Sztárbogár - Porsche 356 B Coupé 1600 Super (1961) veterán teszt

A világ minden táján megfordulnak utána, pedig nem miniszoknyát hord. Ferdinand Porsche első alkotása ritkaság a magyar utakon, a kipróbált példány ráadásul az erősebbik Super kivitel.

A hatvanas, hetvenes évek számos kultuszautót adott a világnak: harcias, hortyogó motorú Corvette-et és Ford Mustangot, visítós 12 hengeres Ferrarit, zseniális Minit, igénytelen Kacsát vagy Bogarat. És született egy Porsche, amiért a "nagymotor" fanatikus amerikaiak is csorgatták a nyálukat: a 356-os bár valójában maga is egy Bogár volt, Kaliforniától Virginiáig elcsavarta a leggazdagabb playboyok fejét. Porsche első saját néven bemutatott autója zseniális alkotás: az ifjabbik Ferdinand (becenevén Ferry) fogta a raktárban fellelhető Bogár alkatrészeket, kitalált egy egyszerű csővázas szerkezetet, hajtogatott rá áramvonalas alumínium karosszériát, s szerzett négy kereket. Ráadásul a tetőt elhagyta, tehát nem egy "egyszerű" kupéval indított, valódi, keskeny szélvédős roadsterre csavarozták fel először a Porsche nevet. Motorból nem is jöhetett más szóba, mint a boxer elrendezésű léghűtéses. Az elsőben egy 1,1 l-es, négyhengeres, 35 LE-s "kerregő" muzsikált a farban, ám ez is elég volt ahhoz, hogy az 585 kg-os sportautót 135 km/órás sebességig repítse. A karrier jól indult, rögtön jött a kupé, később a valódi Cabriolet, s a motorpaletta miatt sem kellett szégyenkezniük, hiszen a 35 lóerőtől szép fokozatosan eljutottak a 130-ig. 1965-ig készültek a 356-osok, három típusvariáns (az eredeti után jött a finoman modernizált A, B és C változat) született, valamennyi fennmaradt példány nagy értéket képvisel.

De térjünk vissza Magyarországra, mégpedig cikkünk főszereplőjéhez, a 356 B Coupé 1600 Superhez. Tulajdonosa nem műszaki ember, de lelkesedik a szép tárgyakért, s autó- vagy motorvásárláskor elsősorban az érzelmeire hallgat. Néhány éve amerikai ismerősén keresztül sikerült fellelnie ezt a példányt, egy árverés katalógusában szerepelt. A képek nem sokat árultak el valódi állapotáról, de az feltűnt, hogy a hátulját valaki összezúzta. A végső kalapácsütést a magyar licitáló tétjénél hallhatta a publikum, hazajöhetett az ezüstszínű német. Sok hercehurca árán, hónapokig tartó várakozás után hajózott be Európába, majd érkezett meg Budapestre.

Magas kerékjáratok, alacsony tető: nehéz összetéveszteni más modellekkel. Bár a kasztni 1670 mm széles, a vaskos küszöböknek köszönhetően belül nagyon keskeny az utastér

Az első mustra után látszott, hogy bizony ezt a Porschét is kezelésbe vette legalább egyszer a nem éppen minőségéről híres amerikai felújító ipar. Ez nem vette el a lelkes tulajdonos kedvét, hiszen a vásárláskor ő maga is sejtette, hogy ha igazán szép autót szeretne, bizonyosan elkerülhetetlen lesz a teljes szétszerelés és a szakszerű helyrehozatal. Mindenesetre a rozsdamentes és egyébként jó műszaki állapotban lévő 1961-es gyártású jószágot először a törött hátsó miatt vitte lakatoshoz. Az első csalódás tulajdonképpen itt érte, mivel a hozzáértő munkát hirdető csapat úgy adta vissza az autót, hogy később egy másik gárdának még hosszú órákat kellett az apró sportautóval töltenie, hogy a hibákat orvosolják. Végül csak lábra állt a gép, és a gazda képzeletben már a pilisi szerpentineket rótta, amikor jött a muzeális minősítéses kálváriája.

