Gombamód szaporodnak az elektromos és a konnektorról tölthető, ún. plug-in hibrid autók Európában: míg 2010-ben csak 1000 rótta belőlük a kontinens útjait, addig tavaly már 200 ezer e-jármű közlekedett, idén pedig további 60 százalékkal nő a számuk, és ez a fejlődési ütem a következő években sem valószínű, hogy lassulni fog.
Európában már minden századik eladott új autó elektromos vagy konnektoros hibrid,
de Ungár János, a Magyar Elektromobilitás Szövetség alelnöke szerint ez az arány Magyarországon optimális esetben csak 2020-ra érhető el.
Hazánkban a becslések szerint eddig körülbelül 300 autó került forgalomba a fent említett járművekből, és ennek a mennyiségnek kevesebb mint az egyharmada belső égésű motor nélküli, tisztán elektromos hajtású autó. A tendencia jelentős növekedést mutat: 2013-ban csak 41 e-autó fogyott, addig, 2014-ben már 116, 2015 első nyolc hónapjában pedig már 90.
Az elterjedést leginkább a magas ár gátolja. Jelenleg a legolcsóbb villanyautó a 8,78 millió forintba kerülő Nissan Leaf, míg a hasonló méretű és teljesítményű Nissan Pulsar már 4,89 millió forinttól megvásárolható. Még szemléletesebb a különbség, ha egy azonos autótípus különböző változatait hasonlítjuk össze. Ma a Volkswagen Golf az egyetlen autó, amit benzines, dízel, konnektoros hibrid és tisztán elektromos változatban is meg lehet vásárolni.
A Golfot az 1,2-es, 110 lóerős turbós benzinmotorral 5,33 millió forintért, a 110 lóerős 1,6-os dízellel 5,78 millió forintért, a 204 lóerős hibrid hajtással (GTE) 11,71 millió forintért, a 115 lóerős elektromos változatban pedig 11,12 millió forintért lehet megvásárolni. Persze az összehasonlítás nem tökéletes, mert az elektromosok gazdagabb alapfelszereltséggel rendelkeznek, de azért nagyjából jól szemlélteti az árkülönbségeket. Jelenleg az üzemanyag viszonylag alacsony ára sem segíti az elektromos autók elterjedését, és az sem, hogy az elektromos autók értékvesztése is nagyobb az átlagosnál.
Az e-autók legfőképpen az akkumulátorok miatt drágábbak a hagyományos társaiknál,
azonban ez az árkülönbség lassan, de biztosan zsugorodni fog. Bert Wittkamp, az Európai Elektromobilitás Szövetség főtitkára szerint az akkumulátorok ára évente 20 százalékkal fog csökkenni a technológia fejlődésének és a gyártás felfutásának következtében. A Tesla és a Panasonic közös, 5 milliárd dollárból épülő, Gigafactory nevű, nevadai akkumulátorgyára például 2016-tól kezdve évente 500 ezer elektromos autót tud majd ellátni szabványos méretű, és a jelenleginél 30 százalékkal olcsóbb lítiumioncellákkal, amelyeket más autógyártóknak is értékesítenek majd.
Wittkamp a Magyar Elektromobilitás Szövetség csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján egy másik szempontból is felhívta a figyelmet a „Tesla-hatásra”, amely szerinte abban jelentkezik, hogy már az összes prémiumgyártó elkezdte a villanyautók fejlesztését, reagálva arra, hogy a Tesla Model S miatt fontos piacokon csökkentek az eladásaik a legnagyobb árrést biztosító luxusautók szegmenségben. Ma a felső tízezer köreiben egy 25–35 millió forintba kerülő Teslát birtokolni sokkal divatosabb, mint egy azonos áron mért 7-es BMW-t vagy A8-as Audit.
Nem csak a Tesla vonzó, fejlett technológiát és környezetbarát üzemeltetést hirdető arculata miatt nő a kereslet az amerikai márka autójára: a Model S csúcsváltozatának 3 másodperces 0–100 km/h-s gyorsulási értékével csak a legdrágább sportautók tudnak versenyre kelni, az 500 kilométeres hatótávolság pedig két-háromszor akkora, mint amit ma egy átlagos villanyautó nyújtani tud. Ennél messzebb a nagy benzinmotorral hajtott luxusautók sem jutnak egy tankolással. Ráadásul a Tesla folyamatosan bővülő gyorstöltő hálózatában – amelyből a hivatalos honlapjuk szerint idén már Budapesten is lesz egy – a Model S ingyen tölthető, 40 perc alatt 80 százalékos töltöttség érhető el, amivel további 400 kilométert lehet megtenni.
Wittkamp előrejelzése szerint
a villanyautók átlagos hatótávolsága a technológia fejlődésének köszönhetően meg fog duplázódni a következő öt évben.
Jelenleg a 160–200 kilométeres hatótávolság a legjellemzőbb, de a világ legnagyobb darabszámban (185 ezer) eladott villanyautója, a Nissan Leaf máris továbblépett: legújabb változatában már 30 kilowattórás akkumulátor van, ami 250 kilométeres hatótávra elég.
2010-ben még csak ötféle elektromos és konnektoros hibrid autó közül választhattak az európai vásárlók, míg tavaly már 30-ból, és ez a szám azóta is folyamatosan nő. A jelenleg is zajló Frankfurti Autószalonon számtalan új elektromos vagy plug-in hibrid mutatkozott be, igaz, sok közülük még csak tanulmány formában.
