Naponta ingyen tankolni az autót? Utópiának hangzik, holott ez már hosszú ideje maga a valóság: Magyarország nyilvános e-pontjain díjmentesen lehet tölteni az elektromos járműveket, mint ahogy az egyébként több nyugati országban is gyakorlat. Sokan, köztük a korábbi cikkünkben bemutatott budapesti Nissan Leaf-es taxisok is kihasználják ezt a lehetőséget, bár tavaly még úgy tűnt, december 31-ével vége lesz a jó világnak – eddig ígérte ugyanis a legtöbb állomást üzemeltető ELMŰ és néhány más cég a díjmentességet. Idén azonban semmi sem változott, egyelőre az ABB sem kér pénzt a töltésért, és ugyanez a helyzet a Budapesti Elektromos Műveknél is. Igaz, némiképp árnyalódott.
Jászay Tamás, az ELMŰ vállalatfejlesztési igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy idéntől nem céljuk támogatni a céges felhasználókat (hiszen ők hasznot szereznek a töltésből), az új és a meglévő magánügyfelek részére pedig bevezették az előzetes regisztrációt. Okostelefonról, egy kóddal lehet ingyenesen elindítani és leállítani a smart gyorstöltőket, amikből 20 darab üzemel, vagyis közel a fele az ELMŰ-csoport féle nyilvános állomásoknak. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint összesen 60 darab publikus töltőpont működik, de ahhoz, hogy Magyarország beautózhatóvá váljon, 100-150 villámtöltőre lenne szükség. Most még azonban Budapesten kívül állandó útitárs a hatótávstressz.
Stekl László, az Elektromobilitás Szövetség elnöke körülbelül 50-100 darabra teszi a Magyarországon forgalomban lévő villanyautók számát, ami elenyésző a nyugati arányokhoz képest. A minisztériumok és a szakmai szervezetek összefogásával készülő Jedlik Ányos-terv célként tűzte ki, hogy 2020-ra már 30 ezer elektromos jármű közlekedjen az utakon, ami még mindig csak a teljes állomány 1 százalékát tenné ki. Visszatérve a jelenhez, a töltők és a villanyautók száma érthető magyarázatot ad arra, miért ingyenes még az áram tankolása: elsősorban kedvcsináló szándékkal. Másrészt a mostani energetikai törvény nem is szabályozza egyértelműen, hogyan lehetne az áramot üzemanyagként értékesíteni.
Hosszú távon aligha lesz minden áramszolgáltató jótékonysági intézmény (az energia díja, a töltő telepítési költsége mellett a 27 százalékos áfát is ők nyelik le most), előbb-utóbb korlátozódhat tehát a díjmentesség. Stekl László szerint a törvényi szabályozásban meg kell határozni, hogy egységes lakossági vagy helyszíntől függő (szálloda, iroda stb.) áron lehet-e árusítani az áramot, minden szolgáltatónak meghagyva az ingyenes felkínálás lehetőségét. Állami garancia kell arra is, hogy meddig lesz mentes a jövedéki adó alól az üzemanyagként használt elektromos energia. Ennek kapcsán megjegyezzük, hogy a jó szándék sincs mindig kőbe vésve, lásd a sűrített földgáz (CNG) idén hirtelen eltörölt adómentességét.
Pethő József, a villanyautó-program kidolgozásával foglalkozó Jedlik Ányos Klaszter ügyvezetője emlékeztet arra, hogy a legtöbb autós megszokta: amikor fogyni kezd a benzin vagy a gázolaj, 50 kilométeren belül mindenképp talál kutat. Ilyen biztonságot messze nem nyújthat magyar elektromos töltőhálózat, ezért a tervezett állami kedvezmények körét mindenképpen ki kell terjeszteni a tisztán elektromos hajtásúak mellett a hatótávnövelt és a plug-in hibrid járművekre is. Ennek tényét már a Nemzetgazdasági Minisztérium is megerősítette, de kitért arra, hogy közvetlen állami támogatás (belga vagy amerikai mintára) a járművekkel és a töltőpontépítéssel kapcsolatban nem várható.
Lesz viszont sokféle úgynevezett indirekt ösztönző, ami a hétköznapi használatban előnyöket nyújt az ökoautó-tulajdonosoknak, és csökkenti a fenntartás költségeit. Még nem nyilatkozik a minisztérium arról, hogy megadja-e a korábbi hírekben beharangozott áfamentességet (ami aggályos lehet az EU-s szabályozások miatt), vagy olyan megoldást vezet-e be, hogy a magánszemélyeket szja-, a cégeket pedig társaságiadó-kedvezménnyel segíti. Azt sem tudjuk még, mekkora engedmények lesznek a parkolási tarifákból vagy a megyei és az országos matricák árából, de Pethő József megerősítette, hogy tárgyalnak ezekről a témákról, igaz, a teljes mentesség csak a dugódíj kapcsán merült fel.
Megkeresésünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium általánosságok mellett konkrét terveket is vázolt. Ezek közül a legfontosabb, hogy a kedvezmények csak meghatározott időszakra (például 2016–2018 között) vonatkoznak majd, így, ha netán gombamód elszaporodnánk a villanyautók, visszavonhatóak vagy csökkenthetőek. Ez idő alatt viszont az előnyökkel a korábban megvásárolt elektromos, hatótávnövelős és plug-in hibrid járművek tulajdonosai is élhetnek, sőt, mindet külön hatósági azonosítóval is ellátják. Az NGM még idén szeretné bevezetni a zöld rendszámot, ami természetesen nem azonos a mezőgazdasági és erdészeti kiközelítő járműveken már jó ideje használt formátummal.
Az új rendszám zöld alapszínű lesz, és három betűt és három számot fog tartalmazni, leginkább tehát a taxisok, illetve a bérfuvarozók lassan kikopófélben lévő táblájához hasonlítható, de arról még nem nyilatkoztak a minisztériumnál, hogy egyedi karaktereket alkalmaznak-e majd, vagy pedig az aktuális, most éppen N kezdőbetűnél járó széria folytatása várható-e. Egyértelmű, hogy a zöld rendszámra a könnyebb megkülönböztethetőség és a kontroll kedvéért lesz szükség, miután a kidolgozás alatt álló kedvezményjavaslatok mellett a minisztériumban már tényként kezelik, hogy a konnektorról tölthető autókkal használni lehet majd a buszsávokat. Méghozzá nemcsak a fővárosban, hanem országszerte.
Hasonló intézkedést Németországban is terveznek, ám egyelőre heves tiltakozást vált ki a nagyvárosi tömegközlekedési társaságoknál. Megkérdeztük ezért a Budapesti Közlekedési Központot is, mit szól a kezdeményezéshez, és pozitív visszajelzést kaptunk. Mint írták, 2009 óta a motorosok szabadon használhatják a buszsávokat, és nincsenek negatív visszajelzések, 2012 óta pedig a közös kerékpár- és buszsávok hossza elérte a 18 500 métert, anélkül, hogy ezeken a szakaszokon nőtt volna a torlódás és a balesetek száma. E tapasztalatok alapján nem látják akadályát a villanyautók beengedésének, de csakis abban az esetben, ha a közútkezelő meghatározhatja, pontosan hol jelöl ki közös szakaszokat.
A minisztérium is hangsúlyozza, hogy „a buszsáv használatára nem szabadon lesz lehetőség, mert vannak olyan szakaszok, ahol már most sűrű a forgalom az autóbuszok és a taxik nagy száma miatt”. Első körben lesz tehát egy KRESZ-módosítás, amely országszerte legálissá teszi az eddig tabunak számító sávok használatát a villanyautósoknak, de a rendelet lehetővé fogja tenni a korlátozást is. A forgalmi adatok alapján a közútkezelő (például BKK, Magyar Közút) dönt majd arról, mely szakaszokat nem akarja megnyitni az ökoautók előtt, amihez nyilvánvalóan új táblákat is ki kell majd helyeznie.
Nem csak a törvényalkotók szavaznak bizalmat a zéró lokális emisszióval közlekedő autóknak, hanem az importőrök is, megjelent többek között a piacon a BMW i3 és i8, a Nissan e-NV00, a Kia Soul EV, illetve a Volkswagen e-Up és e-Golf, csak hogy néhány újdonságot említsünk. Nő az akkuk kapacitása, és egyre olcsóbb a technika, de a 150–200 kilométeres béklyó és a legalább nyolcmillió forintos alapár finoman szólva nem teszi őket népautókká. Aki nem vállalja a kizárólag városi utak és a gyakori töltések áldozatát, itthon is vehet plug-in hibrideket, ám ezek általában 11-12 millió forint körül kaphatók. Összességében tehát egy szűk kör tudna élni a Jedlik Ányos-terv kedvezményeivel. Vagy mégsem?
A használtpiacon már nem kell nagyítóval keresni az elektromos autókat, igaz, a kínálat legalján fura triciklik, halottaskocsik és olyan régi, de gyári csodabogarak tanyáznak, mint a Skoda Favorit Eltra. Ezekben kevesebb alkatrész tud elromlani, mint egy hagyományos benzinesben, de ha mégis cserélni kell valamit, például az akkucsomagot, mélyen a zsebbe kell nyúlni. Négymillió forintos árhatártól használható, négyéves Peugeot Iont is lehet kapni, ötmillió körül pedig az autószerűbb Nissan Leaf is megjelenik, míg a kínálat csúcsán újszerű, 30-35 millió forintos Teslák állnak. Ám a használt villanyautók most még szerény importja a sokszorosára fog duzzadni, ha életbe lépnek a tervezett kedvezmények.
Most is élnek bizonyos kedvezmények
Ma sem veszi teljesen egy kalap alá az állam a belső égésű motoros és a környezetbarát járműveket. Minden villanyautó és hibrid (tehát nem csak a konnektorról is tölthető plug-in kivitelek) után egységesen 190 ezer forint a regisztrációs díj, amivel komoly megtakarítást lehet elérni a hasonló benzinesekhez vagy dízelekhez képest. Csak a tisztán elektromos hajtású modellek vásárlóit illeti meg ugyanakkor a vagyonszerzésiilleték-mentesség, és teljesítményadót sem kell fizetni utánuk.