Nehéz megakadályozni a lágymányosihoz hasonló baleseteket

Milyen forgalomtechnikai eszközökkel lehet megakadályozni, hogy egy autós a menetiránnyal szemben felhajtson egy hídra? A három ember halálát okozó lágymányosi baleset után kérdeztük erről a szakértőket.

A lehajtó, ahol csütörtök hajnalban felkanyarodtak a fiatalok

"Mindig arra gondolok az ilyen eseteknél, hogy megtettünk-e mindent? Mi az, amit esetleg lehetett volna még tenni?" - ezt mondta Pásthy Imre, a Fővárosi Önkormányzat forgalomtechnikai alosztályának vezetője, akit a három jászberényi fiatal halálával végződő balesetről kérdeztünk. A hazafelé tartó népitáncosok a hírek szerint nem ismerték a környéket, rossz helyen hajtottak fel a híd felé, majd a menetiránnyal szemben közlekedtek hajnalban a valószínűleg kihalt úton, végül összeütköztek egy teherautóval.

Pásthy - mondván, nem ismer minden részletet - a konkrét tragédiáról nem kívánt nyilatkozni. Kérdésünkre, miszerint lehet-e forgalomtechnikai eszközökkel akadályozni, hogy egy autós a forgalommal szemben hajtson fel egy hídra, vagy éppen egy autópályára, azt válaszolta: a felhajtó geometriai kialakítása és a táblázás a legfontosabb lehetőség erre.

"Zavaró lehet a túltáblázás"

"Az ívnek természetesnek kell lenni, és logikusan kell kanyarodnia, ami alatt azt értem, hogy a hídra vagy autópályára érkezéskor gyorsítania kell a járművet. Ezeket így kell kialakítani. Ha viszont valaki a menetiránnyal szemben hajt erre, akkor annak éreznie kell a geometriából, hogy valami nagyon nem stimmel" - fogalmazott a budapesti táblakihelyezésekért felelős alosztály-vezető.

Ebben a kereszteződésben kanyarodtak balra az útburkolati jelek és táblák ellenére

Szerinte a közlekedési tábláknak egyértelműnek, jól láthatónak kell lennie, de a túltáblázás rossz, mert könnyen összezavarhatja a gyakorlatlan vezetőket, pláne azokat, akik először járnak egy bonyolultabb kereszteződésben, állítja Pásthy. Mint megírtuk, a Lágymányosi hídra felhajtó úton mindkét irányból több behajtani tilos és kötelező haladási irányt jelző tábla található, a lehajtóra pedig nyolc darab kétméteres, lefelé mutató nyilat festettek.

Hidak és autópályák

Mintegy 1200 kilométernyi autópálya fut Magyarországon több száz fel- és lehajtóval. Közel harminc Duna-híd van az országban, a nagyobb részüknél felhajtókkal. Tisza-hídból jóval kevesebb található az országban, ezeknél a végpontok is jellemzően egyszerűbbek forgalomtechnikai szempontból.

"Lehetetlen a több ezer felhajtót felszerelni"

Jogilag és forgalomtechnikailag is rendben van a lágymányosi kereszteződés Szele András, a Közlekedéstudomány Intézet közlekedésszervezési és hálózatfejlesztési tagozatának vezető-helyettese szerint. Úgy véli, egyszerű, de drága technikákkal lehetne még jobban figyelmeztetni a véletlenül menetiránnyal szemben haladókat, például nagyméretű LED-es villogókkal, amelyek a helyes irányt mutatják.

Csakhogy "lehetetlen a hazai több ezer autópálya és híd felhajtóját felszerelni, annyiba kerülne. Még drágább, ha kamera figyeli a bonyolultabb csomópontokat, amelynek a jelére akkor jelez a villogó, ha valaki rossz irányba fordul. Ez nagyon komoly pénzkiadás, ezt nem lehet így megoldani" - állítja Szele. Szerinte oda lehetne esetleg telepíteni ilyen rendszert, ahol több azonos típusú baleset történik. A Lágymányosi hídon ez volt az első, és máshol is ritkán történik hasonló.

2010. január 10. Egy 86 éves férfi a menetiránnyal szemben hajtott fel az M5-ös autópályára Kecskemét környékén, majd összeütközött egy teherautóval. A Lada sofőrje életét vesztette

Szele úgy véli, két dolog segíthet a menetiránnyal szembekerülés megelőzésében, de nem a megakadályozásában. Még inkább úgy kell tervezni a kereszteződéseket, hogy "azok szinte vezessék, irányítsák a sofőrt", másrészt "azt a vezetésfilozófiai gondolatot átültetni a gyakorlatba már az oktatásnál, miszerint nem amiatt tartom be a KRESZ-t, hogy ne büntessen meg a rendőr, hanem azért, mert az úgy biztonságos".

"Képzési hiba okozta a balesetet"

A tanulóvezetők színvonalasabb oktatását a cikkünket kommentelők is felvetették. Leginkább arra hivatkoztak, hogy a hídon tragédiát okozó autót egy 18 éves, tehát viszonylag friss jogosítványos sofőr vezette, akinek feltehetően nem volt helyismerete. Az egyik ötlet szerint úgy lehetne elejét venni az ilyen baleseteknek, ha jogszabály kötelezné a tanulókat adott órányi budapesti vezetésre.

Az M0-s és az M5-ös autópálya csomópontja a Pest megyei Gyál határában

"Ez nonszensz, képtelenség. A vezetői engedélyt nem városra adják ki" - reagált erre Rubik Pál, a Gépjárművezető-képző Szakoktatók Független Szakszervezetének alelnöke. Ő "képzési hibának, és ebből fakadó gyakorlathiánynak" nevezte a lágymányosi baleset okát. Súlyos problémák vannak szerinte a járművezető-oktatásban, amelyben egyre kisebb a szerepe a gyakorlati képzésnek, "a közlekedésben élésnek", miközben "a Nemzeti Közlekedési Hatóság is nyomja az e-learninget".

Az évtizedek óta oktató Rubik állítja, régóta se pénz, se idő nincs az alapos gyakorlati képzésre, egyre inkább a KRESZ bemagolására helyeződik a hangsúly. "De problémás a másik oldal is. A tanulók előtt csak két cél lebeg: minél olcsóbban és minél gyorsabban megszerezni a jogosítványt, márpedig minél kevesebbet költ valaki, annál kevesebb órát vezet majd"- fogalmaz az oktató.

Cikkajánló

Százmilliók úszhatnak el a postázatlan bírságok miatt		Átalakíthatják Budapest veszélyes kereszteződéseit		Budapest legveszélyesebb útjai