A lassulás ellen nem lehet védekezni - mi játszódott le a Kubica-balesetnél?

A hirtelen lassulás, az oldalirányú ütközés és kilógó testrészek - ezek jelentik a legnagyobb kockázatot az olyan baleseteknél, mint Robert Kubica autóversenyzó vasárnapi ütközése. Az utóbbi években egyre biztonságosabbá vált az autó- és motorversenyzés, a világ leggyorsabb versenysorozatának számító Forma-1-ben is 17 éve történt az utolsó halálos baleset. Kubicának egy hajszálon függött az élete, mert elhagyta a zárt pálya jelentette biztonságot, és közúton versenyzett.

Ennyi maradt Kubica Skodájából a vasárnapi baleset után

Ha úgy tetszik Robert Kubica vasárnapi balesetét óriási pechnek is felfoghatjuk, pedig a lengyel versenyző esete is arra világít rá, hogy a közúti versenyzés összehasonlíthatatlanul kockázatosabb a zárt pályán rendezetteknél. Versenypályán eleve nem történt volna hasonló, hiszen azon túl, hogy ott bukótér veszi körbe az aszfaltcsíkot, a védőkorlátokat is gumibálákkal kerítik körbe. Kubica autóját Olaszországban szó szerint felnyársalta az út melletti szalagkorlát, miután a lengyel versenyző vasárnap elvesztette az uralmat autója fölött, és az út szélére sodródott. A Skoda Fabiába fúródott fémtárgy ellen nem védett sem a karosszéria, sem a raliautókban kötelező bukókeret.

Animáció Kubica hétvégi balesetéről

"A mentők rögtön ott termettek a baleset helyszínén, és a tűzoltók is gyorsan megérkeztek, aztán viszont több mint fél órába telt, mire ki tudták szabadítani Robertet a roncsokból. Az elsőként odaérkező legénységnél nem volt fémvágó olló, ezért meg kellett várniuk a következő csapatot. Aztán a helikopternek sem sikerült elég közel leszállnia, ezért Robertet meg kellett mozdítaniuk, és közben az idő csak telt"- számolt be a baleset utáni percekről Kubica navigátora, Jakub Gerber, s ez ugyancsak lényeges dolgokra mutat rá. Amíg Massához csak néhány métert gurult a Hungaroringen ugrásra kész mentők egyike egy jól felkészített csapattal, addig Kubicához percekig vonultak, ráadásul a tűzoltók fémvágójára is várni kellett, ami alatt kis híján elvérzett a lengyel pilóta. Márpedig - mint a legtöbb közúti balesetnél - itt is kulcsfontosságú a baleset és az ellátás között eltelt idő.

Rengeteg ideig tartott, amíg Kubicát végre ki tudták vágni az összeroncsolódott autóból

"Az a legveszélyesebb, amikor oldalról ütközik vagy ütköznek neki egy versenyautónak, illetve valami behatol a túlélőtérbe, mert ilyenkor nincs semmi, ami felfoghatja az ütközési energiát és megvédheti a versenyzőt" - mondta kérdésünkre Wéber Gábor autóversenyző és Forma-1-es szakkommentátor, aki került már hasonló szituációba, amikor 2008-ban oldalról nekiment egy másik autó a Seat Leon Superkupa hungaroringi futamán. Akkor két nyaki csigolyája sérült Wébernek, aki egy hónap után már versenyezhetett, de mint mondta: "nem volt fájdalommentes és még sok hónap gyógytorna és rehabilitáció várt rám".

Egy tonna 1250 gramm ellen - a Forma-1-es pilóták védőfelszerelései

A legújabb generációs Forma-1-es sisakok kapcsán érdekes kontraszt rajzolódik ki: amellett, hogy hihetetlen erőbehatásoknak képesek ellenállni (Massa baleseténél a rugó nagyjából egytonnás erővel csapódott neki a sisaknak), átlagosan mindössze 1250 grammot nyomnak. Ez azért lényeges, mert így a pilóták fejére és nyakára ható brutális nehézségi erőt a sisak súlya csak minimális mértékben fokozza. A különböző sisakgyártók termékeinek természetesen a Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) szigorú szabványainak kell megfelelniük. A fejvédők több rétegből épülnek fel, tűzállónak, törhetetlennek kell lenniük, miközben az is nagyon fontos, hogy a fejet érő esetleges külső behatásokat a lehető legnagyobb mértékben tompítsák.

A külső lángálló, karbonszálakkal megerősített kemény héj alatt aramidréteg helyezkedik el (ezzel az anyaggal bélelik például a golyóálló mellényeket is). Ezen belül egy lágy polietilénréteg következik, amely az aramiddal együtt a külső erőbehatások tompítására szolgál. Ezen belül már csak egy vékony tűzálló réteg van. Mielőtt a pilóta felvenné a sisakot, a fejére húz egy láng- és hőálló maszkot is, amely szintén kötelező.

