Az amerikai közlekedési minisztérium 2017-ig kötelezővé tenné az autógyárak számára, hogy minden járművükbe építsenek egy olyan kommunikációs berendezést, amellyel egymással kommunikálhatnak. Az úgynevezett V2V (vehicle to vehicle, azaz járművek közötti) kommunikációs technológia segítségével az autók másodpercenként akár tíz alkalommal is megoszthatnak egymással alapvető adatokat, például pozíciójuk, irányuk, sebességük meghatározását, és figyelmeztessék a vezetőt, ha valamilyen veszélyforrást, vagy torlódást érzékelnek.
Az amerikai közlekedésbiztonsági hivatal (NHTSA) szerint, ha a készülék országszerte elterjed, a hatása "forradalmi" lehet. Számításaik alapján az autók közötti információcsere akár 80 százalékkal is csökkentheti azoknak az ütközéseknek a számát, vagy legalábbis intenzitását, amelyeket nem ittas vezetés vagy az autó meghibásodása okoz.
Mivel az önjáró autók felé halad az autóipar, a gyártók többsége már javában fejleszti a saját járművek közötti kommunikációs megoldását. A fenti videóban a Ford megoldását mutatják be
Természetesen az autók által küldött adatok felhasználása egy sereg személyiségi és jogi problémát is felvet, ezért nem véletlenül emelte ki az amerikai közlekedési tárca, hogy a kicserélt információ nem tartalmaz személyes adatokat a vezetőről, és nem alkalmas arra sem, hogy pontosan azonosítani lehessen a járművet. Mint hangsúlyozták, a járművek vagy járműcsoportok azonosítása „egy jól definiált eljárással végezhető csak el”, kizárólag abban az esetben, ha „ez szükséges egy biztonsági probléma megoldásához”.