Milyen vezetni?
Takarékossága még jobban felértékelődik, ha figyelembe vesszük, milyen jó autózni vele. Bár minden érzékszervünkkel felfogjuk, hogy egy apró kis dobozban ülünk, erről mégis igyekeztek elterelni a figyelmünket. Viselkedésén is lehet érezni, hogy egy városi szaladgálásra szánt mini van alattunk, ebben a kategóriában az Up! mégis a legkomfortosabb versenyzők között van. Kormánya kicsike és egy dúsított női szempillával el lehet fordítani, a váltó pöccintésre ugrik a helyére és a pedálok is könnyűek.
Nem örökölte az egyenarcot, nincs hűtőrácsa ezért többen elektromosnak hitték
A legjobb része azonban a puha futómű, mellyel úgy hintázik, mint egy Citroën. Már régen leszoktunk róla, hogy a kocsi bólint és libikókázik fékezésnél, de ez az ára annak, hogy négy 14 colos kereke alatt megsemmisülnek az úthibák, és ami a legfontosabb, közben a végsőkig küzd a stabilitásért. Arról tényleg csak a fizika tehet, hogy hamarabb éri el a határait, mint egy Golf vagy egy Passat, az illúzió tökéletes. Annak ellenére, hogy kényelemre hangolták és sokkal jobban hasonlít bármelyik nagyobb Volkswagenre, mint például a Minire - ha nem is túl intenzív - de élmény a vezetése.
Ékessége az üveges hátsó ajtó, mintha egy iPhone kijelzője lenne
Már csak azért is, mert az Up! végre egy olyan új autó, amelyből ki lehet látni, nagyok az üvegfelületek, még átlósan hátrafelé is van esélyünk kinézni belőle. Ez jól jön tempós autózásnál is. Lehet, hogy nincs eléggé éles kapcsolat a kormány és a kerekek között, de szinte érezzük, hova pozícionáltuk az első kerekeit, és azok oda is kerülnek, jól kézben lehet tartani az irányítást. Ilyenkor elkezd hiányozni egy erősebb motor, egy feszesebb futómű és egy kicsit hatékonyabb fékek, de ez már az Up! GT asztala, innen nézve nagyon ígéretes hot hatch lesz belőle.
Milyen benne utazni?
Ha bekötött szemmel ültetnénk valakit az Up! jobb első ülésére, biztosan nem mondaná meg, hogy a lehető legkisebb Volkswagen van körülötte. Menetkomfortja túlmutat a mini kategórián, kifinomult működése pedig tényleg hadat üzen a konkurenseinek, gyakorlatilag ugyanazt kapjuk vele, mint egy vagy két kategóriával feljebb. Mégsincs autó hibák és hiányosságok nélkül. Aki Polo helyett egy Up! kormánya mögé ül, számítson rá, hogy a háromhengeres motor miatt a karosszéria folyamatosan rezonálni fog és egy fokkal védtelenebbnek is érzi majd magát benne, mert látványosan vékonyabbak a lemezei és hangszigetelésből sem jutott neki annyi, mint nagyobb testvérének.
Elöl akkora benne a hely, mint egy nagyobb autóban, átlagosak az ülések
A minimalizmust sikerült túlzásba vinni odabent, nincs állítható fejtámla, a kormányt nem lehet eléggé kihúzni és kicsit kitakarja a műszereket. Az elektromos ablakemelőhöz a vezetőoldali ajtóra is csak egy gomb jár, a középkonzolon nincsenek állítható szellőzők, csak a tetejére kapott egy jókora légbefúvót és az ülésdöntögetés mechanizmusa is nehézkes. Nincs gyors előredöntő gomb, nem talál vissza az eredeti helyére. Ha valaki be akar szállni hátra, le kell dönteni az ülést, majd visszaállítani a kívánt szöget és előre csúsztatni a kallantyúval.