Az ostorcsapás már a múlté

A Forma-1 élen járt a bevezetésével, ezért náluk már 2003 óta a sisak közvetlen tartozékának tekinthető a HANS (head and neck support system - fej- és nyakvédő rendszer), amely elsősorban a nyaksérülések mértékének csökkentéséért felelős. A szerkezet a sisakhoz kapcsolódik, és karbonszálas váza a pilóta vállán és mellkasán támaszkodik meg. Hirtelen lassuláskor (például amikor az autó a gumifalba csapódik) a HANS nem engedi, hogy a fej a tehetetlenségénél fogva előre, majd hátra csapódjon (ez idézi elő az úgynevezett ostorcsapásos sérülést), így a nyakcsigolyák és izmok lényegesen kisebb terhelésnek vannak kitéve.

A pilóta teljes öltözéke, így az overall, a kesztyű, cipő és a teljes alsóruházat - a már említett maszkkal együtt - speciális lángálló anyagból, nomexből készül annak érdekében, hogy tűz esetén a versenyzőnek elegendő időt biztosítson a pilótafülke elhagyására komolyabb égési sérülés nélkül. A ruházatnak 15 másodpercig kell ellenállnia a lángoknak.

(A Forma-1 biztonságának fejlődéséről itt olvashat.)

"Mivel a test szinte moccanni sem tud a hatpontos biztonsági öv szorításában, ezért leginkább a végtagok, a nyak és a fej van a legnagyobb veszélyben egy-egy baleset során. Az ujjakat és a csuklót a kormány törheti el, a lábfejet a pedálok, míg a sípcsontra akár a bukócső vagy a begyűrődő karosszéria is veszélyes lehet. Minden rémség ellenére százszor inkább egy versenyautóban és versenypályán érjen baleset, mint közúton egy utcaiban" - mondta Wéber, aki hozzátette, hogy bár az ő sérülése még a HANS nevű nyakvédő bevezetése előtt történt, nem csökkentette volna jelentősen a sérülése mértékét, mivel oldalirányból történt az ütközés és a nyakpánt inkább az elölről és hátulról érkező erőhatások ellen véd. "Amikor magamhoz tértem a baleset után, azt sem tudtam, hogy álmodtam-e ezt az egészet, vagy tényleg megtörtént. Aztán ahogy lassan tisztulni kezdett a kép, azon kezdtem el aggódni, vajon mi bajom lehet, és mennyi idő múlva versenyezhetek ismét. Szerencsére hamar felépültem, mivel nagyon komolyan vettem a gyógytornát, és akartam a gyógyulást. Sokan mondják, hogy egy-egy sportoló hamarabb felépül a sérüléséből, ami azért igaz, mert egy profi sportoló százszázalékosan a gyógyulására koncentrál, egy átlagembernél edzettebb, és sokkal komolyabban veszi a teljes felépüléshez szükséges rehabilitációt" - mondta a versenyző.

Nagy kérdés, hogy felépülése után képes lesz-e majd Forma-1-es autót vezetni Kubica

Wéber szerint nem az a kérdés, milyen gyorsan épül fel Kubica, mert az szerinte biztos (és a motiváltsága miatt még a vártnál is gyorsabb lehet), hanem az, hogy a "finom érzékelés mennyire jön vissza," és képes lesz-e Forma-1-es autót vezetni olyan szinten, mint korábban. "Kubicának már megsérült a jobb keze egy közúti baleset során, ami nem könnyíti meg a helyzetét, viszont még fiatal, mindössze 26 éves, így jó eséllyel teljesen felépülhet majd, legalábbis ezt kívánom neki" - tette hozzá.

A gyors lassulás a legveszélyesebb

Wéber Gáborban és Felipe Massában az a közös, hogy mindkettőjüket dr. Göndöcs Zsigmond látta el elsőként a pálya mellett a balesetük után, és mivel mind a ketten ma is aktívan versenyeznek, ez sokat elmond az intézkedés hatásfokáról. Az Országos Mentőszolgálat operatív igazgatója szinte az összes nagyobb versenyen kint van a Hungaroringen, és egy speciálisan felkészített csapattal gondoskodik a versenyzők testi épségéről.

"A legújabb biztonságtechnikai fejlesztések és az egyre szigorúbb szabályok sokat segítenek, egy dolog ellen azonban nem lehet védekezni, és ez a lassulás. Egy autóbaleset során, történjen az közúton vagy versenypályán, olyan erőhatás érheti az emberi testet, amelynek következtében leszakadhatnak a belső szervek, vagy az érhálózat sérül olyan súlyosan, hogy már nem lehet megmenteni az áldozatot" - mondta a szakember, aki pozitív példaként említette, hogy a versenysportban alkalmazott számos mentési módszer közül jó párat már a "hétköznapi" ellátásban is használnak. "Ilyen például a KED mellény, amellyel már akár a járműben is úgy rögzíthetjük a sérült felső testét, hogy ne sérüljön tovább a gerince a kivétel és a kórházba szállítás alatt." Dr. Göndöcs elárulta azt is, hogy egy-egy nagyobb verseny előtt a helyszínt biztosító mentőcsapattal gyakorolják a versenyautóból történő kimentést, s ebből - például a Forma-1-es futamok előtt - vizsgát is tesznek a futam főorvosa előtt.

