Szuperkönnyű elektromos autóban látja a jövőt a BMW

Egy kétnapos, fejtágítós kurzus keretében a BMW megmutatta, pontosabban fogalmazva inkább a retinánkba égette és a memóriánkba döngölte, min dolgozik gőzerővel és milyennek képzeli a jövő autóját. Három év múlva már a szalonokban lesz a bajorok konnektorról tölthető, négyüléses városi kisautója, szénszálas karosszériával, hátsókerék-hajtással és csillagászati árcédulával.

Kívülről csak a feliratok jelzik, hogy ez egy elektromos Mini

A kétnapos technikai bemutató egyik legélvezetesebb betétprogramja az volt, hogy közúton is kipróbálhattuk az elektromos autóvá átépített Miniket. A Mini E ránézésre nem különbözik egy hétköznapi, benzint égető társától, egyedül csak a jellegzetes sárga díszítései árulkodnak arról, hogy ő inkább az áramot favorizálja. Mivel a BMW mérnökeinek egy hagyományos, benzinmotoros autó kellett átépíteniük - és nem tiszta lappal futottak neki a feladatnak -, számos kompromisszumra kényszerültek.

Ilyen például, hogy az akkumulátorok elfoglalják a két hátsó ülés helyét, ráadásul a csomagtartó jó része is odaveszett, úgy néz ki a Mini utastere, mintha egy gigantikus mélynyomó terpeszkedne az autó hátuljában. A vezetőülésbe huppanva a megszokott jópofa minis környezet fogadja a pilótát, első pillantásra fel sem tűnik, hogy a kormányra szerelt analóg fordulatszámmérő immáron az akkumulátor töltöttségi szintjét mutatja. A kakukkos óra méretű középső sebességmérő szintén egy kicsit más: "csak" 160 km/óráig skálázták, és a virágszirom mintájú benzinszintjelző sem a nafta fogyását mutatja, hanem azt, hogy éppen áramot használunk vagy nyerünk vissza a motorfék segítségével.

A fordulatszámmérő itt az akku töltöttségét mutatja

Azonkívül, hogy kigyulladnak a lámpák a műszerfalon, nem sok minden jelzi, hogy üzemkész az elektromos Mini, de az elektromos autók és a hibridek már csak ilyenek. A váltó természetesen automata, D állásba húzva némán lódul neki Mini, majd a sebességgel együtt érkezik egy jellegzetes búgó hang is, ami kicsit úgy hangzik, mintha egy miniatűr trolibusz és sugárhajtású vadászgép versenyezne egymással valahol az autó gyomrában. Papíron 204 lóerős az elektromos Mini, ennek ellenére 9 másodpercet mértünk a 100 km/órás tempó eléréséig, mert padlógázra egy kicsit tétovázik a rendszer, mielőtt belesüppednénk az ülésekbe.

Vadászrepülőbe oltott trolibusz

Igazából nem is az az impozáns, ahogy álló helyzetből lendületbe jön a Mini, hanem az, amikor 100 km/órás tempó körül nyomunk egy padlógázt, pontosabban áramot, és úgy nekiiramodunk, mintha egy sugárhajtású rakétát gyújtottak volna be az autó fenekébe. A hatalmas nyomatéknak sajnos ára is van az első kerekeken, erős kigyorsításokkor elkezd ficánkolni az ember kezében a kormány, de szerencsére erre már van megoldás: a BMW következő elektromos autója hátsókerék-meghajtású lesz. Amúgy a Mini E hozta a szokásos gokartos érzést, a kormány közvetlen, a futómű betonkemény, egyedül csak a kanyarokban lehetett érezni, hogy jóval nehezebb egy hagyományos Mininél.

Az akkumulátorok miatt a két hátsó ülést fel kellett áldozni

A hatótávolságot 150 kilométerben adta meg a gyár városi használat mellett, ami akár hihető is, nekünk azonban húsz kilométer alatt sikerült az akkumulátor energiájának 25 százalékát elhasználni, bár ez mondjuk nem is csoda, mivel elég erőltetett tempóban közlekedtünk. A végsebesség óra szerint 150 km/óra környékén van, ekkor hirtelen megtorpan a gyorsulás, addig viszont mintha puskából lőnék ki a Minit. Érdekesség még az elektromos Mini kapcsán, hogy ha elengedjük a gázpedált, hatalmasat bólintunk a lassulás miatt, mivel ekkor energiát próbál visszanyerni a rendszer, így kell egy kis idő, amíg megtanulhatunk rángatás nélkül közlekedni a villany-Minivel.