csalás irányába hatott" - közölte a főosztályvezető.

A közlekedési hatóság ezért nem is titkoltan az oktatók kivéreztetésére játszott az elmúlt években. Az eredmény: jelenleg 5400-an oktatják a KRESZ-t és a vezetést a kisebb-nagyobb iskolákban. Érsek szerint az ideális létszám olyan kétezer státuszban lévő oktató lenne, akik mellett részei lehetnének a rendszernek a mellékállásban dolgozók is. Ettől nagyon messze vagyunk, ennek ellenére az NKH-nál úgy döntöttek, hogy a járművezető-képzés reformját az oktatók egy egészen másfajta képzésének beindításával kezdik. "Itt az ideje a vérfrissítésnek" - fogalmazott a főosztályvezető.

Módosítják az elsősegély-oktatást is

A legtöbb jogosítvánnyal rendelkező - ha magába néz - kénytelen beismerni, már nem nagyon emlékszik arra, pontosan mit kell tennie egy sérülttel, ha balesethez elsőként érkezik, vagy éppen maga részese egy karambolnak, és a saját hozzátartozóján kellene szakszerűen segíteni. Az elsősegély-vizsga a jogosítvány megszerzése előtt általában egy feladat, amit le kell tudni, "csak meglegyen a papír"- típusú probléma. Hogy ne így legyen, az Egészségügyi Minisztérium - amely elmondása szerint "kiemelten kezeli a laikus elsősegélynyújtás szakmai színvonalának emelését" - jogszabály-módosításra készül. A közúti járművezetők elsősegély-nyújtási ismereteinek megszerzéséről szóló rendelet módosítása ennek megfelelően szerepel a tárca idei munkatervében.