Az Audi Q6-ost előrevetítő E-tron Quattro 2018-ban kerül gyártásba, kizárólag elektromos hajtáslánccal. Meghajtásáról három elektromotor gondoskodik, összesen 429 lóerős teljesítménnyel, amit rövid ideig 503 lóerőre lehet növelni. A 95 kilowattórás akkumulátorcsomag az Audi szerint egy 150 kW-os gyorstöltő segítségével már 50 perc alatt feltölthető, amivel 500 kilométeres hatótáv érhető el.
Hasonlóan nagy hatótávolságot jelentett be a Porsche a Mission E tanulmányautóval kapcsolatban, amelynek szériaváltozata egyértelműen a Tesla Model S konkurense lesz. A két villanymotorral hajtott, összkerékhajtású- és kormányzású, 600 lóerős sportlimuzin 3,5 másodperc alatt gyorsul fel 100 km/h-ra, és 12 másodperc alatt 200 km/h-ra. A hozzá fejlesztett Porsche Turbo Charging töltőrendszer az első a világon, ami 800 V-os feszültséggel dolgozik, ez kétszer nagyobb a Tesla híres Supercharger töltőjének feszültségénél. A Porsche szerint a turbótöltő 15 perc alatt 80 százalékra tölti fel az akkumulátort. A 800 V-os elektromos rendszer további előnye, hogy vékonyabb kábeleket használhattak az autóban, így csökkent a tömeg.
Persze a többi német prémiummárka, a Mercedes és a BMW sem akar lemaradni a versenyben: a Mercedes fejlesztési vezetője, dr. Thomas Weber Frankfurtban elkotyogta, hogy egy éven belül a csillagos márka is bemutat egy villanyautót 400 és 500 km közötti hatótávolsággal. A BMW pedig plug-in hibridek egész sorát mutatta be a kiállításon: már a 2-esből, a 3-asból és a 7-esből is van olyan változat, ami tisztán elektromos üzemben is viszonylag nagy távot tud megtenni.
Egy ismeretlen tajvani cég is elhozott egy Tesla-ellenfélnek tekinthető tanulmányautót: a 435 lóerős Thunder Power jelenleg a hatótávkirály a maga 650 kilométerével, igaz, egy koncepcióautó esetében bármit lehet állítani. Ha viszont a 2017-től megvásárolható szériaautó is tudja majd ezeket a számokat, és a másfélszer nagyobb kapacitású akkumulátorral tényleg feleannyiért fogják adni, mint a Tesla Model S-t, akkor komoly sikerre számíthat, az ismeretlen márkanév ellenére is.
Az valószínűnek tűnik, hogy amíg az akkumulátorok drágák maradnak, addig
a tisztán elektromos hajtású autók eleinte inkább a luxuskategóriában tudnak majd érvényesülni:
egyrészt a nagyobb karosszériában könnyebb elhelyezni a nem éppen apró akkumulátorcsomagokat, másrészt egy több tízmilliós vételárba könnyebb észrevétlenül beépíteni az akkuk árát is.
Ungár János, a Magyar Elektromobilitás Szövetség alelnöke szerint 2017 fordulópont lehet az elektromos járművek hazai elterjedésében, amit elsősorban a Jedlik Ányos Terv kedvezményeinek bevezetésére és a töltőpontok számának jelentős növekedésére alapoz. Az autósszakma már tűkön ülve várja szeptember 30-át, amikor az államnak nyilatkoznia kell arról, hogy milyen kedvezményekkel számolhatnak majd a zöld rendszámos autók tulajdonosai.
Nulla lokális emissziójú haladásra tartósan képes, vagyis elektromos hajtású vagy plug-in hibrid autókhoz már most is lehet igényelni az új azonosítót a forgalomba helyezésnél, esedékes és időszakos műszaki vizsgán, vagy külön szemlén kiadott műszaki adatlappal. Ezek díján (16 290 forint) felül a korábban már forgalomba helyezett autóknál a zöld azonosító ára megegyezik a sima rendszámcsere összegével, vagyis 8500 forintba kerül.
Az biztos, hogy kedvezményeket jelent majd a zöld fóliás rendszám,
ez lehet engedmény az adóból, de a korábbi tervek között helyenként a buszsávok szabad használata, parkolási vagy útdíjkedvezmény is szerepelt.
Persze a villanyautók hazai elterjedéséhez nemcsak kedvezmények, hanem töltőpontok is kellenek. Jelenleg Magyarországon 58 helyen lehet elektromos autót tölteni, de ebből csak három (két budapesti és egy siófoki) a gyorstöltő. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szeptember elején bejelentette, hogy
a következő hónapokban 150 új töltőt telepítenek, elsősorban az autópályákra és a megyei jogú városokba,
hogy az ország minél előbb beautózhatóvá váljon. Erre a célra az ország szén-dioxid-kvóta értékesítéséből származó bevételének közel 25 százalékát fordítja a kormány, ami idén hétmilliárd forint. Varga azt is bejelentette, hogy a kormány hamarosan megkezdi a saját járműparkjába az elektromos autók beszerzését.
A PwC Magyarország legfrissebb előrejelzése szerint
2023-ra több mint 55 ezer elektromos hálózatról tölthető jármű róhatja a magyar utakat,
de egy még pozitívabb forgatókönyv szerint, ha a Jedlik Ányos Terv keretében meghozott, az elektromosautó-használat elterjedését ösztönző intézkedések erősebb hatásúnak bizonyulnak, nyolc év múlva akár már több mint 80 ezer e-jármű is lehet az országban.