Az egész világ egy épületben - látogatás a BMW tesztközpontjában

Vadonatúj tesztközpontot nyitott a BMW Münchenben, a kutatás-fejlesztési részlegük mellett. Az energia és környezeti tesztközpont fő célja, hogy a felére redukálja a közúton végzett tesztelések mennyiségét. A három szélcsatornában és a két kamrában a Föld szinte bármilyen éghajlatát szimulálni lehet, és esőtánc helyett elég egy gombot megnyomni, hogy megjöjjön az égi áldás.

A hatszintes épület két és fél év alatt készült el. Közvetlenül az aero-szélcsatorna mellé építették
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Nem újdonság, hogy egy autónak nagyon különböző klímaviszonyok mellett kell megfelelően működnie. Esőben, szélben, fagyban és tikkasztó napsütésben a jármű alkarészeinek ugyanúgy tökéletesen kell üzemelniük, mint egy átlagos tavaszi napon. A víz nem ronthatja a fékhatást, a hóesés nem csökkentheti a motor teljesítményét és a sivatagi, rekkenő hőséget is bírnia kell a hűtési rendszernek. Eddig a BMW-csoport, a többi gyártóhoz hasonlóan ezeket a teszteket fáradságos munkával, időt, pénzt és munkaerőt nem kímélve, a világ különböző pontjain, valós vezetéssel, hatalmas létszámú tesztcsapatokkal, álcázott prototípusokkal végezte. Az új ETC (Energy and Enviromental Test Centre) központban, München belvárosában azonban ezeknek a vizsgálatoknak már a fele elvégezhető; tulajdonképpen Afrikát és Alaszkát is házon belülre hozták, mert szinte bármilyen éghajlati viszonyt meg tudnak teremteni a termekben.

Az első kerekenél fogják meg az autókat, hogy stabilan álljanak a görgőkön

Korábban két választás állt a tesztelést végző mérnökök előtt: vagy valós körülmények között végezték el a tesztet nem reprodukálható módon, vagy reprodukálhatóan, de kevéssé valós helyzetben a korábbi, kezdetlegesebb szélcsatornákban. Erre a problémára nyújt megoldást a 130 millió euróból, vagyis 35 milliárd forintból megépült hipermodern központ, amelyben természetesen nem csak a BMW-nek, hanem a csoport többi márkájának, így a Mini és a Rolls-Royce modelljeinek a tesztelését is végezni fogják. Ugyan a BMW már az elmúlt harminc évben is használt környezeti hatásokat szimuláló szélcsatornákat, de ezek jóval kisebbek voltak, nem koncentráltan, egy helyre épültek, és sokkal fejletlenebb technikai háttérrel rendelkeztek. Ma már szinte minden vizsgálat elvégezhető az ETC-ben, kivéve azokat a menetdinamikai teszteket, amelyekben a keresztgyorsulásnak, a kormányzásnak, a függőleges erőhatásoknak és az oldalszélnek is szerepe van.

A látszat ellenére az X6-os éppen egy utánfutót húz hegynek felfelé

Az ETC öt egységből áll, ezek közül három szélcsatorna, kettő pedig kamra. Közös jellemzőjük, hogy mindegyikben görgőkön áll az autó, mint egy rendes fékpadon, az összes görgőt meg is tudják hajtani, hogy például egy hátsókerék-meghajtású autó tesztelésekor is forogjanak az első kerekek, a tökéletes szimuláció elérése érdekében. Generátorként, áramtermelésre is használhatók a görgők, a legnagyobból akár 1,4 megawatt energia is kinyerhető.

Gondosan ügyelnek a kipufogógáz-elvezetésre. 13,6x10 méteresek a szélcsatornák

Minden szélcsatornában egy hatalmas ventilátor biztosítja a levegő áramoltatását, ezt nagyjából a padlótól 15 méteres magasságban helyezték el, a levegő pedig egy nyolc négyzetméter keresztmetszetű nyíláson érkezik az autóra, így a valós körülményekhez hasonlóan áramlik körülötte. Nemcsak a szélsebesség, de a páratartalom is függetlenül állítható be minden munkaterületen. Ezen kívül természetesen a hőmérséklet is állítható (egy fok eltérést egy perc alatt érnek el), de az minden kamrában más és más tartomány között állítható. Minden egységhez tartozik egy vezérlőterem is, ahol a monitorokon paraméterek százait lehet beállítani, ellenőrizni. A magas fokú automatizáltságnak köszönhetően, a legtöbb teszt elvégzéséhez elegendő egy ember a vezérlőben.

A környezeti szélcsatorna keresztmetszete. A csapadékot a levegő útjába engedik

Először a termikus szélcsatornát mutatták meg, ahol éppen egy X6-os hibridet vizsgáltak. Itt csak plusz 20 és 45 fok között lehet állítani a hőmérsékletet, mert az extrém forróságban végzett terheléses próbákat végzik, erős reflektorokkal még a napsütést is szimulálni tudják. Itt derül ki, hogy a hűtési rendszer akkor is bírja-e, ha éppen egy hatalmas utánfutót vontat az adott jármű hegynek felfelé, trópusi melegben. Ennél nagyobb próbának egy hűtőt nem lehet alávetni, mert a hegymenet, az extrém motor-igénybevétel mellett lassú tempót és kevés hűtőlevegőt is jelent. Természetesen a légkondicionáló és a fékek viselkedését is vizsgálják, sőt, az üvegpadlón keresztül, az autó hasán végigfutó kipufogócső melegedését is ki tudják rajzolni egy hőtérképen. A kerekek alatti, meghajtott görgőkkel tudják szimulálni a gumik súrlódását, a légellenállást, a tehetetlenségi erőket és magát az emelkedőt vagy a lejtőt is, miközben a hatalmas alumínium ventilátor akár 280 km/órával is szembe tudja fújni az autót a meleg széllel.

Akár 250 km/órával is mehet a Z4-es - álló helyzetben

Nagyon hasonló felépítésű a termikus szélcsatornával szemben kialakított klimatikus szélcsatorna, de itt a hőmérséklet már mínuszba is lemehet, a tartomány mínusz 10 foktól plusz 45 fokig terjed. Amikor belülről megnéztük, épp 35 fokra volt állítva, és egy Z4-est vizsgáltak benne. Ugyan a szélsebesség "legfeljebb" 250 km/órás lehet, ebben a szélcsatornában a 1,8 megawatt teljesítményű ventilátor lapátkerekei, fém helyett könnyebb és merevebb karbonszálas műanyagból készültek, ezért a légfúvás sokkal intenzívebben gyorsítható fel, így akár egy M5-ös BMW gyorsulása is szimulálható. Többek között a nürburgringi 24 órás versenyt május közepén megnyerő M3 GT2 versenyautó hűtését is itt tesztelték. Ebben a csatornában lehetőség van az erős napsugárzás szimulálására is, erre a célra 24 darab reflektor szolgál, négyzetméterenként 1200 watt teljesítménnyel. Az egyik, különösen kegyetlen tesztben, az utánfutós terheléses próba után, szélcsendben, erős fény alá állítják az autót, és az vizsgálják, hogy egyik komponens sem melegszik-e túl, és hogy a veszteséghő tud-e távozni az autóból.