Idén télen már eddig is volt olyan éjszaka, amikor mínusz nyolc-tíz fokra süllyedt a hőmérséklet, de a meteorológusok szerint még csak most jön a nagy hideg. Izgalmas pillanatok lesznek ezek sok autósnak, hiszen a Trabantokat, VW Bogarakat és más léghűtéses típusokat kivéve minden kocsi motorjában folyadékot használnak a felesleges hő elvonására, és egyúttal a fűtéshez is.
Mivel a jég könnyebb a vízénél (a jégtábla úszik a vízen), a tiszta víz térfogata fagyáskor kilenc százalékkal nő. Mínuszokban a folyadék először a benne lévő szennyeződések körül, illetve az edény fala mellett alakul jéggé. Tömbbé dermedve kinyírhatja a motorblokkot, de ritkán fordul elő, hogy az ioncserélt vagy rossz esetben csapvíz mellett a rendszer nyomokban sem tartalmazzon fagyállót. Ám kásás halmazállapotban dugulást tud okozni, így paradox módon télen is megfőzhetjük a motort.
A problémát már az autózás hőskorában kezelni kellett, ezért a korabeli motorokat vízleeresztő csappal látták el, hogy sofőr a nap végén lefejthesse a forró hűtővizet, a hajnali műszak pedig langyos hűtővíz beöntésével indult. A glikolos, fagyálló hűtőfolyadék tömeges elterjedése feleslegessé tette ezt a macerás rituálét, de az autógyártók a motorok megóvására a blokkban lévő vízfuratok mellé fém fagydugókat helyeznek el.
Ezeket a vastag, préselt söröskupakhoz (koronazárhoz) hasonlatos kupakokat fémragasztóval illesztik a blokk nyílásaiba, úgy, hogy azok a fagyott víz erejének előbb engedjenek, mint a tömör blokkfal.
Egy-egy dugó cseréje nem vészes kiadás, de a komplett hűtő már drágább,
ha pedig maga a motorblokk sérül, több százezres kiadásokra lehet felkészülni. Jellemzően a vízpumpát kell csak cserélni, akkor szokott inkább komoly kár történni, ha fagyott hűtővel nem állítjuk le rögtön a motort.
Azt, hogy autónk ereiben fagyálló hűtőfolyadék, vagy csupán sima hűtővíz csörgedezik-e, több módszerrel is kideríthetjük. Ha tavaly a nyári hőségben egyszer-kétszer felforrt, és ioncserélt-, ne adj’ isten csapvízzel pótoltuk, akkor legfőbb ideje az egészet leengedni, és fagyállóval újratölteni. Szintén indokolt a gyanú, ha az autón a közelmúltban hűtőt cseréltek, és a kontár szerelő rendes fagyálló helyett csak vízzel töltötte fel a rendszert.
A tiszta, viszonylag friss fagyálló eleve színes: zöld, rózsaszín, sárga, esetleg kék színben pompázik. Két ujjunk között elmorzsolva tapintása a víznél valamivel olajszerűbb. Soha, még véletlenül se kóstolják meg, de azért leírjuk, hogy a fagyálló íze a vízével szemben édeskés.
A flakonon feltüntetik, hogy fagyálló koncentrátumról, vagy készre kevert hűtőközegről van-e szó,
és a dermedéspont is szerepel a címkén. Mint minden más vegyipari anyag, ez is szabványok szerint készül, a legolcsóbbaknak is meg kell felelnie minimális elvárásoknak, de érdemes kétévente lecserélni, mert egy idő után reakcióba lép a vízfuratok falaival, korrodálja őket. A leeresztett hűtőfolyadék veszélyes hulladék, ne öntsük a lefolyóba vagy csatornába, hanem adjuk le például egy hulladékudvarban.
