Legutóbb 1999. július 10. és 11. között rendeztek Finnországban ralikrossz Európa-bajnoki futamot, akkor Hämeenlinna szolgált a verseny helyszínéül. Most, az elmúlt hétvégén pontosan 11 év után látogatott tehát ismét az északi országba a ralikrossz abszolút élmezőnye, köztük öt olyan legendás versenyző (Kenneth Hansen, Michael Jernberg, Ludvig Hunsbedt, Per Eklund és Pavel Koutny), akik már a legutóbbi, 1999-es finnországi viadalon is részt vettek.
A hétvégén nemcsak a ralikrossz Európa-bajnokság tért vissza Finnországba, de Finnország is visszatért a ralikrossz európai vérkeringésébe. A számukra hazai futamra az ország ralikrosszosainak apraja-nagyja reaktiválta magát, és a számos hazai menő között felbukkant a mezőnyben a finnek egykori legnagyobb ralikrossz-csillaga, a korábbi ötszörös Európa-bajnok (1981, 1985, 1988, 1989, 1990), jelenleg 54 éves Matti Alamäki, valamint a sportág újkori finn hőse, a háromszoros Európa-bajnok Jussi Pinomäki is.
Divízió 1.
A csúcskategóriában szombaton maradéktalanul érvényesült a papírforma. A tavalyi bajnok és jelenleg is éllovas Sverre Isachsen az időmérő edzésen és az első előfutam-sorozatban is a leggyorsabbnak bizonyult, mögötte pedig mindkétszer az Eb-tabella 2. helyezettje, Michael Jernberg futott célba másodikként.
Ezt követően, vasárnap viszont minden a feje tetejére állt. Kezdésképp rögtön Andreas Eriksson Fiestája, ami a második előfutam első kanyarjában nyolcszor bukfencezett át a levegőben, mielőtt végre földet ért. A versenyző szerencsére sértetlenül szállt ki az autóból, az autó viszont maradandó sérüléseket szenvedett.
A méretes perec értelemszerűen egyben Eriksson versenyének a végét is jelentette, már nem tudták újra menetkész állapotba hozni a Fiestát a szerelők. A finnek két talán legnagyobb hazai reménysége számára is korai véget ért a kouvolai hétvége, mivel a többszörös finn bajnok Atro Määttät és a hajdani ötszörös Európa-bajnok Matti Alamäkit a legkülönfélébb technikai problémák sújtották az első két előfutam során, így mindketten értékelhető eredmény nélkül hullottak ki a további küzdelmekből.
Annál jobban alakult a második nap a tizennégyszeres Európa-bajnok Kenneth Hansen számára, aki mindkét vasárnapi előfutam-sorozatban az abszolút leggyorsabb időt repesztette, és ezzel automatikusan az A döntő első rajtkockájába repítette magát. Idén így első alkalommal fordult elő, hogy nem Isachsen vagy Jernberg szerezték meg a pole pozíciót, ők ezúttal Hansen mögött sorakoztak fel, Jernberg-Isachsen sorrendben.
A fiatal Doran és az 50 éves Hunsbedt a második előfutamuk során csúnyán egymásba gabalyodtak, aminek következtében mindketten értékelhető eredmény nélkül zárták ezt a sorozatot. Ekkor aligha gondolta volna egyikük is, hogy a nap végén épp ők ketten lesznek a legboldogabb emberek a csúcskategória teljes mezőnyében. Mindenesetre a harmadik előfutam-sorozatban mentették a menthetőt - mindketten megnyerték saját futamukat, ezzel sikeresen kvalifikálták magukat a végső fináléba.
Az A döntőben első két kísérletre nem tudott elrajtolni a mezőny, korai rajt miatt: Jernberget a szabályok értelmében -, mint második korai rajtolót - automatikusan kizárták a futamból.
Hansen magányosan maradt az első sorban, és ennek megfelelően ő is fordult be az élen az első kanyarba. Mögötte Isachsen, Doran és Hunsbedt következett a sorban, utóbbi két pilóta - ha már sorsuk így egybefonódott erre a hétvégére - egymással karöltve rögtön az első körben kimentek a Joker-körre, ahonnan változatlanul a 3-4. helyre, azaz a B döntőből feljutó Stig-Olov Walfridsson elé tértek vissza az alapnyomvonalra, így senkitől sem zavartatva vehették üldözőbe a Joker-körüket még nem teljesítő Hansen-Isachsen párost.
A vezető duó ráadásul hamarosan összeveszett az első helyen - a 2. körben Isachsen hátulról eltalálta Hansen autóját, ami miatt a svéd klasszis rögtön defektet kapott, becsületből elgurult a célig. Isachsen autója ezután néhány méterrel a kockás zászló előtt hirtelen lassulni kezdett - mint később kiderült, a motor mondta fel a szolgálatot -, amit Liam Doran ki is használt, ezzel történelmi jelentőségű tettet hajtva végre.
A fiatal brit lett 18 év után az első angol versenyző, aki Eb-futamot tudott nyerni a csúcskategória mezőnyében, az eddigi utolsó angol győzelmet 1992-ben Liam apja, Pat Doran szerezte meg.
Liam Doran mögött Isachsen ért be a célba a második helyen, de mint később kiderült, hiába tette, mivel a Hansen elleni bodicsek miatt utólag őt is diszkvalifikálták a futamból, így a rajtnál kizárt riválisát, Jernberget megelőzve végül ötödikként zárta a hétvégét, ennek ellenére is növelte előnyét a bajnoki összetettben.
