Európa-bajnoki élmenőkkel hódít Amerikában a ralikrossz

A New Jersey Motorsports Parkban rendezték a történelmi első amerikai ralikrossz-bajnokság utolsó két fordulóját, melyre az európai mezőnyből is többen kiutaztak szerencsét próbálni. Előbb az Európa-bajnok Sverre Isachsen, majd a finn szupertehetség Toomas Heikkinen nyert, olyan helyi szupersztárokat maguk mögé utasítva, mint Tanner Foust, Travis Pastrana vagy Dave Mirra.

Szembejött a gumifal... A sportág show-jellege segíthet az amerikai térhódításban

"Por, ugratók, kilincs a kilincs elleni küzdelem. Ralikrossz: itt nincs megállás, non-stop akció, ilyet még nem láttak"- harangozta be a New Jersey-i pálya hivatalos oldala az első amerikai ralikrossz-bajnokság utolsó két futamát, és egyáltalán az amerikai célközönség számára egyelőre újdonságként ható ralikrosszt, hozzátéve, hogy a legjobb amerikai versenyzők Fousttal, Pastranával és Mirrával az élen vívnak majd meg egymással a győzelemért.

A regnáló kétszeres Európa-bajnok Sverre Isachsen, a 2010-es Eb-harmadik Liam Doran, a korábbi háromszoros Európa-bajnok Jussi Pinomäki, a finn bajnok Toomas Heikkinen vagy a norvég tehetség Frode Holte nevét még csak meg sem említették az amerikai beharangozók többségében. Nem is csoda, hiszen hiába kiváló és a médiában eladható versenyzők, még nincs nevük. És nemcsak Amerikában, Európában sincs, ami jól tükrözi a ralikrossz pillanatnyi megbecsültségét, pontosabban annak hiányát a kontinensünkön.

A finn tehetségét Pastrana is kénytelen volt elismerni

Ezek a "névtelen" európai klasszisok éltek a kínálkozó lehetőséggel, hogy Amerika felfigyelt a ralikrosszra, és követték sportágukat az álmok földjére, Amerikába. Mert az az első pillanattól kezdve nyilvánvaló (ezt mondja Fousttól kezdve Andreas Erikssonon át Pastranáig mindenki), hogy Amerikában garantált sikere és hatalmas rajongótábora lesz a ralikrossznak.

Ahogy Liam Doran fogalmazott egy vele készített interjúban: "Én egy ralikrossz-versenyző vagyok. Nem akarok más sorozatban versenyezni, és ha a ralikrossz Amerikába megy, én megyek utána." "Nagyon izgalmas a ralikrossz amerikai térhódítása, és ennek a kalandnak én is a részese akarok lenni. Nyerni megyek Amerikába, ez nem is lehet kérdés. Az Európa-bajnoknak a világ legjobbjának kell lennie"- mondta a regnáló Európa-bajnok Isachsen, mielőtt útnak indult a tengerentúlra.

Doran ezúttal sem kímélte a technikát

Isachsen tehát nyerni ment Amerikába - meg is nyerte a szombaton rendezett versenyt, a négyfordulós amerikai bajnokság harmadik futamát. A norvég klasszis előbb az első, majd a harmadik előfutam-sorozatban is a leggyorsabb időt repesztette, majd a pole pozícióból indulva az A döntőt is magabiztosan megnyerte, így az amerikai ralikrossz-bajnokság történetének első nem amerikai futamgyőztese lett.

A norvégot - az amerikai szurkolók legnagyobb megdöbbenésére - szombaton a fiatal finn Toomas Heikkinen követte a második helyen az A döntő céljában, és csak ő utánuk, a vert seregben következtek a helyi idolok, Foust és Pastrana. A szintén finn Pinomäki lett az ötödik, a norvég Holte pedig a hatodik helyen ért célba.

