Észrevehetetlen, szürke átlagautóból karakteres, határozott egyéniséggé változott a Cee'd
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)
Túlzás nélkül állítható, hogy a 2006-ban bemutatott első generációs Cee'd jelentette az áttörést a Kia európai megítélésében. Azelőtt inkább csak mosolyogtunk azon a márkán, amely még az ezredfordulón is árulta az 1986-ban bemutatott ős-Mazda 121-est Pride néven. De a Kia szabadította rá a világ útjaira a buta formájú Shumát, az ötajtósok és kombi között egyensúlyozó első Riót és az Opirust is. Szegény csúcsmodell úgy nézett ki, mintha egy óvodás próbált volna lerajzolni egy pápaszemes Mercedes E-osztályt, a legelőnyösebb tulajdonsága pedig az volt, hogy alapáron adtak hozzá DVD-lejátszót.
LED-esek a féklámpák. Nem csak ezért mutat jobban hátulról, mint közeli rokona, a Hyundai i30
Tehát volt honnan fejlődni, és a Kia tudta, hogy ha az európai piacra is igazán be akar törni, akkor itt kell terveznie és gyártania azt az autót, amely meghozhatja az áttörést. Ehhez Németországban felépítettek egy vadonatúj tervező- és fejlesztőközpontot, Szlovákiában pedig egy nem kevésbé korszerű gyárat. Az áttöréshez a kompakt kategóriát választották, egyrészt azért, mert ez a legnépszerűbb méret Európában, másrészt azért, mert itt a legnagyobb a konkurenciaharc: amelyik autó itt sikeres tud lenni, az már biztos, hogy nem sikerült rosszul. És a 2006-ban bemutatott Cee'd tényleg siker lett: bő 600 ezer fogyott belőle hat év alatt, életciklusa alatt a Kia megduplázta európai eladásait, és a legdinamikusabban növekvő autómárka lett.
Öt centivel hosszabb, eggyel alacsonyabb. A karosszériamerevség 45 százalékkal (!) nőtt
Túlzás nélkül állítható, hogy Magyarországon is nagyot ütött a Cee'd. Nemcsak a hárommilliós alapárral és a hétéves garanciával hódított, hanem azzal is, hogy igazából sehol sem lehetett belekötni. Igaz, a belseje puritán volt, futóműve pedig feszes a magyar utakhoz, és a Kovács Miklós tervezte formán is fel lehetett fedezni a Toyota Corolla és a Mazda3 vonásait, de ezektől eltekintve szinte hibátlan volt arra, amire tervezték: használható családi autónak. Tengelytávja az egyik legnagyobb volt a kategóriában, ezért hátul is kényelmesen el lehetett férni benne, többlengőkaros hátsó futóműve akkoriban még csak kevés alsó középkategóriás autónak volt, USB-csatlakozós hifije pedig egyiknek sem. De a leginkább vonzóvá az tette, hogy a 109 lóerős 1,4-es alapmotorral sem volt lusta, sőt igazából nem is lehetett érezni a különbséget a jóval drágább 1,6-oshoz képest. A siker nem is maradt el, a magyar magánvásárlók a kompaktok közül csak a rendkívül agresszíven árazott Renault Fluence-ből és az Opel Astra Classicből vásárolnak többet, mint a Cee'dből.
Nem lehetett könnyű egy ilyen autónak elkészíteni az utódát. Azóta főleg a csendes működés, az üzemanyag-takarékosság és a különféle elektronikai extrák kerültek előtérbe az autóiparban, és a Kia is ezekre gyúrt rá. No meg a formatervre. Ismét Kovács Miklós volt a formatervezési csoport vezetője, azonban már az Auditól átcsábított dizájnigazgató, az első TT atyjaként emlegetett Peter Schreyer hatása is érezhető a végeredményen. Már az első képeken is remekül mutatott a Cee'd, de élőben még sokkal jobb. Öt centivel lett hosszabb, egy centivel került közelebb az aszfalthoz, szélesebbek lettek a nyomtávok, a kategóriaelső 2,65 méteres tengelytáv nem változott.
Hatalmasat fejlődött az utastér minősége, ami a műszerfalra fokozottan igaz
A számok azonban nem mutatják meg azt, ami a lényeg, hogy végre van karaktere. Nem lepődnék meg, ha sok embernek a Cee'd tetszene a legjobban a rendkívül sokszereplős kompakt szegmensből. Minden irányból remekül mutat, a legjobban talán az orr-rész sikerült, még akkor is, ha egyeseknek az előző 5-ös BMW pillangószerű fényszórói ugorhatnak be a Kia LED-es nappali fénnyel ellátott, akár dinamikus kanyarkövetéssel is rendelhető fényszórói láttán. Fénykibocsátó diódák már a hátsó lámpában is vannak, ezek szerencsére már nem csak LED-utánzatok, mint a modellfrissítés utáni régi Cee'd esetében. Egyedül a krómszegélyes ablakokról mondanék le, de arról a régi rossz szokásáról legalább már leszokott a Kia, hogy a kilincseket is krómbevonattal lássa el.
Igényes részletekből nincs hiány, mind a négy ablak automata, a krómozott kilincs szép
Kicsit féltem, hogy beülve elmúlik a varázs, de ha lehet, itt még nagyobbat lépett előre a Kia, a minőségérzet már-már eléri a Focus-Astra-Golf szintjét. Puha műanyag borítja a modern formájú műszerfal felső részét, gumírozottak a kapcsolók, választani lehet bézs, szürke és fekete műszerfal közül, még a rombusz alakú krómozott ajtókilincsek is olyan jól mutatnak, hogy egy prémiumautóban sem tűnnének oda nem illőnek. A sebességmérő a drágább modellekben egy vetített LCD kijelző, amelyen még a számok nagyságát is változtatni lehet. Az Opelekben, ha benyomjuk a Sport gombot, akkor a műszerfal világítása pirosra változik, a Cee'dben ugyan csak az automata váltót lehet sport állásba tenni, de hasonlóan mókás megoldás, hogy ekkor az LCD műszerfalon megdőlnek a számok, a sebesség illúzióját keltve.
A Supervision műszerfal középső órája igazából TFT kijeltző, akárcsak a luxusautókban
Helykínálat tekintetében továbbra is a Cee'd az egyik legjobb az alsó-középkategóriások között, még akkor is, ha a tengelytáv változatlanul 2,65 méter. Elődjénél 40 literrel lett nagyobb a 380 literes csomagtartó, ennél sem kínál szinte senki nagyobbat a kompakt ötajtósok közül, de aki még többet akar pakolni, ősztől már kombiként is megveheti a Cee'det. Sajnos a kilátásnak nem tett jót, hogy a szélvédőt jobban megdöntötték, mert így az A-oszlop többet takar ki, még úgy is, hogy a tövében egy kis háromszögablakot is kialakítottak.
Lapozzon a második oldalra, ha kíváncsi, milyen vezetni az új Cee'det!