Szinte hallom a beszélgetést, ahogy családapák vitatkoznak a hétvégi grillpartin, van-e különbség a Ford két családi autója között, hiszen kívül-belül nagyon hasonlítanak, a volán mögül meg egyenesen lehetetlen eldönteni, mibe is ültünk. Pedig a közös padlólemezen és technikai megoldásokon túl egy alapvető ponton különböznek, és erre a Ford is nagy hangsúlyt fektet: míg a Galaxy egy buszlimuzin, addig szerintük az S-Max egy SAV (sport activity vehicle).
Hogy ez mit jelent? Valójában hőlégballonnak néztek egy kombi Mondeót, és telefújták levegővel. Az eredmény egy 5+2 üléses (leghátul szükséghelyes), a kombiknál jóval nagyobb, de a klasszikus egyterűekhez képest sportosabb vonalvezetésű autó lett, az S-Max. Aztán ezen minden irányba nyújtottak még egyet, hogy
legyen elég hely a harmadik sorban két teljes értékű ülésnek
és mellette még csomagtartó is maradjon. Így született meg a Galaxy.
Az eltérő centiknél és litereknél persze valamivel bonyolultabb a helyzet. Amíg távolról akár is össze is keverhetjük őket, addig közelebb menve két, részleteiben is különböző autót találunk. A Galaxy minden irányban nagyobb pár centivel, amit kívülről jól rejt, szembetűnőbb viszont az eltérő lökhárító, a lámpák és persze a hátulja.
Ahogy a külső méretei is sejtetik, a nagycsaládosokat célozza meg mindkét modell helykínálata. A gyerek holmijával és a bevásárlással a kezünkben sem lesz gond a pakolás, mert ha a kulcs az autó közelében van, elég a lökhárító alá lendíteni a lábunkat és a villanymotorok helyettünk felnyitják a hátsó ajtót - záráshoz pedig csak meg kell ismételni. A második üléssor mindhárom helye külön mozgatható, állítható háttámlával, isofix-szel, elegendő hellyel akár három gyereküléshez.
Eddig megegyezik a két modell, viszont amíg az S-Max harmadik sora feláras és csak gyerekeket ültetnék ide, kizárólag rövid utakra, addig a Galaxyban leghátul elférnek felnőttek is viszonylagos kényelemben. Kapnak hátsó légbefúvót, pohártartót, egyszóval teljes értékű helyet, ráadásul még 300 liter marad a csomagoknak is.
Mindkét típusnál
a hátsó üléseket elektromosan dönthetjük le a csomagtartóból,
gombokkal, ami kétség kívül az egyik legkedveltebb extra lesz. Öt üléssel elképesztően tágas, 700 (Galaxynál 965) literes rakteret, míg mindent lehajtva felfoghatatlan 2020 (illetve 2339) liternyi űrt kapunk. Ez már egy kisebb teherautó méret, amolyan kárpitokkal megbolondított raktér.
Elől ülve már nem igazán tudnánk megkülönböztetni a két típust, mert azonos belső kialakítást kaptak egy Mondeókból ismerős műszerfal képében. Az elődnél sokszor szidott középkonzol barátságtalan gomberdője sokat javult, de még van hova fejlődni. Most egy 8 colos, színes érintőképernyőn keresztül irányíthatom a navigációt, a rádiót, a klímát és egyéb funkciókat, viszont nem mindig logikus a rendszer, sokszor tétlenül néztem, hol is tudnék állítani egy-két dolgon.
A helyzeten nem sokat segített a multikormány a maga huszonegynéhány gombjával, amikből ráadásul több jelöletlen is volt. Szerencsére a napi használat során itt annyit nem kell majd turkálni, hogy ez legyen a legnagyobb probléma, de sokan megköszönnék, ha nem kéne külön tanfolyamot végezni az autó menüjéhez. A kijelző alatti műanyagtengert egy nagy tekerőgomb és a Sony felirat töri meg, ami büszkén hirdeti az egyébként átlagos hangzású rendszer beszállítóját.
Ha rendelésnél nem voltunk restek az extralistán ikszelgetni, akkor elöl minden földi jó fogad.
