A készpénz méregdrága dolog. Mármint a használata. Hiába közhely, ez akkor is tény. A pénz gyártása, biztonságos szállítása, az elhasználódásból adódó költségek mind-mind olyan tényezők, amelyek összeadva óriási kiadást jelentenek nemzetgazdasági szinten: a jegybank egy 2011-es jelentésében mintegy 100 milliárd forintra becsülte a készpénzhasználat társadalmi költségét.
Persze azóta azért javult a helyzet, de csak lassan csökken a jelentős költségeket jelentő készpénzhasználat aránya, pedig a jegybank a kormánnyal egyetemben ennek visszaszorítását szeretné, és mivel a készpénzhasználat költségeit közvetlenül a szolgáltatók, mondjuk a bankok állják, közvetve a velük kapcsolatban álló ügyfelek nyelik le a terheket - azaz a lakosság.
A készpénzhasználat magas arányára, az elektronikus megoldások térnyerésének visszafogott ütemére utalt a fizetési rendszerről szóló - 2014-ben kiadott - jegybanki jelentés, amely azt írta: “Folytatódott az elektronikus fizetési eszközök használatának lassú térnyerése és a készpénzhasználat csökkenése, a változás üteme azonban továbbra sem kellően gyors”. Egy másik MNB-s tanulmány szerint az üzleti szféra is a készpénzben lát fantáziát, a bizalomhiány miatt a vállalkozások körében is bevett szokás a készpénzhasználat.
A lakosság a készpénzhasználatot preferálja, még olyan esetekben is, amelyeknél lényegében kockázatmentes, alternatív formát is lehetne választani. Az egyik ilyen mindennapos terület a közterületi parkolás. Két megoldás van a parkolási díj kifizetésére: az egyik az a kőkorszaki megoldás, amikor bele kell hajigálni a zsebünkben csörgő aprót az automatákba, a másik a mobilfizetés.
Aki már fizetett automatánál, szembesülhetett azzal, hogy nincs nála váltópénz, de ha van is, előfordulhat, hogy valamelyik érmét - jellemzően a 100-as vagy a 200-ast - nehezen, vagy egyáltalán nem fogadja el a készülék. Az igény azonban adott, hiszen még mindig tele vannak a városok fizetési övezeti parkolóautomatákkal, pedig elektronikusan minden további nélkül, kényelmesen kiegyenlíthető a számla.
Az automaták fenntartása komoly költséget jelent. Bár friss és hiteles országos adatot nem találtunk a parkolóautomaták számára és fenntartási költségeire, de a nagyságrendeket jól mutatja egy idei beruházás. Az óbudai önkormányzat nyáron bővíti a parkolási övezeteket és ehhez 170 automatát szerez be 700 millió forintért. Az önkormányzat úgy kalkulál, hogy a beruházás öt év alatt nettó 730 millió forint bevételt termel, onnantól már nyereségessé válik az üzem. Mindez azt is jelenti, hogy egy automatára eső költség átlagosan 4,1 milló forint, amit végül az autósok fognak kifizetni.
Természetesen az elektronikus megoldásoknak is vannak költségei, amelyek a forgalom növekedésével párhuzamosan nőnek, de nagyságrendi előnyük van a készpénzes megoldásokkal szemben - ez is egy korábbi jegybanki tanulmányból derül ki, amely szerint a készpénzalapú fizetési módoknál a 10 százalékos forgalomnövekedéshez 5 százalékos költségemelkedés társul.
Ezzel szemben az elektronikus fizetési megoldásoknál a 10 százalékos forgalomnövekedéshez mindössze 1 százalékos költségemelkedés tartozik. Nagyon leegyszerűsítve: 10 millió forintos forgalomnövekedés esetén a készpénzhasználatból adódó költségek 500 ezer forinttal nőnek, az elektronikus esetében pedig csak 100 ezerrel. A titok nyitja, hogy az elektronikus fizetésnél viszonylag alacsonyak az állandó költségek.
Nemzetközi példák is bizonyítják az elektronikus megoldások létjogosultságát. Hollandiában a parkolóautomatáknál kötelező az elektronikus fizetés, nincs készpénzezés - a holland jegybank egy évekkel ezelőtt készített tanulmánya szerint.
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az automaták az ügyeskedőknek, bűnözőknek és a vandáloknak is ki vannak szolgáltatva. Az elmúlt években a több budapesti automatának a visszaadó nyílásába parafadugót tettek, így az érme elakadt, az autós pedig nem jutott a visszajáróhoz.
Észtországban a bűnözők szedték össze a parkolóautomatákban lévő készpénzt, ami odáig fajult, hogy bevezették a kizárólag sms-alapú díjfizetést. A készpénzes parkolás ellen szól az is, hogy a legtöbb automatánál minimum 15 percet ki kell fizetni. Így, aki tényleg csak beszalad valahova pár percre, az feleslegesen fizet. Az elektronikus, mobilos fizetéssel ezt a többletet el lehet felejteni, az ugyanis percre pontos. Igaz, itt számolni kell a mobilos fizetéshez kapcsolódó - legalább 50-100 forintos - tranzakciós díjjal.
A mobilos fizetésben persze egyre több bank, szolgáltató lát fantáziát, ami nem csoda, hiszen milliárdos üzletről van szó, és bár lassan nyit a lakosság és az üzleti szféra az elektronikus módozatok felé, a piaci növekedési potenciál óriási. Egyre több applikáció jelenik meg, amelyek egyre kényelmesebbé teszik a fizetést. Ilyen például az OTP Simple nevű alkalmazása, amely kényelmesen és parkolásonként 50 forintos díjért használható. Az alkalmazás olyanokat is leszoktathat az apródobálsáról, akik eddig nem tudtak SMS-ben fizetni. A céges telefonokról van szó, használóik sokszor azért nem mobillal egyenlítik ki a tartozást, mivel a cégük csak a telefonköltségeket fizeti, a parkolást nem feltétlenül. A Simple azonban erre úgy nyújt megoldást, hogy közvetlenül az illető egyenlegéről szippantja le a kérdéses összeget.
A bankok és más magánkézben lévő szolgáltatók mellett az állam is beszállt az elektronikus fizetési bizniszbe. Ezért hozta létre a Nemzeti Mobilfizetési Zrt-t, amely több elektronikus szolgáltatás mellett a parkolási díjfizetést is koordinálja. A cég szerint a tavaly július elsején elindított országosan egységes mobilparkolási rendszert december végéig a vártnál jobban szerepelt. Az autósok 7,8 millió alkalommal használták a rendszert, összesen 3,4 milliárd forintot mobilparkoltak el. Vagyis egy-egy alkalommal több mint 400 forintot fizettek a parkolásért.
A rendszer egyébként úgy működik, hogy a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. tartja fenn a hálózatot, amelyhez szolgáltatók csatlakoznak, és biztosítják a felhasználóknak a megoldásokat, köztük a mobilos parkolást, az sztrádamatrica-vásárlást. Az állami céggel együttműködő cégek száma a kezdeti ötről tizenegyre emelkedett.