A legtöbb csapat tiltja a pilótái veszélyes hobbijait, a Renault engedékeny volt Kubica ralizásával

Egy Forma-1-es pályán Kubicára két hatfős mentőcsapat vetette volna magát a baleset utáni pillanatokban, vesztére azonban elhagyta a zárt pálya jelentette biztonságot kedvenc hobbija, a ralizás miatt, amit egyébként a legtöbb csapat szigorúan tilt a versenyzőinek. Ezek után vélhetően a Renault sem tesz majd másképp.

Veszélyes hobbik a Forma-1-ben

A Forma-1-es csapatok általában a szerződésben kikötik versenyzőiknek, hogy nem hódolhatnak veszélyes hobbijuknak, ennek ellenére az elmúlt években többször előfordult, hogy néhányan egyéb sportsérülések miatt nem állhattak munkaadójuk rendelkezésére. 2005-ben Juan-Pablo Montoya két versenyt is egy teniszezés közben szerzett vállsérülés miatt hagyott ki. A Forma-1-es pilóták gyakran a kerékpározást választják kiegészítő sportként, ám ebből már többeknek is származott problémája, például Nick Heidfeld is egy esés után sérült meg 2005-ben, négy futamot hagyott ki. A kerékpárbalesetekben Mark Webber jár az élen: a Red Bull Racing ausztrálját a 2009-es idény előtt jótékonysági teljesítménytúrán ütötte el egy autó biciklizés közben (a válla és a lába is eltört, de felépült a szezonrajtra), és mint a tavalyi szezon végén utólag bevallotta, az utolsó 2010-es versenyeken szintén törött vállal állt rajthoz, mert edzés közben ismét elesett a kerékpárjával. Michael Schumacher is tarthatna előadást a veszélyes hobbikról, hiszen miután visszavonult a Forma-1-ből (azóta már tudjuk, nem véglegesen), egy motorversenyen esett hatalmasat, és az ott szerzett nyaksérülései akadályozták meg, hogy 2009 közepén Felipe Massa helyére beugorjon a Ferrarihoz.

A ralizást a legtöbb csapat kifejezetten tiltja versenyzőinek, ám Kubica engedélyt kapott a Renault-tól. Eddig jobbára "gyengébb", Renault típusú autóval vett rész a raliversenyeken, és most kapott először lehetőséget arra, hogy más márka autóját vezesse.

(A Forma-1-es pilóták veszélyes hobbijairól itt olvashat.)

Nem is olyan régen még a biztonsági öv sem volt kötelező

A Formula-1-es versenysorozat hőskorában, az 1950-es években még a biztonsági öv és a bukósisak viselése sem volt kötelező, a nézőket pedig csak egy korlát választotta el az autóktól, így nem az volt a kérdés, hogy bekövetkezhet-e halálos baleset, hanem az, hogy mikor és hány áldozatot követel az incidens. Az évek során mind a pályák, mind a járművek és a védőfelszerelések biztonságtechnikáját folyamatosan fejlesztették és fejlesztik mind a mai napig, így manapság a zárt pályán történő versenyzés - egy megfelelően felkészített járművel - biztonságosnak mondható, legalábbis sokkal biztonságosabbnak, mint mondjuk a lovaspóló. A Forma-1-es sorozatban például Ayrton Senna és Roland Ratzenberger 1994-es tragédiája óta nem vesztette életét pilóta, de ebben azért a szerencsének is nagy szerepe volt.

Ez az 1954-es fotó jól szemlélteti a kor biztonságtechnikai "követelményeit"

Természetesen emberi mulasztásból fakadó hibák és előre nem látható, nem kalkulálható dolgok mindig becsúszhatnak és rendszerint be is csúsznak, ha a határokat feszegetik. Így történhetett, hogy az elmúlt évek legsúlyosabb Forma-1-es balesetét egy elszabadult rugó okozta, amely olyan szerencsétlenül találta el a Hungaroringen repesztő Felipe Massát, hogy a brazil versenyzőt súlyos fejsérülésekkel szállították kórházba 2009-ben. Akkor a brazilnak óriás pechje és szerencséje volt egyben, hiszen azon túl, hogy elég kicsi volt a valószínűsége annak, hogy pont őt találja el egy autóról elrepült alkatrész, hatalmas szerencsével úszta meg, hogy nem a nyakának vagy a bukósisak a plexijének csapódott a mintegy nyolcvandekás fémtárgy.

Videó Massa 2008-as, magyarországi balesetéről