Parkoló autó mögül váratlanul lelépő gyalogost szimuláltunk az emberalakú kartonbábbal. A következő oldalon megtudhatja, megállt-e a kocsi előtte
Vigyázat! Soha ne tesztelje a gyalogosészlelő funkciót embereken, mert a rendszer esetleges helytelen működése sérülésekhez vezethet! - olvasható az új Volvo S60 vaskos kezelési útmutatójának 146. oldalán, ahol a "vezetőt támogató rendszerek" ismertetése kezdődik. Ezek közül a kocsi elé lelépő embert beazonosító, majd az autót a vezető beavatkozása nélkül is megállító rendszer világújdonság, egyetlen más prémiummárka nem kínál ilyesmit.
Épeszű tesztelő nyilván nem rakja ki prédának a gép elé az embert, habár operatőrünk is elkövette a jármű hazai bemutatóján azt a hibát, hogy a Volvo tesztbábuja mögé állt. Majdnem baj lett belőle, remegett a kéz és a láb, de mint a filmből is kiderül, az ember hibázott, nem a gép. (Kattintson ide, ha kíváncsiaz esetre!) De akkor mégis hogyan imitáljuk azt a helyzetet, amikor a sofőr éppen elbambul vezetés alatt, nem néz előre, miközben hirtelen kilép két parkoló autó közül egy óvatlan gyalogos, a sofőrnek ideje sem lenne reagálni, sőt, észre sem veszi őt, ezért nyomja változatlanul a gázt, a kocsi viszont érzékeli a gyalogost, és magától megáll?
Az S60 magyar premierje, ahol kiderült, mi történik a fabábuval,
ha valaki ijedtében felkapja a gázról a lábát
"Úgy leizzadtam"
Azt találta ki erre a Volvo, hogy leállít egy bábut, amelynek folyamatos gázadással nekihajtana a tesztelő, ám a kocsi megáll. Ez persze nem ugyanaz, mint amire való, és - más biztonsági rendszerrel együtt 590 ezer forintos extraként - árulják, de természetes emberi mozgást produkáló hús-vér tesztalany nélkül sokkal jobbat nehéz kiötleni. Magyarországon legelsőként az [origo] kapta meg egyheti használatra az újdonság S60-ast (tesztünk itt olvasható), előtte azonban - bizonyítva, hogy a bemutatón készített videón emberi hiba miatt történt a bábugázolás - az importőr még egyszer prezentálni akarta, immár csak nekünk, hogy a kocsi megáll a fixen rögzített bábu előtt. A múltkori törés-zúzás után ezúttal habszivacsból vágtak ki emberalakot, amelyre szerelőkabátot húztak, a fejére meg volvós nejlonzacskót.
"Úgy leizzadtam, zuhanyozni kellene" - mondta a kocsiban az [origo] egyik munkatársa, miközben a teszt irányába autóztunk. Többen is izgultak azok közül, akik jelentkeztek felhívásunkra a cégen belül: itt a lehetőség, kipróbálhatjátok azt a kocsit, amely bizonyos körülmények között elkerüli a balesetet. Azt akartuk, hogy ne csak az évente félszáz járművet nyúzó autós újságírók írjanak véleményt a világ legbiztonságosabbnak mondott kocsijáról, hanem az átlagautósok is, aki majd a valóságban megveszik a Volvót. Előtte ismertettük velük, mit tud és mit nem a rendszer.
Tudja, hogy ha a kocsi előtt van egy gyalogos, akkor hang és fényjelzéssel figyelmezteti a sofőrt erre, ám ha az - maximum 35 km/órás sebességig - továbbra is gázt ad, akkor a sofőr ellenében is megállítja a kocsit. Amennyiben a vezető reagál a vészhelyzetre (hirtelen elfordítja a kormányt, hirtelen felemeli a lábát a gázról), akkor a kocsi nem veszi át az irányítást, a sofőr reflexeire van bízva, képes-e pillanatok alatt megállni, vagy sem. Az S60 azért besegít ilyenkor is: a vészjelzések mellett közel húzza a tárcsákhoz a fékpofákat, hogy ha fékez az ember, gyorsabban megálljon a jármű (ez a funkció 80 km/órás sebességig működik). Nem tud viszont megállni a kocsi 80 centiméteresnél kisebb gyerek, babakocsi, kerekes szék, kutya és macska előtt, éjszaka, és a kamera gyalogos-érzékelését nagyban nehezíti a sűrű hóesés vagy a köd is.
