Jönnek az intelligens autók

A legújabb autók már megmutatják a vezetőnek, merre kell kormányozni, van-e valaki a holttérben, tartják a sávot, kivédik a városi koccanásokat. A jövő fejlesztései még ennél is jobban elkényelmesítik a sofőröket, az elektronika fokozatosan átveszi az irányítást, jönnek a maguktól előző autók.

A menetstabilizáló már nem engedi az autó csúszkálását

Az utóbbi évtizedben az autógyártás fejlődésében két fő irányvonal rajzolódik ki: az egyik az autókat környezetkímélővé varázsolná, a másik pedig a biztonságot növelné. Előbbi a takarékos dízelek mellett a hibrid és elektromos autók fejlődésében látszik, míg a biztonság javulása elsősorban a javuló törésteszteken mérhető le. Az autógyárak azonban nagy figyelmet fordítanak a megelőzésre is, olyan extrákat fejlesztenek ki, amelyek nem csak a kényelmünket szolgálják, hanem biztonságosabbá is teszik a közlekedést. Ez így szépen hangzik, de közben szép lassan kiveszik az irányítást a vezető kezéből.

A blokkolásgátóltól a maguktól előző autóig meglepően rövid az út

Amíg a biztonsági öv, a blokkolásgátló és a légzsák valóban forradalmi volt, ezek még nem korlátozták vagy helyettesítették a vezetőt, csak javították az esélyeit. Az új biztonsági berendezések szépen átveszik az irányítást a vezető helyett, és ez ellen még nem is szabad felháborodni, hiszen az emberek többsége nem rendelkezik megfelelő vezetéstechnikai ismerettel, csupán közlekedni tanították meg őket.

Az intelligens autók már nem csak a sávokat figyelik, hanem egymást és a lámpákat is

A menetstabilizáló még egy szükséges kompromisszum, amely biztonságossá teszi a vezetést, sőt a vészfékasszisztens is hasznos, hiszen a legtöbb vezető nem képes megfelelő erővel nyomni a pedált vészhelyzetben értékes métereket veszítve így el. Az új fejlesztések azonban már azt feltételezik, hogy aki a volán mögött ül, az vezetéstechnikailag és egyéb, a vezetéshez tartozó képességeit tekintve is alulteljesít.

A fáradtságot is észreveszik az új autók

Az autógyárak - többnyire baleseti statisztikákra alapozva - azt feltételezik, hogy nem tudunk magunktól parkolni, képtelenek vagyunk egyszerre több dologra figyelni, nem nézzük a tükröket és a sávokat sem tartjuk, de mindezek mellett még a vészhelyzetekben sem megfelelőek a reakcióink. Az új menetstabilizáló elektronikák már nem csak megfelelően korrigálják az autó csúszását, hanem - hála az "intelligens kormányszervónak" a kormányt is csak abba az irányba könnyű tekerni, amerre az autó szerint helyes. Az új modellek már helyettünk figyelik a holtteret, többnyire annyira élénken, hogy egy átlagos pesti dugóban szerintük lehetetlen sávot váltani. Ha az útburkolati jelek megfelelő minőségűek, akkor a sáv elhagyását is figyelik és rezgéssel vagy hangadással figyelmeztetnek, de néhány modell már a kormányzásba is besegít, hogy a sávunkban maradjunk.

Hála a legújabb fejlesztéseknek olyan apróságokra sem kell már odafigyelnünk, hogy mikor menjen az ablaktörlő, meddig használjuk a távolsági fényszórót, illetve hogy mennyivel lehet menni az adott útszakaszon. Az automata fényszórók - beépített szenzoroknak és kameráknak köszönhetően - már felismerik a szembejövő járműveket, így lekapcsolják a reflektort, a táblafelismerő pedig kiírja, hogy mennyivel lehet menni. Már több tesztautóban is kipróbáltuk ezt a rendszert, így elmondható, hogy ezek sem tökéletesek. Néha nem vesznek észre egy-egy táblát, vagy olyat is érzékelnek, amit nem kellene (teherautó hátulján kis táblák), így 100 százalékosan nem bízhattunk meg bennük.

Az éjjellátó is hasznos lehet, csak ne egyfolytában a monitort nézzük

Az éjjeli vezetés megkönnyítésére már kitalálták az infravörös kamerával működő éjjellátót, de ennek a képe általában olyan helyen jelenik meg, hogy ha azt nézzük, akkor nem látjuk rendesen az utat. Vajon mi a jobb: előre nézni, vagy egy 7 colos monitoron, a műszerfal tetejéről követni az eseményeket, úgy hogy a látómező beszűkül?

Már így is lehet parkolni: az autó körbe van kamerázva

Már parkolni sem parkolhatunk egyedül, hiába a tolatóradar és újabban már a kamera, az autógyártók olyan rendszereken dolgoznak, amelyek helyettünk beparkolnak a megfelelő helyre. Saját tapasztalataink szerint ezekben még nem lehet vakon bízni, hiszen ezek a rendszerek még elég furcsa hibákra is képesek. Mint ahogy egy korábbi parkolási tesztünkből kiderül, az elektronika néha teljesen egyértelmű tereptárgyakat nem érzékel, így gond nélkül annak vezetne minket.

