- Tavaly 43 ezer új személyautót értékesítettek Magyarországon. Mikor adtak el utoljára ennyire keveset?
- A rendszerváltás előtti merkuros időkben biztosan nem, hiszen akkor 130-140 ezer új Trabantot, Ladát, Wartburgot stb. adtak el évenként. Szerintem vagy a kilencvenes évek legelején, vagy soha.
- Európa nagy részén tavaly már növekedett a jármű-értékesítés, nálunk viszont a borzalmas 2009 után további 28 százalékos csökkenés jött. Miért az ellentétes mozgás?
- Nagyon befolyásolta az adatokat az, hogy hol volt roncsprémium. Nálunk ugye nem volt. Emellett pár évvel ezelőtt 160 ezer személykocsit adtunk el itthon, aminek a 60-70 százalékát hitelre vették, számoljunk, mondjuk, évi százezer finanszírozott kocsit. Most 10-15 ezret vesznek hitelre, vagyis a finanszírozás elmaradása a legnagyobb érvágás.
- A válság előtti utolsó teljes évhez, 2007-hez képest mennyi bevételtől esett el a költségvetés 2010-ben a szerény újautó-értékesítés miatt?
- Akkor 160 ezer személyautó ment el egy évben, tavaly durván 40 ezer, vagyis 120 ezer autó áfájával folyt be kevesebb. Számoljunk az elmúlt 3-4 éves ciklusban egy autóra négymillió forintos átlagárat, amiből az áfa nyolcszázezer. (Nyolcszázezer szorozva 120 ezerrel, az 96 milliárd forint - a szerk.)
- Nálunk is gondolkodott a még Bajnai Gordon vezette gazdasági tárca a roncsprémium nevű támogatási rendszeren, amit nagy viták után végül mégsem vezettek be. Utólag miként értékeli ezt?
- Nagyon magánvéleményt mondok, mert erről nincs kialakult testületi álláspontunk. Szerintem az a vevőkör, amelyik ma nálunk roncsautóval jár, csak abban az esetben lett volna piacbővítő, ha szabad forgalmú támogatást kap, mint Romániában. Ott bonokat kaptak a lestrapált kocsijuk után, amelyeket adni-venni lehetett, egyfajta értékpapír volt. Ennek lett volna piacnövelő hatása. Aki nálunk a 20-25 éves Trabiját nem tudta korábban új autóra cserélni, az 600 ezer forintnyi támogatással sem tudott volna többmilliós új autót venni. Annak semmiképpen nem lett volna piacbővítő ereje, ami Németországban volt, hogy a tízéves autókat adják le a támogatásért. Az nálunk fiatalnak számít.
- Alig 11 év alatti a magyar személyautók átlagéletkora. Mennyivel növelte meg ezt értéket, hogy az elmúlt két évben jóval kevesebb új autó jelent meg a hazai utakon, mint korábban?
- Olyan fél, háromnegyed évvel öregedett a hazai személyautópark egésze, hiszen mindössze 100-120 ezer új autó lépett csak be a hárommilliós, elöregedett autóparkba.
Értékesítési adatok a motortól a kamionig A legnagyobb zuhanást a motorkerékpárok piaca szenvedte el tavaly. Az egész évben értékesített 2268 darab kétkerekű 37 százalékos visszaesés 2009-hez képest (idénre 3200 darabot vár az MGE). Személyautóból 43 464 kelt el, ami 28 százalékos visszaesés (58 ezerrel számolnak 2011-re), kishaszonjárműből pedig 9185 darabot adtak el, ami 14 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Egyedül a nagyhaszonjárművek piaca bővült tavaly, a 2280 darabos értékesítés kilenc százalékkal múlja felül 2009-et. Érdekes adat, amely torz piacot mutat, hogy a 2010-ben Magyarországon eladott személyautók 65 százalékát cégek vették meg, tehát a magánszemélyek alig vásároltak. Az MGE szerint folyamatosan növekszik ez az arány. |
- Melyik jármű-kategória mennyire esett vissza a személyautók között?