A 2. helyet így aztán Hunsbedt örökölte meg Isachsentől, ami a kétszeres Európa-bajnok norvég idei legjobb eredménye. A 3. helyezett versenyző öröme sem volt kisebb, a B döntőből feljutó Stig-Olov Walfridsson ugyanis szintén idei első dobogós helyezését ünnepelhette a leintést követően. Az Isachsen által az élről kigolyózott Hansen végül negyedikként poroszkált célba defektes járgányával. Némi gyógyírként szolgálhat azonban a svéd számára, hogy ha már nem ő, legalább az általa felkarolt fiatal csapattárs, Liam Doran nyerte a hétvége küzdelmeit.
Divízió 1/A
Az első kerékmeghajtású autók mezőnyében Timur Timerzsanov nyerte a szombati első előfutam-sorozatot, így az első napot a bajnoki éllovas orosz zárta a legjobb eredménnyel. A második napot is az oroszok kezdték a legjobban, amit jól mutat, hogy a második előfutam-sorozatban a kategória három orosz pilótája végzett az élen, Rakmatulin, Timerzsanov, Eduard Leganov sorrendben.
Ezt követően a harmadik előfutam-sorozatot - az elsőhöz hasonlóan - ismét a bajnoki éllovas Timerzsanov nyerte, így ő várhatta a pole pozícióból az A döntő startját. A rajtot a legjobban Rakmatulin kapta el, aki így az első kanyarba már az élen fordult be, nagy riválisa, a pole-ból rajtoló Timerzsanov előtt. A sorrend köztük a leintésig nem változott, így Rakmatulin a rengeteg dobogós helyezés után végre megszerezte pályafutása első ralikrossz Eb-futamgyőzelmét is, és ezzel mindössze négy pontra csökkentette hátrányát Timerzsanovval szemben az összetettben.
A két orosz mögött a hazai szurkolói előtt versenyző Jussi Pinomäki futott be harmadikként a célba, és a háromszoros Európa-bajnok finn már csak azért is büszkén húzhatta ki magát a dobogón az ünnepélyes eredményhirdetéskor, mert a mellette ünneplő két versenyző autóját is ő, illetve az ő általa irányított csapat építette egykor.
Divízió 2.
Szombaton a bajnoki éllovas Knut Ove Borseth szoros csatában győzte le saját futamában az ír Derek Tohillt, és nyerte meg ezzel egyben a teljes első előfutam-sorozatot is. Vasárnap, a második előfutam-sorozatban ismét Borseth bizonyult a leggyorsabbnak, aki ezzel két előfutamot követően máris biztosította helyét az A döntő első rajtkockájában, miközben az elmúlt két Eb-futamot megnyerő Lars Oivind Enerberg csupán botladozott.
Az A-döntő rajtját Tohill nagyszerűen kapta el, és egyből megelőzte Borsethet. Ezt követően ők ketten zavartalanul léptek el a többiektől, és haladtak magabiztosan a célvonal felé, ám az utolsó körben bemutattak egy már-már a szinkronúszókat megszégyenítő gyönyörű páros piruettet, amit kihasználva Nottveit szépen nyugodtan megelőzte őket, és - a klasszikus nevető harmadik módjára - bezsebelte pályafutása legelső ralikrossz Európa-bajnoki futamgyőzelmét.
A ralikrossz történetének első Kouvolában rendezett Európa-bajnoki futama tehát mindhárom kategóriában olyan versenyző végső sikerét hozta, aki pályafutásában most először diadalmaskodott egy kontinensviadalon. Liam Doran, Ildar Rakmatulin és Ole Kristian Nottveit alighanem tehát egy életre a szívükbe zárják a finn Eb újdonsült helyszínét, a kouvolai motorsport-centrumot.
Az Európa-bajnokság küzdelmei négy hét múlva, a belgiumi Eb-futammal folytatódnak.
A 2010-es finn ralikrossz Eb végeredménye:
Divízió 1.:
1. Liam Doran (angol, Citroën C4)
2. Ludvig Hunsbedt (norvég, Ford Focus)
3. Stig-Olov Walfridsson (svéd, Renault Clio)
4. Kenneth Hansen (svéd, Citroën C4)
5. Sverre Isachsen (norvég, Ford Focus)
6. Michael Jernberg (svéd, Skoda Fabia)
11. Jani Paasonen (finn, Skoda Fabia)
13. Toomas Heikkinen (finn, Saab 9-3)
Divízió 1/A:
1. Ildar Rakmatulin (orosz, Renault Clio)
2. Timur Timerzsanov (orosz, Renault Clio)
3. Jussi Pinomäki (finn, Renault Clio)
4. Clemens Meyer (német, Skoda Fabia)
5. Eduard Leganov (orosz, VW Polo)
6. Andreas Bakkerud (norvég, Peugeot 206)
7. Johan Larsson (svéd, Citroën C2)
8. Zdenek Cermak (cseh, Skoda Fabia)
Divízió 2.:
1. Ole Kristian Nottveit (norvég, Citroën Xsara)
2. Knut Ove Borseth (norvég, Ford Fiesta)
3. Derek Tohill (ír, Ford Fiesta)
Az Európa-bajnokság állása hat futam után:
Divízió 1.:
1. Sverre Isachsen (norvég, Ford Focus): 89 pont
2. Michael Jernberg (svéd, Skoda Fabia): 80 pont
3. Kenneth Hansen (svéd, Citroën C4): 77 pont
Divízió 1/A:
1. Timur Timerzsanov (orosz, Renault Clio): 86 pont
2. Ildar Rakmatulin (orosz, Renault Clio): 82 pont
3. Zdenek Cermak (cseh, Skoda Fabia): 71 pont
Divízió 2.:
1. Knut Ove Borseth (norvég, Ford Fiesta): 91 pont
2. Ole Kristian Nottveit (norvég, Citroën Xsara): 82 pont
3. Derek Tohill (ír, Ford Fiesta): 77 pont