Villámgyors tepsi - Lotus Elite 2.0 16V (1974)

Még ma is úgy néz ki, mint egy UFO, így el lehet képzelni, mekkorát ütött ez a forma a hetvenes években. Kipróbáltuk.

Sosem kellett a brit autógyártóknak a szomszédba menniük egy kis kreativitásért, ha a formáról volt szó. Ott a két háromkerekű, a kispénzűeknek szánt Reliant és a motorkerékpárok élményét adó Morgan, de a böhöm nagy London Taxi és a Mini is egyedülálló a maga nemében. Sportkocsijaik közül leginkább a második szériás Lotus Elite illik e sorba, csak néhány rég elfeledett prototípus karosszériája mérhető vagány és egyedi külsejéhez.

A legdrágább négyhengeres autó kitüntető címet viselhette egykor, ma sem ér keveset. Kár, hogy a Lotusnál nem igen adtak a részletekre, a buszajtóra illő kilincs és a bumfordi lökhárítók nem illenek a szuperlapos sportautóhoz. Igaz, a hetvenes években mások is hasonló megoldásokkal éltek Forrás: Retro Mobil - Karner Miklós

Vonalzóval készült a formaterv

Magát a típusnevet az 1957-ben piacra dobott Type 14-gyel hozták be a köztudatba, ultrakönnyű, üvegszálas műanyagból felépített karosszériájával az sem volt piskóta. Formaterve ugyanakkor koránt sem annyira különc, mint utódjáé, amelyet néhány vonalzó, szögmérő és hosszabb léc segítségével rajzolhattak. A lapos, éket formázó, bukólámpás orrot persze máshol is láttunk már, de ahogy a tető végén meredeken leejtik, és a kicsúcsosodó farhoz illesztik az üvegből gyártott harmadik ajtót, az nem tucatmegoldás. Kissé aránytalan is az autó, hiszen hosszú túlnyúlásaival olyan, mintha túl sokáig nyújtották volna egy sodrófával. De lehet, hogy ez is kellett ahhoz, hogy elérjék a hetvenes években igazán lenyűgöző 0,30-as alaktényezőt.

A kettes széria 1974 és 1982 között készült mindösszesen 2535 példányban. A kipróbált darab a Kultmobil garázsában parkolt, s a bemutatás évéből származik, a Lotus számára nagyon fontos amerikai piacon teljesített szolgálatot az elmúlt negyven évben. Szerencsére elkerülte hasonszőrű társainak sorsát, azaz nem gányolták, javítgatták össze-vissza, teljesen eredeti, néhány karca és fényezési hibája se von le az értékéből.

Nagyon mélyről indul, és magasra emelkedik az ablakvonal, mindkét C-oszlopon találunk tankbetöltő nyílást. A tető szélein és az ablakkereteken végigfutó, valamint a küszöbre fúrt díszléc alumínium. A fenékrész a 17-es Renault-ra és az AMC Gremlinre emlékeztet, az üvegajtó nem nyit túl nagy utat a csomagtérhez. Az Elite adta a középmotoros Esprit alapjait is Forrás: Retro Mobil - Karner Miklós

A legjobb kombináció: könnyű kasztni, erős motor

Ahogy az első szériánál itt is üvegszálas műanyagból gyártották a karosszériát, nem meglepő, hogy saját tömege mindössze 975 kg. Ugyanakkor ennél már az üvegszálas tartóelemek elmaradtak, egyszerű és strapabíró acél létraváz mellett döntöttek a brit mérnökök. Míg ez a megoldás már akkor sem számított modernnek, a négy, teljesen független (elöl kettős keresztlengőkaros, hátul hosszanti alsó lengőkarból és rugóstagból álló felfüggesztés jó húzás egy sportmodellhez, amelynek mozgatását a Jensen Healey 907 kódú kétliteres szívómotorjára bízták.