- A válság előtti nagyon erős finanszírozási támogatás - gondolok itt a nulla százalékos hitelkonstrukciókra - leginkább a kiskocsik piacát nyomta fel. Később ezek a márkák szenvedték meg a válságot. Az alsó-közép-, de még inkább a középkategóriát már sokkal kevésbé érintette, hiszen az őrült finanszírozási időszakban is kellett legalább 30 százalék önerő ezek megvételéhez, nem lehetett befizetés nélkül hazavinni ilyen kocsikat. A luxusautókat pedig egyáltalán nem vetette vissza, sőt talán a válság alatt még olcsóbban meg lehetett vásárolni a luxusautót, mint korábban. Istenigazából nekik ez a dolog jó volt.
- Ki lehet jelenteni, hogy belátható időn belül nem lesz újra nulla százalékos autóhitel?
- Nem, és nem is volna szabad kijelenteni. Ha már odáig jutunk, hogy egy finanszírozó kockázatot kezel és ügyfélkockázatot vizsgál, akkor hadd döntse már el ő, hogy milyen feltételek mellett kinek, milyen hitelt ad. Most csak egy példa: Demján Sándor vagy Csányi Sándor miért ne kaphatna nulla százalékos hitelre autót? Azt gondolhatja valaki, hogy ők nem tudják kifizetni az autójuk havi törlesztőrészletét? A nyakló nélküli, rendes kockázatkezelés, sőt dokumentált kockázatkezelés nélküli hiteladás ideje viszont nem fog visszajönni.
- Milyen hatással volt a szerény újautó-értékesítés a használtautó-piacra?
- Ezt nem tudom megmondani.
- Mennyi újautó-kereskedés dőlt be az elmúlt két évben?
- Nem a bedőlt a helyes kifejezés. A kereskedések telephelyének a száma körülbelül bő háromszázzal csökkent 1100-ról. Ez a csökkenés koncentrációból adódott, vagy bedőlésből, vagy átalakulásból, vagy tulajdonosváltásból, millió oka lehetett. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen válságos időszakban bedőlés is több van, mint békeidőben.
- Igaz, hogy számos újautó-kereskedést a hátsó udvarba épített szakszerviz mentett meg pénzügyileg az elmúlt két évben?
- A szerviz nem megmentette a kereskedéseket, hanem a szerviz jó működése a szolgáltatás része, és a széles, elégedett ügyfélkör az alapja a nyereséges működésnek. Ilyen ügyfélkört a válság alatt már senki nem tudott szerezni magának, ha előtte megvolt, mert dolgozott érte, és finanszírozta ezt, akkor őt nem érte a válság. Azért van ma Magyarországon csomó márkakereskedés, amely nyereségesen működik a válságévek alatt is. Az lett veszteséges, amelynek a szolgáltató ágazata gyenge volt. Persze sok minden más is befolyásolhatta a forgalmazott márka erejétől a szalon elhelyezkedéséig.
- Sokan kerülik a drága óradíjjal dolgozó márkaszervizeket, ehelyett a szürkegazdaságot erősítve garázsműhelyekbe járnak javíttatni. Ott viszont akár lopott alkatrész is kerülhet a kocsijukba, amivel már a bűnözést éltethetik a tudtukon kívül. Mivel tud érvelni a szakszerviz mellett?
- Senki nem mondja azt, hogy a 15 éves autót márkaszervizbe vigyék javíttatni, mert semmi értelme. De a viszonylag fiatal, öt-hat éves, garancia alatt futó autókat mindenképpen márkaszervizbe érdemes vinni. Az óradíj és az órafelhasználás szorzata kerül a számlára mint munkadíj. Ügyfélként megnézem, hogy kiírtál 3 ezer forint óradíjat, de vajon meg is javítod másfél óra alatt, mert akkor tényleg olcsóbb vagy. De ha csak két nap alatt javítod meg, mert nincs megfelelő szerszámod, vársz az alkatrészre, akkor nem leszel olcsóbb.