A Toyota Prius bebizonyította, hogy az automata parkolórendszerekben sem szabad megbízni

A sebességtartó automatika, közismertebb nevén a tempomat is egyfajta kényelmi extra, de ezáltal a vezető kevesebb figyelmet fordít az útra és a vezetésre. Ennek a megelőzéseként is fel lehet fogni, hogy az új tempomatok már távolságtartó funkcióval is rendelkeznek, folyamatosan az előttünk haladót követik, ha szükséges, akkor a jobb elektronikák már fékezni is tudnak. Ez valóban hasznos, de még inkább elkényelmesedik a vezető. Ráadásul ezek a rendszerek sokszor meglepő helyen képesek lassítani.

A BMW legújabb, de még nem bevezetett fejlesztése már automatán képes az előzésre is, egyelőre még csak az autópályákon. A rendszer egy rendkívül precíz GPS-szel, ultrahangos és videokészülékkel képes felmérni az autó helyzetét, a lassabban haladó járművet, valamint azt is, hogy merre megy az út, jön-e valaki a belső sávban. Ezután a vezető közbeavatkozása nélkül is képes biztonságosan megelőzni a lassabban haladó járműveket.

A Volvo S60 új gyalogosvédelmi rendszere is csak bizonyos helyzetekben segít

Ugyanilyen fontos extra lehet majd a jövőben a koccanásgátló, és ennek a kiegészítő funkciója, a gázolást megelőző rendszer. Ezt egyelőre csak Volvo modellekben tudtuk kipróbálni, egyelőre nem minden esetben jelent megoldást. Volt, hogy nem érzékelte a gyalogost, valamint csak nagyon kis sebességnél működik.

A mai divatos egyterűknél nagyon sokat takar az A oszlop

Az új, egyre merevebb karosszériájú autók sem minden tekintetben pozitív változást jelentenek, hiszen a törésteszt miatt vaskosabbak az A- és C-oszlopok, nehezebb a kilátás. Az autók tömege is fokozatosan nő, pedig a Ford Focus generációit összehasonlító tesztünkből az is látszik, hogy a nagyobb súlyú autót nehezebb megállítani is (erősebb fék, jobb gumiabroncs kellene rá). A rengeteg extra miatt a sok kapcsoló is elvonja a vezető figyelmét, de a túl sok elektronika is problémát jelenthet, hiszen sokkal nagyobb a meghibásodás esélye.

A fejlődés természetesen nem áll meg, már egészen elszabadult ötleteket lehet hallani arról, hogy a márkák milyen irányba fejlesztenek. Az Audi például legújabb elektromos prototípusai bemutatóján azt osztotta meg az újságírókkal, hogy az A1 e-Tron navigációja a gmaps alapján kiszámolja, hogy az utunk alatt hol van emelkedő és lejtő, és ennek megfelelően optimalizálja, hogy hol kapcsoljon be az akkumulátorok töltését végző parányi Wankel-motor. Emellett még érdekes fejlesztési irány lehet a gondolatvezérelt irányítás, német tudósok már olyan autóval tesztelnek, amelyet a sofőr a gondolataival vezet.

A gondolatvezérelt autózás még elég távlati cél

A jövőben a vezető állapotára is odafigyelnek az autók

A legújabb modellek már azt is kémlelik, hogy a vezető fáradt-e, megfelelően koncentrál-e, figyeli-e az utat. Korábbi cikkünkben már kifejtettük, hogy több megoldás létezik a probléma megoldására. A Saab még nem bevezetett rendszere infravörös kamerákkal figyeli a sofőr szem- és fejmozgását, és algoritmusok segítségével hasonlítják össze a pillanatnyi állapotát az ideális éber állapottal. Ez a rendszer nemcsak az elalvás, de a tekintet elkalandozása ellen is jó. Ugyanettől véd a Lexus is, amely az LS modellekben nem foglalkozik az elalvással: ha a kormányra telepített kamera azt érzékeli, hogy a sofőr nem előre néz, akkor könyörtelenül jelez. A Volvo ezzel szemben nem a sofőrt figyeli, hanem azt, ami az úton történik. Kontrollálatlan járműmozgást, vagyis elalvást, figyelmetlenséget feltételezve a rendszer azonnal riaszt. A Mercedes-Benz is a kormányzást figyeli, és hetven különféle paraméter alapján dönt arról, hogy a kormánymozgásokból mikroalvásra lehet-e következtetni: ilyenkor hangjelzéssel és felirattal jelez.

A Ford még ennél is tovább ment: olyan autót tervez, amely felméri a vezető egészségi állapotát, érzékeli, ha a vezetőnek szívpanaszai vannak, így elkerülhető, hogy menet közben kapjon szívrohamot. Ehhez tartozó fontos fejlesztés, hogy már több modell baleset esetén képes értesíteni a mentőket. Ez az automata segélyhívó - a jelenlegi tervek szerint - 2015-től már kötelező tartozéka lesz minden, Európában eladott új autónak.

Valahogy így működnének az autóvonatok a jövőben

A közlekedést is reformálják

A közúti közlekedés terén is forradalmi ötletek vannak, az egyik szerint a jövőben az autópályákon az járművek konvojban automatán követnék egymást, így akár újságot is lehet majd olvasni vezetés közben. A Safe Road Trains for the Environment (Sartre) néven indított hároméves projektet az Európai Unió támogatja, a kezdeményezés célja intelligens autókonvojok létrehozása: a járművek a beépített radaros távolság- és sebességtartó berendezés és egyéb, a kormányzást irányító rendszerek és szenzorok révén libasorban haladnának egy ember irányította felvezető jármű mögött. Svédországban már végre is hajtották az első sikeres tesztet.

Cikkajánló

Nagy autós és autóipari melléfogások		Volvo S60 gyalogos- felismerő rendszer-teszt		Az évtized legnagyobb törésteszt-botrányai