Vallásháború - VW Polo 1.2 TSI - Opel Corsa 1.4-összehasonlító

Száz lóerő köti össze és két világszemlélet választja el egymástól a Volkswagen és az Opel kisautóját. A frissítés előtt álló konzervatív Polót a nyugdíjazásra váró, de lélekben még fiatal Corsával mértük össze, és közben arra kerestük a választ, hogy van-e még keresnivalója manapság a szívómotornak, vagy a maradék kőolajat már csak turbómotorokban érdemes elfüstölni. Egyértelmű végeredmény és egy meglepő fordulat centiken innen és forintokon túl.

A Polo és a Corsa ma többet nyújt, mint valaha
(Még több fotó a két kisautóról a galériában. Kattintson a képre!)

Ezt a két autót mindenki ismeri, amióta nyugati kisautóval jár a magyar. Nehéz eldönteni, hogy a Volkswagen vagy az Opel szerzett-e magának több hithű rajongót az elmúlt húsz évben, 2011-ben mindenesetre az utóbbi vitte el a pálmát a nevetségesen kicsire zsugorodott hazai autópiacon, még a magánvásárlók körében is, ami igazán szép teljesítmény. Aki ma Magyarországon képes egy új autót eladni, joggal pályázhat a hónap dolgozója címre, hiszen bedőltek a hitelek, padlón a forint, nem csoda, hogy a legtöbb csereérett kocsiról kiderült, hogy kibír még pár évet.

Mindkét autó jól fekszik az úton, de ég és föld a különbség a két futómű között

Akinek mégis vadonatúj autó kell, csöpögő viaszréteggel és frissen letépkedett nejlon ülésborítással, annak józan döntés lehet egy szteroidokon nevelkedett kisautó, ami nagyjából akkora, és van olyan komfortos, mint az egy-két generációval korábbi alsó-középkategóriások. Mindkettőt felkészítették, hogy lenyűgözze az egykori Golf- és Astra-tulajdonosokat, csak ezt éppen teljesen máshogy tették. A Volkswagen vakon hisz a turbómotorban, az Opel viszont csak kóstolgatja a régi-új technikát. A Corsát még nem is mérgezték vele, de így is mindketten száz lóerő körül teljesítenek. Kiderítettük, melyikért érdemes ripityára törni a malacperselyt.

Melyik néz ki jobban?

A Corsa hajlott korára való tekintettel azzal a szemponttal kezdtük, amiben a rüsselsheimi kisautó jobban áll, a pszichológiai faktorral, vagyis a dizájnnal. Egy kiskocsi vonzerejét többszörösére növeli, ha jól néz ki. Ahhoz, hogy bejöjjön az első számú célcsoportnak, a fiataloknak és a nőknek, formásnak és vidámnak kell lennie. Ebben egyértelműen a Corsa a nyerő, nagyon jót tett neki a modellfrissítés, pont ott és annyit változtattak rajta, hogy vagányabb legyen, a tesztelt Color Edition változat pedig hab a tortán, nagyszerűen összefoglalja mindazt, amiről a rongybabákkal reklámozott Corsa szól.

Van karakterük, és ez sokat számít a piacon

Viszont ahhoz, hogy valaki cukinak nevezze, már túlságosan német, valahol mélyen ugyanúgy megvan benne a poroszos fegyelem, mint a Polóban, ami vághat akármilyen szigorú egyenarcot, akkor is az öltönyös hivatalnok ugrik majd be róla. A Volkswagen külsejével nincs semmi baj, minden nagyon rendben van vele. Olyan, mint egy Golf kicsiben, nagyon kis tüchtig, csak az hiányzik, hogy egy kicsit elengedje magát. A Corsa bezzeg sokkal harsányabb, tele kusza vonalakkal és olyan megoldásokkal, amit pár éve még csak a D&W tuningkatalógusban láthattunk.

Jól látszik a különböző karosszériafelépítés, a Polo zömökebb, a Corsa nyúlánkabb

A feketére maszkolt, kamu üvegtetővel és a fekete könnyűfém felnikkel elkezdett méhecske téma belül is folytatódik, ahol a szürke kárpitokat és műanyagokat sárga légbeömlők ellensúlyozzák és - a kicsit túlméretezett fémpedálokkal együtt - ügyesen fedik el, hogy belül nem a legjobb anyagokból rakták össze. A Polónak persze nincs szüksége ilyesmire, a Volkswagen summa cum laude végzett minőségérzet szakon, úgyhogy egy kisautóbelső összerakása megvan, mialatt lefő a kávé. Katonás a rend a Volkswagenben, itt a puha anyagoké és a minőségi kapcsolóké a feladat, hogy jó közérzetet teremtsenek, magyarul meggyőzzék a vevőt, hogy jól döntött. Ez az első és egyben utolsó kategória, ahol még az ízlés döntött, ha esztétikai szempontokat lehet egyáltalán objektíven nézni, akkor ez a kör a merészebb Corsáé.

