Nedves görgőzés, olajfürdő, kefés testüregtisztítás, polírozás, ragasztásos egyesülés. Majd egy alapos "forró teszttel" zárul a program, ami után UV fénynél ellenőrzik, nincs-e szivárgás itt-ott. Egy délkelet-ázsiai kuplerájnak sincs olyan gazdag repertoárja a metálrózsaszínre égett turisták kényeztetésére, ahogyan az Opel szentgotthárdi gyárában bánnak munkadarabokkal, hengerfej, főtengely, hengersor, mindegy. Nyilván egy délkelet-ázsiai bordély mindennapjairól hálásabb olvasni, pláne képeket nézegetni, de higgyék el, egy motorgyárban is fel lehet fedezni a reprodukció lázas lüktetését, akkor is, ha mindeközben fémbetétes cipő tartja satuban az ember lábát.
Érdekes dolog egyébként, hogy amíg az esztergomi Suzuki-gyárban a védőszemüveget és a műanyag sisakot erőltették, addig az opelesek fémbetétes cipők bevetésével szavatolták a gyárba eresztett újságírók biztonságát. Szerencsére nem derült ki, hogy a 44-esnek mondott, de érzésre 42-es cipőm orra elbír-e egy felborult villástargoncát, az viszont igen, hogy levenni majdnem akkora katarzis, mint egy síbakancstól megszabadulni a nap végén. Persze egy ilyen cipőben nem mászkálni kell, hanem egy helyben állni, és olyan tevékenységet végezni, ami veszélyt jelenthet a lábujjakra, viszont nekünk fel-alá kellett járkálni órákon át, egy akkora épületben, mint a budaörsi IKEA. Ennek roppant egyszerű oka volt, meg kellett nézni az Opel-gyár új részlegét, amit egyszerűen csak Flexnek hívnak. Ezt egyébként onnan kapta, hogy a gyártási folyamat "rendkívül flexibilis".
A bejárás előtt egy rövid prezentációból megtudjuk, hogy egy gyártósoron többfajta motor is készülhet, ezt úgy érték el, hogy a gépek többsége általános felhasználású, azaz ugyanolyan lelkesen dolgoznak egy háromhengeres benzinmotoron, mint egy négyhengeres dízelen. Ennek persze ára van, méghozzá nem is kevés, a gyártósorok között bandukolva az egyik, lakókocsi méretű esztergagépről megtudom, hogy csak az másfél millió euróba került, és ilyesmi monstrumokkal tele van a több tízezer négyzetméteres új részleg. Bár a próbagyártás már tavaly áprilisban elindult, és az új motorok sorozatgyártása is február óta zakatol, ottjártunkkor látszott, hogy még nem lakták be rendesen az új épületet. Ennek több oka is van, egyrészt a gyártást csak most futtatják fel, másrészt, ahogy kész lett az új részleg, máris nekiálltak tovább bővíteni, mivel "különösen nagy keresletre számítanak" az itt készülő, kis köbcentis motorokra. Számokban mindez azt jelenti, hogy az eredetileg tervezett 500 millió eurós gyárbővítést még megfejelték 136 millióval.
Pontosan mi a csudákat gyártanak a Flexben? Az utóbbi években nagyon jó formájú és minőségű autókat dobott piacra az Opel, azonban a motorok - különösen a dízelek - terén jócskán lemaradt a konkurenciához képest, egészen mostanáig. A terveik szerint 2016-ig összesen 13 új motort mutatnak be, és addigra 10 Opelből 8-ban már az új generációs motor dolgozik majd. A régi, Family 1-be tartozó erőforrásokat ugyan 2016 környékéig még gyártani fogják Szentgotthárdon - mert bizonyos piacokon továbbra is remekül el lehet sütni őket - viszont az új gyártórészlegnek köszönhetően idén februárban elindult a Flex motorok sorozatgyártása. Nézzük akkor, hogy pontosan miket is csavaroznak össze a szorgos kezek és robotkarok.
1,6 CDTI |
Első blikkre a Flex motorgyár éppúgy lehetne a Halálcsillag belsejének díszlete, mint egy gyógyszergyár high tech üzeme. Amerre a szem ellát, hosszú folyosókon zümmögnek és villognak a ránézésre is méregdrága gépek, amelyek között itt-ott néha felbukkan egy-egy overallos munkás. Egy idő után aztán feltűnnek ismerős dolgok, hol egy blokköntvény, hol egy főtengely bukkan fel, hogy utána rögtön el is tűnjön egy gép belsejében. A motorok hengerfejei helyben készülnek Szentgotthárdon, a főtengelyeket és a hengerblokkokat külső cég szállítja, viszont forrástól függetlenül van velük munka bőven, hiszen alig előkészített, mondhatni nyers öntvényekből kell olyan alkatrészeket faragni, amelyek századmilliméteres pontossággal illeszkednek egymáshoz. Nem véletlen, hogy szinte lépten nyomon egy-egy kontrollállomás van a gépek között, ahol ellenőrzik a munkadarabokat, ez lehet szúrópróbaszerű, de van olyan munkafázis, amely után az összes alkatrésznek át kell mennie egy vizsgán.
Az egyre motorszerűbb motorokat időnként emberi kezek is macerálják, bár a régi gyártósorokhoz képest feltűnően kevesen dolgoznak a gépek mellett. A legnagyobb nyüzsgés a munkafolyamat egyik utolsó állomásánál, az úgynevezett "forró tesztnél van", ahol a kész motorokat kínozzák egy kicsit. Mivel most még csak a termelés felfuttatásánál járnak, az összes kész motort felszerelik egy próbapadra, és letesztelik, de később százból hármat-négyet vesznek majd csak ki szúrópróbaszerűen. Az alig megszületett, de máris élesben bevetett motorokat végezetül UV fény alatt nézik át, hogy nem szivárog-e belőle valahol az olaj. Kérem, ne írjon senki kommentet azzal, hogy az olaj nem is világít az UV fény alatt, mert ez tényleg így van, ezért egy speciális adalékot kevernek hozzá.
A kész motorok kamionon vagy vonaton távoznak a gyárból, ez utóbbi a gyakoribb megoldás, mivel saját vasútvonal fut be a gyár területére. A cél szinte bármelyik Opel gyár lehet Európában, de a termelés egy jelentős része Dél- és Észak-Amerikába hajózik át, hogy különböző GM modelleket mozgasson. Ami a termelés mennyiségét illeti, a jelenlegi maximális elvi kapacitás évi 460 ezer motor, ám ha a most is zajló bővítés befejeződik, 2014-től évi 560 ezer is lehet a Szentgotthárdon összeszerelt Flex motorok száma. Egyébként az új Flex mellett továbbra is működik a régi motor- és váltó-összeszerelő üzem, ahol a Family 1 nevű motorcsaládot gyártják előreláthatólag legalább 2016-ig. Hogy ez után mi lesz vele, arra egyelőre nem kaptunk választ, így csak remélni lehet, hogy nálunk készül majd a Flex 2 is, már ha lesz ilyen.