A lökhárító egy másik változatról való: a két függőlegesen felszerelt "baba" alján jönne ki a két vékony kipufogó. A sportdob itt a far jobb szélén bújik elő. A műszaki vizsga előtt felújították a fékeket és a futóművet is

Többször is neki kellett futnia, nagyon csalódott a bizottságban: nem értette miért neki, laikus tulajdonosnak kell dokumentációt szereznie, s azon is csodálkozott, hogy például miért tőle kérdezik a "szakemberek", hogy hol van az alvázszám. Nem adta fel, így - eleget téve a minősítők néhány apróbb módosításra vonatkozó igényének - meglett a vágyott OT-rendszám. A hosszas kálvária mostanra kissé lelohasztotta a lelkesedését, ezért úgy döntött: a restaurálásra már nem költ, élvezi a Porschét így, ahogy van. Lehet persze, hogy ez utóbbi elhatározás még nem végleges, s végül a 356-os csábereje kerekedik felül. Mert az bizony csáberő, ahogy a gömbölyded sárvédők és az apró ablakok "kacsintanak" az emberre! Vagy ott a zömök kis far, rajta a motor hűtését segítő ráccsal, körülötte a míves lökhárítóval és az apró helyzetjelzőkkel. Akit ez még nem szédít el, nyomja be a kilincs gombját, vegye birtokba az utasteret.

Jó állapotúak az ülések, s még Amerikában fekete festést kaptak. Bár kicsinek tűnik az utastér, a lábaknak nagyon sok hely van

Igazi akrobatamutatvány beülni, a széles küszöb megakasztja a lábat, a keskeny ajtónyílás megállj-t parancsol a vállaknak; hívogat és provokál, mintha egy nő incselkedne az emberrel. A feketére festett (eredetileg bordó) bőrülések le sem tagadhatnák, hogy a hatvanas évekből valók, s mivel jó mélyen vannak, az utasok szinte kinyújtott lábbal ülhetnek. Gitárhúr szerűen kötegelt küllők tartják szinte függőlegesen a volán fehér karimáját, középen nem Porsche embléma, hanem aranyszínű női fej néz a sofőrre. Három kerek óra, mérföldes sebességmérő, eredeti rádió, húzókapcsolók, fém és puha fekete bőr; minden autófanatikus elismerősen csettintene e látványra.

Nagyon kicsi, 2100 mm a tengelytáv, talán ezért is tűnik kicsit esetlennek az autó. A hátsó oldalablakok kibillenthetők, az első ajtók nem keret nélküliek. A B sorozatot 1959-ben mutatták be, és 1962-ig készítették

Két átlagos testalkatú ember válla középen egymásnak feszül, de ez nem érdekli egyiküket sem, amint megszólal a farban az 1,6 literes, négyhengeres léghűtéses. Könnyűfém hengerek és dupla Solex-karburátor segít a 90 lóerő kitermelésében, a Bogárból ismerős boxerhang mély hörgéssel egészül ki: az eredeti kétcsövű kipufogó helyett egylyukú sportdobból zeng a muzsika. S zeng indulástól megállásig, poroszkálva vagy éppen a pilisi hegyekben kanyarogva; csak ennyi kell, semmi több, a csikorgós kanyarvételt, a farriszálós gyorsulást hagyjuk meg a 911-esnek.

A kis nyíláson keresztül nem túl könnyű szerelni. Még szerencse, hogy megbízható és igénytelen a szerkezet. Nem a 90 LE-s volt a legerősebb a 356-osból: a Carrera 2-t kétliteres, 130 LE-s motor repítette 200 km/órás végsebességig

Műszaki adatok
Motor: Hengerenként kétszelepes, hátul hosszában beépített, léghűtéses, négyhengeres boxermotor, 2 db Solex PJJ karburátorral. Hengerűrtartalom: 1582 cm3. Sűrítés: 9.0:1.
Teljesítmény: 90 LE/67 kW (5500/min). Nyomaték: 123 Nm (4300/min). Végsebesség: 187 km/h. Gyorsulás 0-100 km/h: 12,5 s. Saját tömeg: 920 kg.
Felépítmény: alumínium karosszériás kialakítás, elöl-hátul független felfüggesztés.