Nyilván a hűtővíz cseréjét legtöbben nem házilag, hanem szervizben végeztetik el, de a fagyáspont beméréséhez kár műhelybe rohannunk. Tankolásnál elég szólni a benzinkutasnak, és ingyen (vagy motiváló borravalóért) mintát vesz, belenéz egy fura távcsőszerűségbe, és hőfokot mond. Valójában refraktométert használ, ami a rácsöppentett fagyálló dermedéspontját a fénytörés elvén jelzi ki.
Saját kezűleg sem ördöngösség a mérés, a boltokban télen pár száz forintért kapható fokoló. Ez egy műanyag cső, benne kalibrált úszóval, ami hűtőfolyadékba mártva nagyjából megmutatja annak dermedéspontját. Csakhogy a legalább tízezer forintos refraktométer pontosságát nem várhatjuk tőle, így a mérés legfeljebb támpontnak jó. Mintát a tágulási tartályból vagy a régebbi autóknál a hűtőradiátor kupakját lecsavarva vehetünk, de vigyázat, az üzemmeleg hűtőrendszer túlnyomás alatt áll. Várjuk meg, míg kicsit lehűl, ronggyal fogjuk meg a kupakot, és lassan tekerjük le.
Csalódások a fagyállóteszten
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság nemrégiben kilenc fagyálló folyadék és 23 téli szélvédőmosó folyadék dermedési pontját tesztelte. Összesen hat ablakmosó és két fagyálló nem teljesítette a csomagolásán ígért paramétereket.Néhány szélvédőmosó már a flakonon ígért mínusz húsz Celsius-fokos dermedéspont felett megfagyott. A hatóság szerint az eni -22°C Prémium; ClubSmart; Antifrost-H; Hunoil HG 12 ALU; Favorit; Autobrill; Liqui Moly; Antifrost-K - 40°C nem ment át a vizsgálaton.
A hűtőfolyadék cseréjénél egyszerűbb az ablakmosó-folyadék cseréje, bár sokaknak ez is csak akkor jut eszébe, amikor hiába húzzák maguk felé az ablaktörlő bajuszkapcsolóját, csak keserves búgás hallatszik elölről, semmi sem spriccel a szélvédőre. Ilyenkor szokott beugrani, hogy valami kimaradt a felkészítésből, pedig aki valaha vezetett már autót, tudja: ahogy a gumiból, úgy szélvédőtisztítóból is árulnak külön nyárit és télit (négy évszakos ebből nem létezik).
A téli ablakmosó kék színű, és glikollal van felütve (régebben denaturált szeszt használtak), míg a nyári zöld, és szervesanyag-oldó adalékkal készül, hogy könnyebb legyen leszedni a szélvédőn díszelgő bogárgyűjteményt. Hideg reggelen, elindulás előtt szerencsés, ha az ablaktörlőket elemeljük a szélvédőtől, ellenőrizve, hogy odafagytak-e, sőt a felkészültek már eleve felhajtott vagy alápárnázott lapátokkal parkolnak le.
Ha nagyon erős a fagyás, ne forró vízzel oldjuk a kötést, mert egyrészt pillanatok alatt jégpáncélt von az üvegre, másrészt, ha pechünk van, akár még meg is repesztheti azt.
Inkább fújjunk a lapátokra jégoldó sprét,
az gyorsan leválasztja a fagyott felületet, és a gumival is kíméletesebben bánik. Ha bekapcsoljuk az üveghez fagyott ablaktörlőt, zárlatos lehet, vagy leéghet a motorja.
Attól még, hogy a lapátok járnak, lehet önkéntelenül kárt okozni az ablakmosóval is. Ha nem jön belőle víz, jó eséllyel a tartály fagyott be a vízcsövekkel együtt. Ilyenkor ne próbálkozzunk makacsul, mert jó eséllyel a szivattyú motorját égetjük le. Nincs más hátra, mint várni a naposabb időre, vagy beállni egy meleg helyre, és kiolvasztani a tartályt, illetve a spricnihez vezető csöveket.
