Aligha mondunk újdonságot azzal, hogy a magyarországi használt autók nagy része visszatekert órával várja új tulajdonosát. Erre nem feltétlenül a nagy haszon reményében vetemednek a kereskedők – az autók értéke nem nő meg jelentősen, és a beavatkozás is 20–200 ezer forintba kerül –, egyszerűen csak eladhatóvá akarják tenni az autójukat egy olyan piacon, ahol a
vevők elrettennek a sokat futott járművektől,
legyenek azok szinte akármilyen jó állapotúak is.
Várkonyi Gábor használtautó-vásárlási tanácsadó szerint a kilométeróra visszatekerésének célja, hogy a leolvasható futásteljesítmény egy,
a vásárlók által kedvelt lélektani határ alá kerüljön,
ami jellemzően 100 ezer, 10 évesnél idősebb autóknál 150–200 ezer kilométer. Pedig a valóságban egy átlagos autós 15–20 ezer kilométert megy egy évben, de egy takarékos, dízelmotoros autóval nem ritka az 50–70 ezres éves futás sem. Várkonyi szerint egyedül az első gazdás,
újonnan Magyarországon vásárolt autók mentesek az óratekeréstől
– ami az árukon is látszik –, viszont a külföldről kereskedők, nepperek által behozott autók szinte száz százalékig „fertőzöttek”.
Ha nem lennének csalók, a használtautó-hirdetésekben a futásteljesítmények eloszlásának statisztikailag egyenletesnek kellene lennie, de ez nem így van: a legnagyobb magyar hirdetőoldal, a Használtautó.hu statisztikája szerint a 95–99 ezer kilométeres intervallumban bő 20 százalékkal több autót kínálnak, mint az előtte lévő 90–94 ezres vagy az utána következő 100–104 ezres sávban.
Még árulkodóbb, hogy az eladó hároméves járművek átlagosan 100 ezer kilométert futottak. Ezt követően azonban jelentősen csökken a bevallott éves futás: a 150 ezres átlagot 8 éves korban érik el, a 200 ezres átlagot pedig csak a 16. évben lépik át, amikor az átlagnak már elvileg 3-4-500 ezret kellene mutatnia.
Nehéz kiszűrni az órában láthatónál nagyobb futásteljesítményt,
mert a pedálgumikat, a kormánykereket és a váltógombot bontóból könnyen ki lehet cserélni vagy újrabőröztetni, és a vezetőülés is csak akkor használódik el vészesen, ha testes sofőr ült benne.
Persze nyomokat azért kell keresni, érdemes megnézni a motorteret vagy az ajtók oldalát is, hátha találunk egy matricát vagy odafirkantást egy korábbi olajcseréről és az akkori futásteljesítményről.
Szerencsére egyre több lehetőségük nyílik a használt autót vásárlóknak a visszatekert órás autók kiszűrésére. Magyarország.hu-s regisztrációval és a rendszám ismeretével a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala honlapján 2015 októbere óta online lekérdezhetők a 4,45 millió forgalomban lévő és a 2,65 millió forgalomból kivont magyarországi jármű adatai, például a kilométeróra állása is. Erre azért van lehetőség, mert 2012. január 1-je óta az adásvételi szerződésben szereplő és
a vizsgán leolvasott óraállást feltöltik egy állami fenntartású, online adatbázisba.
Mivel műszaki vizsgán az autók túlnyomó többsége kétévenként esik át, a járművek többségéről mostanra már két nyilvántartott adat áll rendelkezésre.
Belgiumban sikerült megszüntetni az órák visszatekerését
Belgium 2006 óta üzemelteti a Car-Pass nevű rendszerét. Az országban egy százalék körüli értékre szorult vissza a manipulációk száma, miután nemcsak a tulajdonosváltásoknál és műszaki vizsgákon, hanem minden olyan eseménynél központilag regisztrálják a kilométerállást, amikor javítást, átvizsgálást végeznek az autón, akár egy szűrőcsere esetén is. Ehhez természetesen ki kellett építeni a szükséges technikai infrastruktúrát (beleértve a legális szervizeket), és kemény szankciókat kellett kilátásba helyezni, szó szerint kikényszerítve a szemléletváltást.Azonban ha egy járművet átlag felett használnak, bőven megérheti ideiglenesen kikötni az órát vagy kétévente visszatekerni az óraállást – ilyenkor arra figyelnek a csalók, hogy az új érték a korábban regisztrált felett legyen (bár néha még erre is fütyülnek). Csak a négy évnél fiatalabb autókról nincsenek még adatai a KEKKH-nek, azoknál ugyanis még nem jött el az első műszaki vizsga ideje.
A KEKKH online rendszerében két jármű együttes lekérdezése 625, míg például három járműé 825 forintba kerül. A lekérdezésnél
a rendszám megadásával lehet tájékozódni
az adott autó gyártmányáról, típusáról, színéről, és meg lehet tudni azt is, hogy forgalomban van-e, vagy körözik-e. De a lényeg az, hogy a rögzített kilométeróra-állásról és a rögzítés időpontjáról is információt ad a rendszer.
A KEKKH tájékoztatása szerint a gépjárműadat-lekérdezést a szolgáltatás első öt hónapjában 25 ezer alkalommal használták, 19 ezer különböző rendszámról kértek le adatot az ügyfelek. Ez a szám viszont eltörpül ahhoz képest, hogy 2015-ben 660 ezer autó cserélt gazdát a magyar használtpiacon, ami azt mutatja, hogy
a vásárlók még nem igazán ismerik ezt a szolgáltatást.
