Tíz forint egy kilogramm autóért

Utcán, kert végében is lehet egy műszaki vizsgára nem képes vagy nem érdemes autót enyészetre kárhoztatni, de a környezetkímélő és törvénytisztelő módszer a szakszerű szétbontás. Utánajártunk, hogyan lehet legálisan megszabadulni a veszélyes hulladéknak minősülő járműtől, amelyről már lemondtunk.

A német roncsprémium-programban sokkal jobb állapotú autókat vittek prés alá
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Ma már nem feltétlenül évek óta áhított, megbecsült családtagként kezdi életét egy autó, de akár féltve óvják, akár használati eszközként kezelik, a legtöbb kocsi előbb-utóbb hulladékká válik. Általában nem az élettartama végén cseréljük le az autót egy másikra, ám valakinél mégis eljut majd addig a pontig, hogy pusztulni hagyja, vagy szétszedeti a bontóban. Jó néhány, mindig ugyanott álló, lapos gumijú, kosszal vastagon fedett kocsit látni az utcán, gyakran rendszám nélkül. Lehet, hogy a tulajdonos nem tudja eladni, fenntartani, használni, de a forgalomból végleg vagy ideiglenesen ki nem vont jármű után még fizetni kell kötelező biztosítást és a teljesítményadót, ami egy lerakott autónál kidobott pénzt jelent. Ezekben az esetekben a forgalomból való végleges kivonás és a bontás lehet a megoldás. (Az időszakosan használt járművet költségkímélés céljából legfeljebb hat hónapig ideiglenesen ki lehet vonatni a fogalomból, akár ismételten is).

Kis kelet-európai csúcstalálkozó. Csoda, hogy a Daciát nem vitték még el

Az utcán hagyott üzemképtelen autónál az illetékes önkormányzat közterületesei járnak el (az üzemképtelenség itt nem szó szerint értendő: üzemképtelennek számít minden rendszám nélküli, vagy rendszámos, de lejárt műszaki engedélyű autó). Ha a rendszám alapján azonosítható a forgalmiban szereplő tulajdonos, akkor értesítik arról, hogy harminc napja van az autó elszállítására. Rendszám híján az autón hagynak értesítő matricát. A határidő leteltekor egy regisztrált, általában velük szerződött bontóba szállítják a járművet, ahonnan azt a tulajdonosa még kilencven napig kiválthatja. Az önkormányzat a tulajdonosra terheli a szállítás és a tárolás díját, ez általában több tízezer forint.

Akár a konfekcióöltönyök, sorakoznak az eladásra váró bontott szélvédők

A jogszabály előírja a gyártó visszavételi kötelezettségét is: köteles "a forgalomból kivont vagy kivonni szándékozott hulladékká vált gépjárművet az utolsó tulajdonostól visszavenni, és az elérhető legjobb technika alkalmazásával olyan átvevőhálózatot szervezni, kialakítani és üzemeltetni, amely a hulladékká vált gépjárművek visszavételét - közúton legfeljebb ötven kilométeren belül - biztosítja". A jogszabály lehetőséget ad közreműködővel végeztetni a tevékenységet; több hazai képviselet úgy nyilatkozott, hogy szerződéses bontókhoz irányítják az ügyfelet, ha egyáltalán érkezik valaki ilyen kéréssel.

Illegálisan is jó üzlet

Az illegális bontók engedély nélkül, a környezetet szennyezve nyerik ki az autó gyorsan értékké tehető fémrészeit, miközben a veszélyes hulladék megfelelő kezelésével nem törődnek: az akkumulátorsav gyakran a csatornába, az ülés az erdőbe kerül. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) adatai szerint az évente 120-130 ezer megsemmisítendő autó felét viszik el a regisztrált, engedéllyel rendelkező bontókba, annak ellenére, hogy csupán 170-180 ilyen bontó működik, míg illegálisból hét-nyolcszor ennyi van. 2005-től kezdve bontást csak veszélyesanyag-kezelésre engedélyt kapott bontók végezhetnek, tehát törvényesen ezekhez lehet fordulni. Listájukat a Nemzeti Közlekedési Hatóság teszi közzé.

Tavaly látogattuk meg a régió legnagyobb autódarálóját Székesfehérvár mellett

Felkerestünk egy regisztrált bontót, ahol bemutatták nekünk a roncsautó-átvétel és a hulladékkezelés gyakorlati oldalát. Az Auto Mandy Car Kft. telephelyére az esetek többségében agyonhasznált, más számára értéktelen roncsot visz a tulajdonos. Az okmányirodai ügyintézés illetékét ő fizeti, vagyis a forgalomból való kivonás (bontási átvételi igazolás) 2950 forintba kerül. A 267/2004. (IX. 23.) kormányrendelet nyomán a bontásra szánt autókat többnyire "nulla vagy negatív értékű" eszközként határozzák meg. A bontást ingyen kell elvégezni, vagyis nem kérhetnek pénzt érte, kivéve akkor, ha az autóból főbb alkatrészek (például motor, akkumulátor, kerekek) hiányoznak, vagy ha hulladékkal rakták tele. Az Auto Mandy Carnál a tulajdonos a forgalmiba bejegyzett önsúly szerint kilogrammonként tíz forintot kap autójáért, az okmányirodai illeték levonása után néhány ezer forint marad. Ha a bontó trélerezett (ilyen is van), pénzt akkor sem kérnek, általában beszámítják a kilós árba. "Legtöbbször kispénzű emberek hozzák be az autót" - mondja Kovács Gyula ügyvezető.

Minden használható alkatrészt kiszednek a roncsokból

A bontóban először a beszállított jármű azonosítóit ellenőrzik, majd felvásárlási szerződéssel, nullaforintos érték megállapítása mellett átveszik a járművet, amely hulladékként került be, tehát ilyenkor nem kell átírást és eredetiségvizsgálatot végeztetni. A bontási átvételi igazolással és a jármű dokumentumaival a tulajdonos vagy meghatalmazottja (akár a bontó is) az okmányirodában intézheti el a forgalomból való végleges kivonást. Ezt megelőzi maga a bontás, és annak ellenőrzése, amely során a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) szakembere a bontóban összeveti a helyükről kivágott alvázszámokat a dokumentumokkal. Január elsejétől a központi járműadat-nyilvántartóhoz csatlakozva mindezt elektronikus úton, lemezvágó nélkül kellene intézni, de az új rendszer aktiválását az NKH április 1-jéig elhalasztotta. Megkérdeztük, miért. A válasz szerint az NKH a szakmai szervezetekkel történt megállapodáshoz híven a rendszerhez való csatlakozáshoz szükséges felkészülési időt akarja biztosítani a bontók számára. Az általunk meglátogatott bontósnál azonban minden készen állt, szerinte éppen az NKH nem tudja még ellátni a nyilvántartás összetett feladatát (zöldkártya, műszaki vizsga, eredetvizsgálat, bontás egy rendszerben).