Műtárgy - Moretti 750 Grand Sport-bemutató

Kisebb a mai miniautóknál, nincs fél tonna és megy, mint a veszedelem. Alig kéttucatnyi készült ebből a szoborszerű kis roadsterből az ötvenes években.

Moretti Grand Sportok csak nagyon ritkán és drágán bukkannak fel aukciókon, legutóbb 150 000 eurót fizettek egy 1953-asért Forrás: Pieter E Kamp

Moretti 750 Grand Sport. Miért maradt le a név elejéről a megszokott Fiat? A válasz egyszerű, Giovanni Moretti (aki egyébként Giovanni Agnelli Fiat-vezér barátja volt) csak az 1950-es évek közepétől gyártott Fiat-alapú, kisszériás modelleket, hogy az 1925-ben alapított torinói üzemét életben tartsa. A Morettihez hasonló kis gyártók szép számmal működtek az olaszoknál, ilyen volt például a Vignale, amelynek egyik 850-es alapú kisautóját a Retro Mobil is kipróbálta.

Sok olasz hegyiversenyen indult sikerrel a Moretti Grand Sport, a 750-esek kategóriájában. 1956-ban rajtoltak vele a Mille Miglián és Le Mans-ban is, de egyik futamon sem értek célba Forrás: Pieter E Kamp

A Moretti S.p.A. kezdetben mindössze motorkerékpárokat gyártott, de amikor Európa-szerte fellángolt a törpeautóláz, a háborús készülődés miatt pedig egyre több teherautó kellett, a Morettinél, kis sorozatban, még elektromos autókat építettek. A második világháború után a márka pályája megtört, 1946-ban a termelés alapját jelentő autó-teherautógyártás mellett Giovanni Moretti a saját tervezésű személyautókban látta a jövőt. Az első próbálkozás 350 Cita néven jelent meg, aztán jöttek a 600-asok és a 720-750-esek, többféle kivitelben: szedán, kombi, kupé, kabrió, speciális taxi, és persze sport.

A vasblokkos négyhengeres nagyon látványosra sikerült, jellegzetesen olasz DOHC-hengerfejjel. A 71 LE 160 km/órás végsebességre elég Forrás: Pieter E Kamp

A Moretti 750 Grand Sport igazi kis ékszerdoboz. Az alig 3,3 méter hosszú karosszéria széltében csupán 1,38, magasságban pedig 1,17 méterre nyújtózik, feltűnően rövid 1980 mm-es tengelytávval. Téves információ, hogy a Ghia építette, ez a berlinetta (kétüléses, zárt, orrmotoros sportkocsi) Michelotti formaterve alapján a Moretti üzemében készült. A méretéhez képest figyelemreméltóan arányos karosszéria elemeit alumíniumból, kézi munkával formázták, a könnyű ruhát hegesztett csőváz tartja.

Szinte függőlegesen áll a kormány, a fordulatszámmérőt 8000-ig skálázták. A műszerfal a korabeli Alfákét idézi Forrás: Pieter E Kamp

A futómű elöl-hául laprugós, és minden kerék dobfékes. Az a hír járta akkoriban, hogy a motor egy Maserati-erőforrás miniatürizált változata, és Moretti felkérésére a szigonyos márka egyik mérnöke tervezte munka után. A 748 köbcentis, öntöttvas blokkos és hengerfejes, soros négyhengeres, nyolcszelepes benzines két vezértengellyel (DOHC) és ugyanennyi Weber-porlasztóval büszkélkedhet. Pörgős karakterére és erejére jellemző, hogy 71 lóerős teljesítményét 7000/percnél adja le. Az erőforrást előre, hosszában építették be, a váltó négysebességes, kardán hajt hátra. A mindössze 450 kilós 750 Grand Sport végsebessége 160 km/óra. 1954 és 1956 között alig két tucat épült belőle, nyolc maradt fenn, ma magángyűjtemények megbecsült darabjai.

A csővázas alukarosszéria tengelytávja kisebb, mint két méter, a kerekek 15 colosak Forrás: Pieter E Kamp/Pieter E Kamp ©2010 Courtesy Of Rm Auctions

Forrás: Retro Mobil