Radarok, kamerák, és lézerek mindenütt az autó orrán, oldalán...
Mivel a szalonhoz érkezésünk után a volvósok új információval szolgáltak (nemcsak folyamatos gázadás, hanem gurulás közben is megáll a kocsi), ezért két feladatot teljesítettek a próbára jelentkezett úrvezetők. Először gurultak a bábu felé, másodjára pedig már folyamatos gázzal hajtottak. A kocsi minden esetben jelzett, majd emberi reakció hiányában önmaga megállt - ahogyan azt a göteborgi gyártó állítja. Íme, az [origo] munkatársainak véleménye, de nem csak a biztonságról.
Bellay Szilvia lapmenedzser, 9 éve vezet Minden kézre áll, puha, kiszolgál, simul, pittyeg, irányít, radarol. Nekem túl sok is a kényelemből, nem érzem a báját, a karakterét, nem vagány, nem tudok így beleszeretni. A biztonsági rendszert pedig - amelyen a mérnökök oly hosszú éveken át dolgoztak - nem értem, és a szándékkal sem értek egyet. Nem hiszem, hogy a forgalom biztonságának jót tesz, ha a vezető jobban bízik az autójában, mint magában, ha a felelősséget levesszük a válláról, ha pillanatokra is érezheti azt, hogy nem kell figyelnie, mert az autója megteszi helyette. Azt látom, hogy steril tesztkörnyezetben tudja az autó mindazt, amit állítanak róla, de szerintem ennek a plusznak élesben esélye sincs érvényesülni. Az átlagos vezető csak indulás és megállás környékén megy 30 km/óránál lassabban, ráadásul pont azt védi ki a rendszer, amire az ember is képes, ha figyel, így pedig pont a figyelésről szoktatja le. Müller Tibor olvasószerkesztő, 41 éve vezet Autóbiztonság? Az első két kocsimban (Zaporozsec, Zsiguli) még biztonsági öv sem volt, a harmadikban már igen, de persze csak a sofőrülésnél. Nem olyan visszahúzós, mint a maiak, csak lógott a szalag, és azt sem kapcsoltuk be, mert kényelmetlen volt. Már az is nagy dolognak számított később, amikor megjelentek az autók bal oldalán a külső tükrök, addig csak középen volt bent, úgy hajlongtunk hátra sávváltáskor. Olyanról meg, hogy téli gumi, bőven a rendszerváltás után hallottam először. Ja, és amikor a lányom kisbaba volt a hetvenes évek legelején, úgy tettük tisztába a kocsiban, hogy előtte egy petróleumkályhával befűtöttük az utasteret, meg ne fázzon. Ezekhez képest ez a Volvo egy csoda. A balesetelkerülő, gyalogosfelismerő rendszerére azt mondani, hogy baj, ha az ember helyett a gép dönt, nagy hülyeség. Ezt a szöveget akkor hallottam először, amikor bejöttek az automata váltók: ellustulunk majd, nem figyelünk. Ez nem így van. Mivel a járművek egyre biztonságosabbá válásával az elmúlt két évtizedben egyre zsúfoltabbá és ezért egyre veszélyesebbé vált a közlekedés, emiatt nagyon jó dolognak tartom, hogy az autó egy bizonyos szituációban megáll, és megvédi helyettem az óvatlan gyalogost.