Olyan is nagyon gyakran előfordul, hogy a hó és jégtakaró alá bújt autó letakarításánál egyetlen mozdulat, a fúvóka kiszabadítása marad el. Ilyenkor indul a verseny, hogy hamarabb tör-e magának utat a szélvédőmosó a páncélon, minthogy leugrik a vízcső a bilincsről, vagy leég a villanymotor. Sok autóban egyébként a visszapillantó tükör mellett az ablakmosó-fúvóka is fűthető, hasznos extraként.
Régebbi autóknál, ahol az ablakmosótartályt még nem a lökhárító alá, illetve más, ötletesen elérhetetlen helyre szerelték,
egyszerűbb az egész tartályt kiszerelni, bevinni a jó meleg lakásba
és egy lavórba állítva kiolvasztani - így akár a folyadékot is megmenthetjük a következő tavaszra. Csak arra vigyázzunk, hogy a mosómotor ne merüljön bele a kiolvadó vízbe.
Az autóban használt harmadik féle lével nincsen teendőnk: a fékfolyadék nem fog befagyni, viszont pár évente az is cserélendő, mivel erősen higroszkopikus hatású. Ez annyit tesz, hogy a levegőből vizet von el, és nagy terhelésnél romolhat a fékhatás, mert 100 fok felett (amikor a speciális folyadék amúgy nem forrna) gőzbuborékok keletkeznek a rendszerben, ez azok összenyomhatók - így legrosszabb esetben beeshet a fékpedál.
Másrészt a vizesedés miatt belülről korrodálódnak a fékcsövek, és a képződő rozsda el is tömítheti őket. Hideg, csapadékos időben arra sem árt ügyelni, hogy befagyhat a behúzva hagyott kézifék.
Sosem késő glicerinnel végigkenni az ajtók tömítő gumijait, mindkét oldalon: így nem fog összefagyni, letépve helyéről a kényes és drágán pótolható habgumi szigetelést. Az ajtózárak olajozására pedig érdemes speciális aerosolt vagy műszerolajat kéznél (és nem az utastérben!) tartani, ezek híján a befagyott zár erőltetve előbb-utóbb eltörhet.
Ha nincs kéznél jégoldó, egyszer-egyszer belefér, hogy a kulcs tollát öngyújtóval megmelengetjük, de vigyázzunk, ne olvasszuk meg a műanyag részét, és
főleg ne süssük meg az esetleg beléje szerelt mikrochipet.
Szerencsére a távirányítós központi zárak és a kulcs nélküli rendszerek korszakában eggyel kevesebb bosszantó téli csapdát tartogatnak az autók, ami a párásodással hatékonyabban megküzdő szellőzőrendszerekre is igaz.
Fokok és forintok
Az ablakmosó folyadékok fagyáspontjára jellemzően mínusz húsz és negyven Celsius-fok közötti értéket adnak meg a gyártók. Tisztán tartott szélvédőn alacsonyabb hőfokon indul meg a kristályosodás, mint egy piszkos felületen, de a magyar időjárási viszonyok között, főleg napközbeni autózásnál a mínusz húsz fokra beállított keverék is elegendő. Persze ha biztosra akarunk menni, akkor érdemes egy nevesebb gyártó mínusz negyven fokosra kalibrált termékét választani (vagy rendelhetünk a neten orosz, finn piacra szánt löttyöt, ha kellően sznobok és bátrak vagyunk).Ablakmosó-folyadékból 5-600 forint/liter környékén már elég megbízhatót vehetünk, a pálinkaszagú, hipermarketekben árulakból pedig akár öt litert is adnak ennyiért. A benzinkút mindig drágább, az autósbolt árban és választékban arany középút. Nyugodtan rátölthetünk a rendszerben lévő fagyállóra bármilyen utánpótlást, itt nem az a helyzet, mint a motorolajoknál, ahol például a részszintetikus nem keverhető ásványolajjal.