- Nem csak az óradíj, hanem vásárlóerő-paritáson számolva az új autók ára is rendkívül magas nálunk, annyira, hogy Európában csak négy országban drágább. Kinek a sara ez? (A vásárlóerő-paritás olyan közgazdasági módszer, amely azt méri, mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve - a szerk.)
- Az adó az oka. Magas az áfa, magas a regisztrációs adó, magas minden. Miközben a transzferár nálunk az egyik legalacsonyabb, a fogyasztói ár az egyik legmagasabb. (Transzferárról akkor beszélünk, amikor a piaci szereplők nem piaci áron kereskednek egymással.)
- Mit várnak a kormánytól? Mit tehet a politika a jobb értékesítési számokért?
- Erősíteni kell a magyar gazdaságot és harcolni a feketegazdaság ellen. Erősödő gazdasággal erősödik a forint, lemegy a kamat, csökken az infláció, nő az emberek jövedelme, nő a vásárlóerő. Másrészt meg kell teremteni, majd alkalmazni azokat a jogszabályokat, amelyek kizárják a számla nélküli forgalmat és a feketegazdaság egyéb ágait. Nekünk jó vásárlóerővel rendelkező lakosság kell, onnan már az ősi kereskedői módszerek kiválóan működnek.
- Az egyik ilyen módszer a leárazás, az akció. Lesznek komolyabb akciók idén?
- Voltak és vannak is akciók a piacon. Ezek részben valóságos, részben olyan akciók, amelyek az európai árakból kiinduló engedmények. A normál kereskedési módszereket az importőrök továbbra is viszik a piacra, csak finanszírozás és fizetőképes kereslet nélkül ez pusztába kiáltott szó.
- Egy átlagos, négymillió forintos autón mennyi haszna van a kereskedőnek?
- Ez akár negatív is lehet. Azt gondolom, hogy egy kereskedő haszna a 6-8 százaléktól a mínusz 6-8 százalékig terjedhet egy ilyen autón. Nincs olyan, hogy ezek a kereskedők gennyesre keresik magukat. Ha nagy árcsökkentést látunk valahol, az gyári engedmény, és nem annak a kereskedőnek az engedménye.
- 2011-ben megjelennek az első elektromos autók a kereskedésekben. Lobbiznak ezek állami támogatásáért?
- Jelenleg azzal támogatja a kormány, hogy minimális, 190 ezer forintos regisztrációs adó terheli ezeket. Külön ezért nem lobbizunk, sokkal inkább azért, hogy a környezet számára barátságosabb autók részesüljenek kedvezőbb elbánásban. Az elektromosoknak is van károsanyag-kibocsátásuk, csak az egy erőmű kéményéből jön ki, a számítások szerint járművenként olyan 80-90 gramm szén-dioxid kilométerenként. A legismertebb hibridé 99 gramm (Toyota Prius - a szerk.), de vannak olyan kis hengerűrtartalmú turbós benzines kocsik, amelyeknek 110-120 körüli. Minket az abszolút számok érdekelnek, nem márkákat és technikákat preferálunk, hanem magát az elvet.
- Számításaik szerint idén már 58 ezer új személyautót értékesíthetnek a kereskedők. Hol lehet vásárlói potenciál?
- Beszéltünk a roncsprogram elmaradásáról, ami az elmúlt időszakban vért és verítéket okozott a szakmának, ugyanakkor ez is megteremtheti a kilábalás alapját. Az elmúlt években ugyanis elmaradt sok embernél és sok vállalkozásnál a vásárlás, ami most az alacsonyabb személyi és társasági adó miatt beindulhat. A jómódúakra és a nyereséges vállalkozásokra gondolok. Vannak olyan emberek, akiknek van pénzük, és ha azt látják, hogy lenyugszik a válság, erősödik a gazdaság, van jövőkép, akkor ezek a pénzek is előkerülhetnek.