Műszaki tartalom

Jöjjön az a kategória, ahol a két kisautó közötti ellentét pattanásig feszülhet. A Volkswagent sokan konzervatívnak tartják, pedig az utóbbi idők két nagy újítása, a duplakuplungos váltó és a turbós TSI motorcsalád is hozzájuk fűződik, és annyira bejött nekik, hogy az élmezőnybe repítette a cég motorkínálatát. Először az 1.4 TSI-ből nem tudtak eleget gyártani, utána jött ez az 1.2 TSI, ami ha lehet, még jobban sikerült, és most ez az alapmotor a Golfban és a Touranban, már nem is lehet őket szívómotorral kapni. A Polóhoz azért ott még van egy 70 lóerős 1,2-es és egy 85 lóerős 1,4-es, a benzines kínálat csúcsán pedig ott áll a tesztelt 105 lóerős 1,2-es turbó.

A Polóban szinte elvész a kis motor, a Corsa nem kapott hangszigetelést a motorháztetőre

Bár az Opelnek is van egy kisebb, 1,4-es turbósa, de sem az Astrában, sem a Merivában nem voltunk vele maradéktalanul elégedettek, a kifutó Corsa pedig nem is kapható mesterségesen lélegeztetett motorral. A licit egy 65 lóerős egyliteressel indul, van egy 85 lóerős 1,2-es. A korábban is tesztelt, nemrég frissített 100 lóerős 1,4-es pedig itt is maga a csúcsbenzines. Száz lóerő egy kisautóban elég sok? Ha nem is sok, azért elégnek kellene lennie, de a képlet mégsem ilyen egyszerű. A legutolsó méretnövekedésnél ugyanis meg is híztak ezek a kocsik, és persze mindkettő ötcsillagos lett az Euro NCAP-nél (bővebben keretes írásunkban), ami ha tetszik, ha nem, további plusz kilókat jelent.

Nem törték magukat hiába - Euro NCAP törésteszt

A kicsi és könnyű karosszériák eltűnésével nem csak az olcsó és takarékos, de a halálos kisautó is a múlté lett. 2006-ban elsőként szerezte meg a Corsa a vágyott ötcsillagos minősítést az Euro NCAP laboratóriumában, egészen jó részeredményekkel. A bábuk közül csak a kormánynál ülő szerzett kisebb sérüléseket a fején és a mellkasán, mivel az övfeszítő nem tartotta eléggé távol a kormánytól, de komolyabb veszélynek senkit sem tesz ki az Opel. Oldalvédelme maximális pontszámot ért, és a gyerekek is biztonságban vannak, pusztán a kikapcsolható utasoldali légzsák és az isofix rögzítési pontok jelzéseit nem találták elég egyértelműnek. Bár az alapmodell utascellája is elég merev, az elérhető maximális védelemért felárat kell fizetni, melyet "5 csillag csomagnak" hív az Opel.

2009-ben már új rendszer szerint értékelték a szintén ötcsillagos Polót, de így sem sikerült kifogni rajta. Az elöl ülőket 90 százalékosan megvédte, sérüléseket csak a kormányoszlop okozhat a sofőr mellkasán és combjain. A gyerekülésbe becsatolt apróságok védelme maximális pontot ért, de a Polóban sem voltak elégedettek a jobb első légzsák visszajelzésével, ezért csak 86 százalékosra értékelték a gyerekek védelmét. Oldalsó merevítései nem tökéletesek, oldal- vagy oszlopos ütközés során enyhe mellkasi sérülésekre lehet számítani a Volkswagenben. Ezúttal a ráfutásos balesetekre és az elektronikus segédberendezésekre is gondoltak, a fejtámla csak közepesen teljesített, az ESP jól működött, de a sebességhatároló hiánya miatt ebben csak 71 százalékra volt jó a Polo.

A Polo saját tömege így is alig több egy tonnánál (1013 kg), viszont a Corsa rossz Opel-szokás szerint nehéz, 1160 kg-ot nyom, ami észrevétlenül is felemészti a teljesítményt. Miközben a Polo életvidám turbósa 2000 környékéről már olyan lendülettel tol, ami akár négy utassal is elég a boldogsághoz, a jóval nyomatékszegényebb Corsának igazi szenvedés megpróbálni lépést tartani vele. Az Opel vezetése közben érti meg igazán az ember, hogy miért vették újra elő a turbófeltöltőt, ráadásul a Volkswagenben precízen működő hatfokozatú kézi váltóval, az Opelben viszont csak egy akadozós ötfokozatú szerkezettel oszthatjuk be a papíron majdnem megegyező teljesítményt.

Sportos lelkűeknek való a rázós és hangos Corsa, nyugalomra vágyóknak a komfortos Polo

Sokat elárul a két motor nyomatékgörbéje, a Polo 175 Nm-re 1550 és 4100 között végig jelen van, a Corsa 130 Nm-éhez viszont muszáj 4000-ig pörgetni. Szükség is van rá, ha haladni akarunk, és még akkor is kelletlenül, lustán viselkedik, mintha nem értené, miért akarunk ennél többet kihozni belőle. Ennyit számít a feltöltés, a Polo csak 1,2-es, mégis vannak tartalékai, bátrabban és biztonságosabban lehet vele autózni, már csak a hátsó tárcsafék miatt is. Gyári fogyasztási adataikat a hideg téli napokon esélyünk sem volt megközelíteni, de korábbi tesztjeinkből tudjuk, hogy átlagosan az 1.2 TSI 6,6 litert, az 1.4 XER viszont 7,2 litert nyel le száz kilométerenként, ami újabb érv a Polo mellett.

A következő oldalon kiderül, melyik kisautó nyeri az összehasonlítást. Lapozzon!