Idén még biztosan szabadon közlekedhetnek a különösen környezetszennyezőnek számító autók tulajdonosai Budapest belső területein, annak ellenére, hogy a hatályos fővárosi szmogriadó-rendelet értelmében október 20-ától nem hajthatnának be a Hungária-gyűrűn belülre a nagyobb károsanyag-kibocsátású járművek. Az önkormányzat nemrég azt kérte ugyanis a közgyűléstől, hogy módosítsa a 20-ai dátumot. Hogy pontosan mikor léphet életbe a tiltás, azt egyelőre nem tudják az önkormányzatnál, ahol a késlekedés miatt a Közlekedési, Energiaügyi és Hírközlési Minisztériumra mutogatnak.
Az önkormányzat környezetvédelmi ügyosztálya szerint a korlátozás megkezdéséhez KRESZ-módosítás szükséges, jelenleg ugyanis nem létezik ilyenfajta behajtási tilalmat jelző zóna-tábla. "Ennek időpontja oly mértékben bizonytalan, hogy a rendeletben meghatározott 2009. október 20-i hatályba lépés helyett indokolt a későbbi időpontban történő hatályba léptetés, ugyanakkor a rendelkezés megismerhetőségének és a végrehajtás tervezhetőségének érdekében indokolt a folyamat rendeletben történő kihirdetése" - olvasható az önkormányzat előterjesztésében. A lenti térképünkön pirossal jelölt terület széleihez ugyanis ki kell helyezniük a nagyságrendileg 50-100 korlátozó táblát.
A budapesti Deák tér a januári szmogriadó idején. A korszerűtlen tömegközlekedési járművekre nem vonatkozik a tiltás
Amint arról korábban írtunk, több ok miatt valóban késik a KRESZ-módosítás, de a minisztérium erősen vitatja a "bizonytalan időpontot". Csütörtöki közlésük szerint vagy a jövő, vagy a rá következő héten dönt a kormány az elkészült változtatásokról, amelyek szerintük akár november 1-jétől hatályosak lehetnek. "Az önkormányzat kérésének megfelelően meghatároztuk a módosítások között A környezetvédelmi övezet (zóna) jelzőtáblát, tehát a jogi feltételek adottak a korlátozás bevezetéséhez" - állítja a tárca sajtóosztálya.
A belváros felülről ugyanazon a napon. Ezt szeretné elkerülni a fővárosi önkormányzat
Erre az önkormányzat azt válaszolta az [origo]-nak, hogy a legyártandó tábla csak akkor válik számukra ismertté, ha a módosítás életbe lép, az egyébként nyilvános rendelettervezet nem elég. A rendelet kihirdetése után tudják csak megkezdeni az úgynevezett forgalmi terveztetést (magyarán a körülbelül 50-100 tábla pontos helyének meghatározását), a várható költségekre vonatkozó kalkulációt, majd erre alapozva tud dönteni a közgyűlés az összeg odaítéléséről vagy elutasításáról. Amíg nincs KRESZ-módosítás, addig nem tudják elindítani a folyamatot - ez akár hónapokig is eltarthat. Ezért nyilatkozta szerdán Gonczlik Tamás osztályvezető, hogy idén biztosan nem vezetik be a korlátozást.
Ez utóbbi dátumot szintén értetlenséggel fogadták a közlekedési tárcánál. Ismert ugyanis a tábla pontos rajza, a minisztérium szerint már csak napok kérdése, és a kormány rábólint a tervre. Vagyis a tervezet november eleji hatálybalépése előtt elkezdheti gyártatni a táblákat az önkormányzat, nem is kell megvárnia azt a néhány napot - érveltek a minisztériumban.
Környezetvédelmi övezet (zóna) - Ezek a táblák is szerepelnek majd a módosított KRESZ-ben, talán már néhány nap múlva
Megkérdeztünk egy, a táblák vásárlásában, kihelyezésében jártas szakembert, szokás-e jogszabálytervezet alapján közlekedési táblákat legyártatni és általában mennyi ideig tart az elkészítésük. A névtelenséget kérő forrásunk szerint egy felelősen gazdálkodó szervnek joga van kivárni a jogszabály kihirdetését, mivel nem ritka, hogy azokba az utolsó pillanatban is belenyúlnak, és akkor változtathatnak a táblán is. Ezek legyártásával kapcsolatban viszont azt mondta, hogy egyáltalán nem tart sokáig, még akkor sem, ha egy teljesen új tábláról van szó. Ami meghosszabbíthatja az időt közintézményeknél, az az engedélyezési, közbeszerzési folyamat, ami akár hónapokig is eltarthat - mondta a szakember. Budapest költségvetéséhez képest a táblák ára sem jelentős, mérettől függően átlagosan 15-20 ezer forint darabja.
Az autók ötödét kitiltották volna A szmogrendelet szerint a főpolgármester riasztások idején elrendelheti a gépjárművek használatának korlátozását Budapesten belül, mégpedig az autók rendszámának utolsó számjegye alapján (tehát az alapján, hogy egy autó rendszáma páros vagy páratlan). A korlátozás alól mentesülnek többek között a helyi, helyközi és távolsági közlekedési járművek, a taxik, a megkülönböztető fény- és hangjelzéssel közlekedő autók, egyes orvosi, illetve betegszállító járművek, valamint a hibrid és elektromos autók. Ezt - vagyis a szmogriadó elrendelését - szerette volna megelőzni a fővárosi önkormányzat azzal, hogy kitalálták: október 20-ától március 8-áig egyáltalán ne közlekedhessenek Budapest belső részén a különösen környezetszennyezőnek számító járművek. Ha életbe lépett volna másfél hét múlva a korlátozás, a fővárosban regisztrált járművek mintegy húsz százaléka nem hajthatott volna be a Hungária körgyűrűn belüli területre csaknem fél éven át. Ez közel nyolcvanezer autót jelent, amelyeket a hátsó rendszámtáblán elhelyezett, a környezetvédelmi besorolást jelző sárga plakettről lehet megismerni. Jellemzően a régebbi, katalizátor nélküli, valamint a nem szabályozott katalizátorral rendelkező négyütemű benzines, a kétütemű benzines, valamint az 1998 előtti dízelek ilyen járművek.
Azért, hogy ezt elérhessék, még a tiltott zónán belüli lakosokkal sem kivételeztek a szabályozás első verziójában. Augusztusban aztán sokat enyhítettek a szigoron: három évre szóló felmentést kaptak a Hungária-gyűrűn belüli lakosok gépjárművei, a BKV és a közterület-fenntartó autói, a megkülönböztető fény- és hangjelzéssel ellátott járművek, a diplomata-rendszámú járművek, a betegszállító és a mozgáskorlátozott személyt szállító autók. |