A hűthető-fűthető ülések masszázs funkcióval kényeztetnek,
illetve 11 helyen tudjuk állítani rajtuk, hol tartsanak keményebben. A könyöklő kétfelé nyílik, a mélyebb részben szabályosan elveszett a két félliteres víz. Itt is és az egész autóban is több helyen feltűnnek 12 voltos csatlakozók és apró rekeszek, ami alátámasztja az egyterűségének praktikusságát.
Vezetéssegítő rendszerekből csak most húsz újat mutatott be a Ford, úgyhogy túlzás nélkül mondhatjuk, öles léptekkel haladunk az önjáró modellek felé - mint azt exkluzív interjúnkban a cég vezére is elmondta. A ledes lámpák maguktól takargatják ki a szembejövőt elvakító területeket, és természetesen rendelhető holttérfigyelő és sávtartó automatika is.
Nagyobb kunszt a gyalogosészlelővel kiegészített ütközésre figyelmeztető rendszer, ami ha túl gyorsan közeledünk egy általa gyalogosnak vélt alakhoz, hang- és fényjelzéssel figyelmeztet.
Ha nem reagál a vezető, önálló fékezéssel csökkenti a sebességet.
Hangsúlyozzák viszont, hogy semmiképp sem helyettesíti a vezetőt, és bizonyos körülmények között korlátozott hatékonysággal működik - tehát a többi gyárhoz hasonlóan mossa kezeit a Ford, ha mégis baleset történne.
Az intelligens sebességhatárolóval beállíthatjuk a maximális sebességet, amit nem fog túllépni. Ehhez hozzájön, hogy kamerával folyamatosan figyeli a sebességkorlátozó táblákat, hogy így megmentse a sofőrt a nem kívánt csekkektől. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk 75 km/h-ra beállított tempomattal érkezünk egy 60-as táblához, akkor magától lassít a Ford. Természetesen biztonsági okokból egy határozott és erős gázadással felülbírálható a beállítás.
Szintén érdekes fejlesztés a MyKeynek hívott funkció, ami egyfajta szülői kontroll lehet a friss jogsis gyerek felett. Be lehet programozni az egyik kulcsot, hogy a kocsit azzal használva korlátozódjon (például 110 km/h-ra) a végsebesség, ne lehessen egy pontnál feljebb csavarni a rádió hangerejét, illetve tabu legyen kikapcsolni a vezetéssegítő rendszereket, ESP-t. Így aztán ha kölcsön is kapja a kamasz a családi autót,
nem tud gumit csikorgatva, zenét bömböltetve száguldozni,
már csak az alkohol- és drogteszt hiányzik a teljes biztonsághoz.
Nem csak a kezdőknek jön jól, hogy a Ford parkoláskor ultrahangos érzékelőkkel felméri a megfelelő merőleges vagy párhuzamos parkolóhelyet. Más típusokhoz hasonlóan nekünk kell sebességbe rakni és gázt is adni, viszont ő kormányozza be helyettünk az autót. A Ford orrában lévő 180 fokos kamera a nem belátható helyre kikanyarodásnál is segítségünkre siet, és a központi kijelzőn mutatja meg, mit lát.
Ennyi asszisztens láttán nem meglepő, hogy a páros elérte az ötcsillagos Euro NCAP minősítést, de a kütyük mellett ehhez masszív karosszériára és fejlett passzív biztonsági rendszerekre is szükség volt, így például a hátsó utasokat is függöny- és oldallégzsákok védik.
Ahogy azt már minden új kocsinál megszokhattuk, minden új motor kevesebbet fogyaszt, és jobban húz, mint az elődje. Ezt esetünkben a start-stop rendszeren kívül az aktív hűtőrácsnak és a fékezéskor vagy lejtőn guruláskor visszatöltő generátornak is köszönhetjük.
Alapáron a 1,5 literes EcoBoost benzinessel kapjuk
160 lóerővel, árban ezek után sorakozik fel a háromféle teljesítménnyel (120/150/180 lóerő) kapható kétliteres, egyturbós dízel. A csúcsot egy új fejlesztésű, ugyancsak kétliteres, de biturbós gázolajos jelenti 210 lóerővel és 400 Nm-rel.
Szerencsére benzinvérűeket sem hanyagolta el a gyártó, egy hagyományos hatfokozatú automata váltóval kombinált 2000 köbcentis, sornégyes EcoBoost motor ad le becsületes 240 lóerőt, ezzel az itt kapható legerősebb blokk címet megszerezve. Persze nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy tudjuk, nem ez lesz a vevők kedvence. A régimódi váltó megfontolt működése, és a tíz liter feletti átlagfogyasztás is inkább a 7 liter körül tartható dízelek felé hajtja a vizet.