Molnár Orsolya újságíró, Tudomány rovat, 8 éve vezet Be kell vallanom, elsőre kicsit tartottam a teszttől, mert automataváltós autót még nem vezettem, de nem volt nehéz megszokni. A gyalogosészlelő rendszer szépen vizsgázott, a kocsi villogó piros fények és hangos sípolás kíséretében hirtelen lefékezett a bábu előtt. Ugyanakkor, ha egy kisgyerek vagy egy kutya lép ki a jármű elé, akkor nem fog megállni, tehát vannak még gyengeségei. Persze nem várom el, hogy egy csiga előtt megálljon (noha zoológusként tudom, hogy az éti csiga például védett állat, az eszmei értéke kétezer forint), de a 80 centiméteres alsó határ szerintem magas. Kezdeményezésnek jó, de azért van még mit csiszolni rajta. Szedlák Ádám újságíró, Techbázis rovat, 7 éve vezet Az arc-, mozgás- és alakfelismerés éveit éljük. Az újabb notebookokhoz jelszó sem kell, az ismerős arc láttán maguktól belépnek, a fényképezőgépek kérés nélkül fókuszálnak az emberi alakokra, a jövő videojátékait pedig hadonászva, mozgással is irányíthatjuk majd. Mégis meglepő, amikor a legtöbb számítást, erőforrást igénylő technológia, a mozgásfelismerés egy autóban bukkan fel. Olyan feladat ez, ami még a csúcsjátékokat futtató Microsoft konzolt, az Xbox 360-at is megizzasztja. A feladat nehézségéről árulkodik, hogy a Volvo gyalogosvédelmi rendszerének működéséhez több, már említett feltételnek kell teljesülnie. A Volvo javára kell írni, hogy az S60 gyalogosvédő rendszere tökéletesen működik. Az autó hangjelzéssel és villogással próbálja meg riasztani a házszám- vagy parkolóhely-vadászattal elfoglalt vezetőt. Ha egyikre se reagál, akkor egy-másfél méterrel a gyalogos előtt állóra fékezi a kocsit. A teszt során lehetett érezni, hol lehetne tökéletesíteni a programon, ezek csupán fejlesztési, erőforrásbeli kérdések. Sokkal fontosabb, hogy a rendszer már sorozatgyártásban lévő autóban elérhető, és lehetősége van bizonyítani és elterjedni.
Boruzs Ákos termékmenedzser, 15 éve vezet Számomra nem volt túl meggyőző a biztonsági rendszer, annak ellenére, hogy nagyon ígéretesen hangzik a név: gyalogosfelismerés. Én azonban úgy tapasztaltam, csak steril körülmények közt működik megfelelően. Értem ez alatt azt, hogy a kocsi akkor állt meg, amikor az orra elé helyeztük a bábut, és betartottuk a kényes sebességhatárt, amit a tesztelés megkövetelt. Az autó elé lelépő vagy gyorsan átfutó gyalogosokat nem érzékelte mindig, a lelépés szimulálásakor azt éreztem, mintha holttérben lett volna a bábu a kocsi számára, a gyors mozgásoknál mintha lassan észlelte volna a bábut. Összegzésként: ha egyszer lesz lehetőségem Volvót venni, azt nem a gyalogos biztonsági rendszeréért fogom megtenni, hanem a sportos, harmonikus formája miatt. Bódi Tamás kutató, 6 és fél éve vezet Bár az autó elé helyezett álló bábu nem reprodukálhatta a váratlan helyzetre adott reakciókat, az instruktor felkészítése alapján igyekeztem beavatkozás nélkül, a megadott sebességhatár alatt sodródni a gyalogosunk felé. Korábban a bábu felé közeledő autó utasaként még elöntött a félelem, amikor viszont felkészülve az eseményekre én vezettem, már meglepően jól tudtam kezelni a pánikszerű érzést. Kérdés, hogy a jövőben mennyire befolyásolja a vezetési szokásokat a tudat, hogy ilyen rendszer működik a kocsikban. A reflexszerű vezetői válaszreakciókat vélhetően semmilyen balesetmegelőző automatika nem fogja teljes mértékben kiiktatni. Nagy feladat lesz ezekkel megfelelően összehangolni a hasonló rendszereket. Ha ezek elterjedésével csökkenhet a gyalogos sérülésével járó közúti balesetek száma, én szurkolok azoknak a gyártóknak, amelyek a fejlesztésnek ezt az irányát választják. |
A kollégák próbaútját követően kivittük a kocsit a Hungaroringen működő vezetéstechnikai centrumba, ahol megpróbáltuk imitálni a lelépő gyalogos okozta vészhelyzetet is. Az autót elsősorban egy vezetéstechnikai oktató tesztelte. Kattintson!