Én vagyok a sebességváltó

Mindennap markolásszuk és tologatjuk, az autó egyik legfontosabb alkatrésze. Mit és miért csinál a sebességváltó? Elmagyarázzuk.

Sebességváltója már az első sorozatgyártású autónak, a Ford T-modellnek is volt, nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy a járművek egyik legfontosabb alkatrészéről van szó. Mindennap nyomkodjuk a kuplungot, tologatjuk a váltókart, sokan mégsem tudják, hogy mit is csinál valójában ez a szerkezet. Röviden és tömören: a nyomatékleadás szempontjából mindig optimális szinten tartja a fordulatszámot, ami ahhoz kell, hogy rendesen tudjunk autózni.

Indítás után a motor jár, az autó viszont áll (feltéve, hogy a váltó üresben van, ami afféle alaphelyzetnek felel meg). Szükség van tehát a motor és a kerekek között valamiféle kapcsolatra, mégpedig bontható kapcsolatra, hogy a motor meg tudja mozdítani a kerekeket. Ezt a feladatot végzi a tengelykapcsoló, vagy ahogy emlegetni szoktuk, a kuplung, az optimális fordulatszám pedig a váltó fokozataival állítható be. Ahhoz, hogy váltani tudjunk, szükség van a kuplung benyomására, mert ez szünteti meg (átmenetileg) a motor és a váltó közötti kapcsolatot.

A váltó segít, hogy ne fulladjon ki túl hamar a motor. Ezeken a fogaskerekeken múlik, hogy hányadik fokozatban haladunk Forrás: BMW

A fokozatok szerepét pontosan úgy kell elképzelni, mint a váltós bicikliknél, ahol a különböző méretű fogaskerekek határozzák meg, hogy mennyire könnyű tekerni a pedált. Kis áttételnél (hátul legfelül, középen legalul van a lánc) könnyű feltekerni a hegyre, de sokat kell tekerni a pedált, ami rendkívül kényelmetlen sík vagy lejtős terepen, így a terheléshez és a körülményekhez igazodva nagyobb áttételre kell váltani.

Minden motorra áll, hogy a nyomatékát csak bizonyos fordulatszám-tartományban tudja leadni. A sebességváltóra azért van tehát szükség, hogy a teljes sebességtartományban (vagyis városi lötyögésnél, de autópályás előzésnél is) reagálni tudjon a motor, azaz történjen valami, ha rálépünk a gázra. Ha csak egyetlen fokozatunk lenne, a motor hamar elérné a maximális fordulatszámát, és nem tudná tovább gyorsítani az autót, üveghangon bőgve elveszítené az erejét. Ezt akadályozza meg a váltó, amelyben két sorban, alul és felül, fogaskerekek vannak. Hogy éppen hányadik fokozatban vagyunk, az attól függ, hogy melyik fogaskerék kapcsolódik melyikhez, majdnem úgy, mint a bicikliknél. Csak a lánc hiányzik, de az egészet remekül szemlélteti az alábbi animáció.

A sebességfokozatok kapcsolásánál az aktuális fogaskereket fixáljuk a tengelyhez, így a hajtás azon a fogaskerékpáron megy át. A fogaskerekek egymáshoz kapcsolódása régen recsegéssel járt, de ma már nem: a modern, szinkronizált váltókban ugyanis ott a szinkrongyűrű, amelynek feladata, hogy az adott fogaskeréknek a tengelyhez történő fixálása előtt a két eltérő fordulatszámú alkatrészt súrlódás útján azonos fordulatúra fékezze. Így a kapcsolódás pillanatában már nem lesz fordulatkülönbség, és kellemetlen recsegés sem.

A váltó után a differenciálmű következik, ami a kerekek meghajtásáról gondoskodik. És el is indult az autó.