Pehelysúlyúnak semmiképp sem mondhatjuk őket, hiszen a kipróbált S-Max 1,66, míg a Galaxy 1,84 tonna volt, mégis a dízelek nyomatékát jól kihasználó, okosan kapcsolgató váltó feledtette a tetemes súlyt. Feszes, sportos karakterű futóművével és precíz kormányával a Ford egyterű duó egyértelműen színt visz az egyterűek vezetési élmény szempontjából általában igencsak unalmas világába.
Felárért 4x4 hajtással is
A tesztnapon külön hangsúlyt kapott az iAWD, azaz az intelligens összkerékhajtás. A rendszer minden 16 ezredmásodpercben (ami egy pislogás egyhuszad részének felel meg) felméri a kerekek tapadását, és 100 ezredmásodperc alatt képes megváltoztatni a forgatónyomaték elosztását az egyes kerekek között – méghozzá úgy, hogy szükség esetén akár az összes vonóerőt a hátsó kerekekhez irányítja.A 650ezer forintnyi felárért kapható iAWD körülbelül 60 kilót és pár deci plusz fogyasztást jelent, és a segítségével akár 2000kilogrammot is vontathatunk az S-Maxszal.
És hogy milyen volt a gyakorlatban? Önmagában nem sokat vennénk észre, mert az elektronika csendben megoldja helyettünk a feladatot. Az elsőkerekesekkel együtt menve viszont már feltűnő, hogy gyakorlatilag állva hagyjuk őket egy-egy csúszós útfelületen elindulva, ahogy a forszírozott kanyarokban az orrtolás is nagyban mérséklődik. Annak ajánlható, aki rendszeresen jár csúszós hegyi szakaszokon.
A feketelevest a végére hagytam: az S-Max 8,625 millió forintról, a Galaxy pedig 9,625 millió forintról indul, ami már önmagában is kicsit sok. Ha belerakjuk a fent felsorolt extrákat, bőven 12 millió felé szaladunk, a Galaxy esetében ez inkább 15 milliót jelent majd, amiből egy V8-as Mustang is simán kijön.
Bár az egész autó igen összeszedett, az árával olyan közegbe pozícionálta magát, ahol nem tudok szemet hunyni egy-két dolog felett. Zavaró, ha a kormány varrásának a cérnája lóg egy helyen, főleg hogy a papírvékony bőrhöz hozzáérni sem túl jó érzés.
A Sony hifi ebben az ársávban nem számít már húzónévnek,
ekkora betűkkel kiírva pedig inkább bazári, mint elegáns, ahogy a hangzása is maximum közepesre vizsgázott. Ráadásul hiába elektromos, de nem automata a kézifék.
A kategória fő attrakciója a csomagtér, de ott is akadnak átgondolatlan megoldások. A harmadik üléssor felhajtásakor a kalaptartó kivett rolóját sehova sem tudjuk tenni, illetve ha bent van, és elektromosan döntjük az üléseket, pont súrolják lehajtódáskor. Ugyan a láblendítős nyitást mindig érzékelte, de idegesítően lassan nyílt fel az hátsó ajtó, és többször előfordult, hogy minden ok nélkül a hátamra csukódott. Ezen kívül a váltó előtti tároló fedele több modellnél sem záródott síkba.
Bár a személyautós beltere egy kisbusznyi hellyel találkozik és páratlan vezetési élményt nyújt, egy családapa inkább akarja lágyan ringatni a gyerekét az autóban, mintsem bizonygatni, a szerpentinen is megállja a helyét.
Épp ezért kicsit identitászavarosnak érzem,
olyan kategóriában akar a menettulajdonságaival kitűnni, ahol semmi szükség azokra.
A konkurencia nemcsak árban, de képességekben is alulmarad, ami megint a Ford felé billenthetné a mérleget, de ettől még nem lesz kevésbé fájó az árcédula. Ha egy ekkora autóra lenne szükségem, biztos, hogy elgondolkodnék rajta, nekem megér-e ennyit egy feszes futómű, de azt is kezelhetjük tényként, hogy nem véletlenül a kategóriája egyik legjobb autója.