A KEKKH önmagától nem tesz semmit, ha kisebb értéket rögzít, mint egy korábbi, de az ügyintéző felhívhatja erre az ügyfél figyelmét, tájékoztathatja arról, hogy a kilométeróra-állásról és a rögzítés időpontjáról érdemes lehet adatszolgáltatást kérnie. Ezen adatok birtokában eldöntheti, hogy feljelentést tesz, peres eljárást indít, illetve eláll az adásvételi szerződéstől.
A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:163. § (2) alapján a vevő (az új áruk esetén érvényes kétéves határidő helyett) legalább egy évig felléphet a fogyasztó kijavítás-kicserélési jogával. Ha ezek teljesítése nem lehetséges, utólagos árleszállítást kérhet, elállhat a szerződéstől, és követelheti vissza a teljes vételárat, vagy a hibát ki is javíttathatja a kereskedő költségére. A szakszerviz által megállapított valós kilométeróra-állás azonban olyan hibának minősül, ami nem javítható.
A használt autókra szintén érvényes a szavatossági szabály, hogy a vásárlást követő hat hónapon belüli hiba esetén az eladót terheli annak bizonyítása, hogy a gépjármű az eladáskor még hibátlan volt. Ám a gyakorlat rendre felülírja az elméletet:
végeláthatatlan persorozatra és ügyvédi, igazságügyi szakértői kiadásokra számíthat,
aki megpróbál kártérítést kicsikarni, amikor bizonyíthatóan átverték egy keveset futottnak ígért használt autóval. És sajnos igen kétes eredménnyel.
A magyarországi adatlekérdezés jó dolog, de ez sem jelent 100 százalékos megoldást. Egyrészt arra semmi garancia nincs, hogy már az adatrögzítés előtt nem tekerték vissza a kilométerórát, másrészt a külföldről behozott használt autókról – amelyek száma 2015-ben meghaladta a 150 ezret – nincsenek adatai a KEKKH-nek.
Szerencsére már készül erre is a megoldás. Az európai uniós tagállamok összevont jármű-nyilvántartási adatbázisa, az EUCARIS lesz alkalmas arra, hogy
a kilométeróra-adatok lekérdezése lehetővé váljon egy másik ország hatósága számára is.
Ez még tesztelési stádiumban van, amiben Magyarország nem vesz részt. Ugyanakkor a tesztidőszak lezárultával a KEKKH is tervezi, hogy részt vesz majd a nemzetközi adatcserében.
Addig is, a külföldről behozott autók futásteljesítményének megismerésére egyedül a hivatalos márkaszervizekben van lehetőség, de ehhez elengedhetetlen a tulajdonos hiteles hozzájárulása.
A márkaszervizekben 15–25 ezer forintos áron lehet állapotfelmérést kérni, ami nagy valószínűséggel kideríti, ha manipulálták egy autó kilométeróráját. A BMW-szervizekben például
25 évre visszamenőleg tárolják a kilométeradatokat,
már amennyiben az autó 1991 óta járt hivatalos márkaszervizben. A BMW Magyarország tapasztalata is az, hogy a szürke importban külföldről behozott autók nagy része manipulált.
A BMW-kben a műszeregység minden esetben tárolja a futásteljesítményt, de modelltől függően a motorvezérlő elektronika, a body modul, a világításmodul és a slusszkulcs is. Sőt, bizonyos vezérlőegységek az üzemórák számát (mennyi ideig van gyújtáson) is tartalmazzák, amiből azért valamennyire lehet következtetni a futásteljesítményre is.
A Mazda központi diagnosztikai rendszere 2006 óta tárol adatokat a márkakereskedésekben járt autókról. A BMW-kkel ellentétben viszont itt a szerviz csak a műszerfalegység kilométer-számlálójából tudja kiolvasni az adatokat, a motorvezérlésből és egyéb helyekről nem.
A büntető törvénykönyv 2013. júliusi módosítása óta akár egyéves börtönbüntetést is kaphat az, akire sikerül rábizonyítani, hogy haszonszerzési célból tekerte vissza egy autó óráját. 2016. február végéig 549 nyomozást zárt le a rendőrség óratekerés gyanúja miatt, de
egyetlen esetben sem vettek őrizetbe senkit,
illetve előzetes letartóztatás sem történt. A bűnüldöző szervek is megérezték viszont az online adatlekérés hatását, mivel tavaly október óta érezhetően megnőtt a feljelentések száma.
„A Btk.-ban szereplő rendelkezést gyakorlatilag csak akkor lehet alkalmazni, ha tettenérés történik, erre azonban tudomásunk szerint az egész országban eddig nem volt precedens” – állítja Fodor László, a Használtautó.hu értékesítési vezetője. „Egy kvázi üres jogszabályi előírásnak pedig nincsen igazi visszatartó ereje.”
A fő védekezés az átveréssel szemben az egészséges gyanakvás és a saját autószerelőnk vagy márkaszerviz által felmért állapotú és futásteljesítményű autó választása marad. Azt sem árt észben tartani, hogy nem feltétlenül kell félni a sokat futott autóktól, mert egy ilyen jármű – különösen, ha szívómotoros – gondos karbantartás mellett elméletileg 4-500 ezer kilométeren át valószínűleg nagy gond nélkül szolgálni tud.
Az sem mindegy, hogy a kilométerek városban vagy inkább autópályán, országúton kerültek-e bele az autóba. Többszörös igénybevételt jelent ugyanis a lakott terület, hiszen itt főképp hideg motorral, rövid távokon, sokszor fékezve és kuplungolva halad az autó, rosszabb minőségű, gyakran futóműgyilkos kátyúkkal tűzdelt burkolaton.