Ennyire nem kicsi a csomagtartó, a padló alatt van még egy rekesz
A háromajtós karosszéria egyébként sem a jobbik konfiguráció, mert az ajtó túl nagy, nehéz elég erőt kifejteni a becsukásához, ráadásul ki-beszállni is bonyolult miatta, pedig a nyílás elég nagy és 175 centimmel még elférek magam mögött. Persze nincs akkora hely, mint a Polóban és sajnos a csomagtartó sem valami nagy, egy kis porszívó doboza sem fér be a kalaptartó miatt. Inkább lefelé bővül, még teljes pótkerék is van alatta. Rekeszből jól áll az Up!, sok a pakolóhely, viszont nem szerencsés az sem, hogy a gyári navit mindig ki kell venni a helyéről, ha leparkolunk vele, csak azért ér többet, mint egy olcsóbb utólagos, mert fedélzeti számítogépet lehet belőle előcsalogatni.
Megéri az árát?
Tartottam tőle, hogy az Up! is a gazdagok játékszereként kezdi meg a karrierjét, de szerencsére a Volkswagennél komolyan gondolták, hogy elárasztják vele a városokat, úgyhogy oda pozícionálták, ahova való, az árlista legelejére. Így lett itthon 2 546 900 forint a take up! belépőmodell alapára, a tesztelt 75 lóerős, egyel magasabb, move up! szinté pedig 2 703 110 forint.
Városi autó, de ingázni is lehet vele, az autópályát is egészen jól bírja
Alapáron négy légzsák, szervókormány, elektromos ablakok, központi zár és CD-s rádió jár, ehhez kapunk még egy apró fordulatszámmérőt, fedeles kesztyűtartót, fényezett kilincseket és tükröket, osztva dönthető hátsó üléseket a második szinten. Az ESP 93 ezer, a klíma 150 ezer, a parkolóradar, a tempomat és a multifunkciós kijelző együtt 86 ezer, a navigációért 96 ezret kell pluszban kifizetni, így a tesztautó már a 3,2 millió forintot karcolgatja. 3,3 millióért 1,2-es 70 lóerős Polót is lehet kapni, ami még akkor is elég meredek, ha figyelembe vesszük, hogy az Up! pozsonyi gyártását sem ússza meg a cég sokkal olcsóbban.
Cikkajánló |
Kategóriatársaival összehasonlítva kiderül, hogy mégis jól árazták be, mert a színvonalban hozzá legközelebb álló konkurense az iQ, alapáron is 3,9 millió forint, a Fiat 500 árlistája is 3,2 milliótól indul, tehát ha tényleg olcsó minire vágyunk, akkor a 2,2 milliós Toyota Aygót, a 2,3 milliós Renault Twingót, vagy a 2,4 milliós Suzuki Altót érdemes keresni. Egy ekkora autóért ez reálisabb ár, aki viszont hajlandó egy kicsit többet fizetni azért a minőségi termékért, amit a Volkswagen kínál, már csak a várhatóan kedvező értékvesztése miatt sem járhat vele rosszul. Akinek ennyi pénze van, hogy lecserélje a régi Suzukiját, tegyen vele egy próbát, lehet, hogy kiegyezik vele.
Összegzés
Végre abban a kategóriában is újra rátalált a helyes útra a Volkswagen, amelyben a világ megismerte a nevét. Az Up! egy nagyszerű kisautó remek helykihasználással, jó hatásfokú motorral, kényelembe hajlóan élvezetes vezethetőséggel, a kategóriában szokatlanul magas komfortszinttel és minőséggel. Gyengéi döntően éppen kis méretéből és spórolásra született műszaki hátteréből adódnak, ezért aki tényleg ilyenre vágyik, hamar túlteszi majd magát rajta.
Bár nem a legolcsóbb autó a kategóriában, de a tudása alapján árazták be
Mi mégis inkább az ötajtós ajánljuk, megéri azt a százezer forintot, amit elkérnek érte. Ami az árát illeti, ha csak félmillióval olcsóbb lenne, akkor borítékolható lenne a gyors siker, a kategóriába precízen beillesztett, értékarányos árazás viszont csak arra elég, hogy a legkisebb Volkswagen megtalálja a maga vevőkörét, akárcsak a Polo és a Golf ezen az európai árakon vásárló, kicsire zsugorodott, de az értékesre fogékony magyar piacon.
Műszaki adatok |