Tíz éve nem működő sebesség-előjelző tábla a Szentendrei úton
A 90-es években a nagyobb utak mellett a fővárosban is sárga táblák írták ki azt a sebességet, amivel el lehetett érni a következő zöld lámpát. Számos előnyük volt az ilyen rendszereknek, a forgalom folyamatossá tétele ugyanis csökkenti a vezetőket érő stresszt, a környék zaj- és légszennyezettségét, a gyorshajtási hajlamot, és a mindezek eredményeként a balesetek számát is.
A Budapesti Közlekedési Központ megkeresésünkre adott válaszában arra célzott, hogy ezek a rendszerek ma már szükségtelenek, mivel ahol ezek üzemeltek, ott jelenleg kedvező jelzőlámpás hangolásban, tehát zöldhullámban közlekedhetnek a járművezetők. Hozzátették, hogy a zöldhullámot megakasztó kereszteződéseket a rendszeresen arra közlekedő vezetők jelentős része ismeri, így sebességüket is ennek megfelelően választják meg. A Szentendrei úton 20, a Soroksári úton 9, az M5-ös bevezetőjén 5, a Tavasz utcában, a Váci úton 1-1 darab sárga kijelző van kint az oszlopokra szerelve, de már egyik sem működik.
Ha működő sebességajánlót akarunk látni, vidékre kell menni. Színkontrasztos, elektromechanikus kijelzőkkel működő rendszert Veszprém megyében a 8-as főút déli elkerülő szakaszán, Szegeden, Székesfehérváron és Győrben használnak ma is, a modernebb LED-es kijelzőt viszont csak Székesfehérváron.
A Soroksári úton is csak a feketeséget mutatja a tábla
A BKK tájékoztatása szerint Budapesten az 1980-as évek végén készült eszközöket - különösen a speciális, fénypontos (izzólámpás) kijelzők miatt - műszakilag nem lehetett gazdaságosan üzemeltetni, a rendszer gyakorlatilag már egy évtizede nem működik. Az eszközöket gyártó egyik cég, a Vilati-SBH Kft. jogutódjának számító Swarco Traffic Hungária Kft. a megkeresésünkre elárulta, hogy a Szentendrei úti készülékek jogelődük termékei, és a garanciális időszak régen lejárt, ezért nekik az üzemeltetéshez már nincs közük.
Megosztók az üzemeltetési tapasztalatok. A Swarco kezdetben azt tapasztalata, hogy az autósok egy része nem követte az ajánlott sebességértékeket, így a következő lámpánál biztosan meg kellett állniuk, s ezzel a tervezetten érkezőket indokolatlan lassításra kényszerítették. Aztán a rendszeresen arra közlekedők később valószínűleg rájöttek, hogy nem érdemes a jelzéseket figyelmen kívül hagyni, mert a Közútkezelő kérdésünkre már kedvezőbb tapasztalatokról számolt be. A Swarco a jelenlegi gazdasági helyzetben nem tartja valószínűnek az ilyen rendszerek tömeges elterjedését, de a környezetvédelmi és baleset-megelőzési szempontok miatt véleményük szerint van létjogosultságuk a változtatható képű elektronikus táblarendszereknek. A másik gyártó, a Fore Kft. arról számolt be, hogy öt éve nem kapott megrendelést sebességjelző készülékre.
Mai árakon körülbelül 750 ezer forint lenne egy darab mechanikus lapozóval szerelt berendezés telepítése, a Swarco egy modern, három LED-kijelzős rendszert nettó 4,5 millió forintért szállítana le, a telepítés költségei az adott helytől függnek. Korábban az üzemeltetés során a mechanikus ún. lapozó szerkezet rendszeres javítást igényelt, de a mai LED-es készülékekkel ezt már el lehet felejteni, mint ahogy a vezetékes jeladó-kapcsolatot is. Sajnos az ehhez hasonló rendszerek telepítését gazdaságilag nehéz megindokolni, ugyanis a meg nem történt balesetek anyagi haszna és a kisebb környezeti terhelés, valamint az autók csökkent amortizációja nehezen számszerűsíthető.
A BKK-nál azonban az intelligens forgalomirányítást segítő eszközök, így a változtatható jelzésképű táblák alkalmazása ma is napirenden van, a meglevő infrastruktúrát fel lehetne használni későbbi ITS-fejlesztésekre (Intelligens Közlekedési Rendszerek és Szolgáltatások Európai Szervezete), akár az ajánlott sebesség kijelzésére is. Ma már az adatok továbbítása mobilkommunikációval olcsón és gyorsan megoldható, ugyanakkor az áramhozzáférés megléte nagyon megkönnyíti a jövőbeni fejlesztéseket, például a behajtási díjat ellenőrző modul felszerelését.
Hogyan működnek? A sebesség-előjelző tábla a jelzőlámparendszer vezérlőjétől kapott, várható zöldkezdetet tartalmazó információ alapján kiszámolja és megjeleníti azt a sebességet, amellyel a tábla mellett elhaladva a következő lámpánál zöldet kapunk. Nem jeleníthető meg az adott útszakaszon megengedett sebességnél nagyobb érték, a legkisebb kiírható sebesség általában 20, 30 vagy 35 km/h, a sebesség 5 vagy 10 km/h-s lépcsőkben növekszik. Ha szabályos sebességgel haladva már nem lehet elérni a zöld jelzést - vagy baleset, esetleg dugó esetén -, a tábla két vízszintes vonalat ír ki, vagy egyszerűen sötét marad. A készülékek egyik hazai gyártója, a Fore Kft. elárulta, hogy kétféle működési mód használatos a szolgáltatási színvonaltól függően. Az egyszerűbb a programtól függő üzemmód: a sebességkijelzés programozásánál figyelembe veszik a napszakot, a helyi csomóponti sajátosságokat, így biztosítva az átlagértékeknek megfelelő optimális rávezetést a zöld jelzésre. Természetesen előzőleg a kijelzőn a csomóponttól mért távolságot, valamint az alsó és felső sebességhatárt és lépésközt be kell állítani. Fejlettebb a forgalomtól függő üzemmód, amikor a megfelelő érzékelőket beépítve a jelzőlámpák előtt pillanatnyilag tartózkodó járművek számának ismeretében lehet megvalósítani a szabályozást. |