Ma sem vallana szégyent paramétereivel: alumínium blokk és hengerfej, négy henger, hengerenként négy szelep, két felülfekvő vezérműtengely (DOHC), 144 lóerő. Ezzel, és ennek 2,2 literes változatával szerelték az Esprit sportmodellt, turbófeltöltővel is. Ötfokozatú kéziváltó viszi át a nyomatékot a hátsó kerekekhez, 1976-tól automatával is kínálták, bizonyára az amerikai igények miatt.

Minimalista, vékony karimás volán, szimmetrikus, erőltetetten szögletes műszerfal, mindkettő inkább egy családi szedánhoz illik. A vezető előtt hat kerek óra trónol, a középkonzolon billenő- és húzókapcsoló rengeteg, utóbbiakon a feliratok elárulják, hogy mire valók. Az egyszerűen csak 502-esnek nevezett felszereltségi szinthez klímaberendezés is járt Forrás: Retro Mobil - Karner Miklós

A földön ülünk

Mivel mindössze 1210 mm magas, szinte elvész a többi autó között, ha egy nagyobb teherautó áll mellettünk, legfeljebb a gumijainak oldalfalát láthatjuk az Elite üléséből. A kilátás előrefelé nem rossz, bár a mély üléspozíció miatt az autó orrának pozícióját csak találgathatjuk, ha a bukólámpák nincsenek nyitva. Megkönnyíti a hátrafelé tájékozódást, hogy a szögteles és méretes üveg csapóajtó alját alacsonyra engedték. A karosszéria illesztései angolosan pontatlanok, ahogy benézünk a kabinba, az is feltűnik, hogy a minőség fogalmát kicsit másként értelmezték, mint a németek. Egyébként jó állapotú a kárpitozás, szép a bőr, és a puha műanyag műszerpultburkolat sem repedezett meg a kaliforniai hőségben töltött évek alatt.

Izgalommal várom a motorindítást, a dupla kipufogóból sejtem, hogy komoly hangélményben lesz részem. Nem csalódom, karakteres, mély mormogása igazán sportos, jó hallgatni álló helyzetben, túráztatás közben aláfestő zenének szörcsögnek a Dell'orto karburátorok. A vékonyka volán tekerését nem segíti szervo, induláskor bele kell kapaszkodni rendesen, ám menet közben nem érezni nehéznek, és sajnos pontosnak sem. Közvetlen a gázreakció, tempósan szedi a lábát az Elite, ráadásul alacsony fordulatról megindul, és akár 6000/perc fordulatig nyüstölhetjük. Futóműve ügyes, bár a budapesti úthibák nem a barátai, acélosnak nem nevezhető fékjét meg kell szokni.

Csupa alu hosszmotor, felülfekvő karburátorokkal; lúdbőröztetően szépen muzsikál. A gázok két kipufogócsövön távoznak. Nem kellett felújítani, kevesebb, mint 70 ezer mérföldet futott Forrás: Retro Mobil - Karner Miklós

Műszaki adatok

Motor: négyhengeres, vízhűtéses, DOHC-vezérlésű, hengerenként négyszelepes, négyütemű benzinmotor, elöl hosszában beépítve. Alumínium blokk és hengerfej. Dupla, fekvő Dell'orto karburátor. Hengerűrtartalom: 1973 cm3. Teljesítmény: 144 LE, 6500/perc fordulaton. Nyomaték: 178 Nm, 5000/perc fordulaton.
Erőátvitel: ötfokozatú, kézi kapcsolású sebességváltó, egytárcsás, száraz kuplung. Hátsókerékhajtás. Felfüggesztés: elöl-hátul független, elöl kettős keresztlengőkaros, hátul alsólengőkaros felfüggesztés tekercsrugóval. Hidraulikus lengéscsillapítók. Kétkörös, hidraulikus, szervorásegítéses fékrendszer, elöl tárcsa- hátul dobfék.
Felépítmény: háromajtós, négyszemélyes, acél alvázas, üvegszálas műanyag karosszéria. Hosszúság x szélesség x magasság: 4460 x 1821 x 1210 mm. Tengelytáv: 2479 mm. Saját tömeg: 975 kg. Gumiméret: 205/60 R14. Végsebesség: 190 km/óra.

Forrás: Retro Mobil