Heikkinen ugrásszerű fejlődésen ment át az utóbbi egy évben

A versenyről (ugyan felvételről) az ESPN amerikai sportcsatorna is közvetítést sugárzott, így több millióan követhették figyelemmel már a szombati első verseny történéseit is. Értelemszerűen több millióan próbáltak megbarátkozni Sverre Isachsen, a számukra eddig minimum kevéssé ismert norvég pilóta nevével, és persze azzal a gondolattal, hogy egy "ismeretlen" norvég így elpáholja szupersztárként tisztelt honfitársaikat.

Ezúttal ugyanis nem a helyi kedvencekről, Foustról, Mirráról, Pastranáról vagy az új-zélandi Rhys Millenről szólt a történet, sokkal inkább az "ismeretlen névtelenekről", az európai ralikrossz-pilótákról, ahogy szombaton, úgy vasárnap, a második versenyen is.

Pinomäki autója egy idő után jobban szellőzött

A 22 éves brit tehetség, Liam Doran számára a szombati nap még rendkívül balszerencsésen, különféle technikai problémáktól hátráltatva alakult, így az nap csak a C döntő megnyerésére tellett energiájából, vasárnap viszont neki is sikerült megmutatnia valós erejét. Gyakorlatilag egész nap ő volt a leggyorsabb: az időmérő edzésen, valamint az első és második előfutam-sorozatban is az ő nevéhez fűződött a legjobb időeredmény, magabiztosan szerezte meg az A döntő pole pozícióját.

Arról, hogy mindezek ellenére mégsem Doran nyerte a vasárnapi versenyszámot, a még nála is fiatalabb szupertehetség, a 19 éves Toomas Heikkinen gondoskodott. Az egykori Európa-bajnok legenda, Per Eklund által felkarolt finn Saab-pilóta egész hétvégén remekelt, és kétségkívül ő szolgáltatta a legkellemesebb meglepetést a New Jersey-i arénában.

Az első nap dobogósai, Heikkinen, Isachsen és Foust

Az első ralikrosszos évében rögtön finn bajnokká avanzsáló tehetség azok után, hogy szombaton a bravúros második helyen végzett az Európa-bajnok Isachsen mögött, vasárnap már nem érte be ennyivel - az első sorból indulva lerajtolta Dorant, az élre állt, és onnantól kezdve nem is nézett vissza többé, megnyerte a 2010-es amerikai ralikrossz-bajnokság negyedik, egyben zárófutamát.

Heikkinen, aki idén az Európa-bajnoki mezőnyben egyelőre nem tudott igazán számottevő tényező lenni, mostani sikerével nemcsak a ralikrosszban, de a tengerentúlon is végérvényesen letette a névjegyét. A finn mögött vasárnap Foust ért célba másodikként, aki ezzel az X-games első ralikrossz-versenyszámának megnyerése után most a sportág történetének első amerikai bajnokságát is megnyerte összesítésben.

Pastrana olykor jó csatákat vívott az európaiakkal

Érdekesség, és az európai klasszisok erőfölényét jól jelzi, hogy ezen a hétvégén - a ralikrossz alapjait idén Európában elsajátító - Foust volt az egyetlen amerikai versenyző, aki dobogóra tudott állni. Vasárnap a dobogó legalsó fokán Doran ünnepelhetett, az A döntőben mögötte Pastrana, Millen, Mirra, Pinomäki volt a további sorrend. A szombati győztes Isachsen vasárnap motorproblémák miatt csak a C döntőbe kvalifikálta magát, ahonnan ugyan feljutott a B-be, ott viszont csúnyán a gumifalban végezte egyik előzési manőverét követően.

A ralikrossz történetének első amerikai bajnoka tehát Tanner Foust lett, a bajnokság harmadik fordulóját Sverre Isachsen, a negyediket Toomas Heikkinen nyerte, de a hétvége igazi győztesei kétségkívül a szurkolók voltak. Meg a ralikrossz, amely talán épp most tette meg első komoly lépését egy leendő világbajnoki sorozat felé vezető úton.