Rémlik még a régi tanfolyamról, hogy a KRESZ nem is ismeri azt a fogalmat, hogy parkolás? Két másik fogalommal helyettesíti, amelyekre nem teljesen azonos szabályok vonatkoznak: a megállással és a várakozással.
A megállás szándékos, forgalomból való kikapcsolódást jelent, amit mindig indexeléssel kell jelezni. Időtartama lehet a folyamatos be- és kiszállás, valamint rakodás ideje, illetve azon túl
legfeljebb 5 perc,
ha a vezető a járműben vagy annak közvetlen közelében marad. Az a lényeg, hogy a kocsi bármikor el tudja hagyni a helyszínt, ha erre szükség van.
Minden, ami ezen túlmutat, már várakozásnak minősül,
vagyis ha a vezető elsétál, ha több mint 5 percig áll a jármű, illetve a kettő egyszerre következik be. A taxisokat és a dinnyeárusokat kivéve persze általában senki sem strázsál a kocsija mellett, tehát amit a köznyelvben parkolásnak nevezünk, általában a KRESZ szerint várakozás.
Mindenütt, ahol megállni tilos, várakozni sem lehet, de ez fordítva már nem igaz. A KRESZ megkülönböztet „megállni – és egyúttal várakozni – tilos”, valamint csak „várakozni tilos” (a feledékenyebbek kedvéért: egyszer áthúzott) táblát, utóbbinál leállhatunk például utasokat kitenni.
Megállni csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad, még szlovák rendszámos BMW X5-tel is. Egyirányú úton baloldalt is meg lehet állni, de csak akkor, ha az úttest jobb széléig legalább 5,5 méter helyet hagyunk.
A legtöbb előírás arra vonatkozik, hogy hol nem szabad megállni. Nem takarhatja az álló jármű a táblákat vagy a lámpát, ez ugye logikus. Ott is él viszont a tiltás, ahol nem lenne 3 méter a jármű és a záróvonal, vagy az autó és a másik oldalon álló jármű között, ennek ellenére sokan szlalompályát csinálnak az utcákból.
Beláthatatlan kanyarokban, bukkanók mögött sem tehetjük le a kocsit, mint ahogy körforgalmakban sem. Szintén tilos megállni hídon, aluljáróban, alagútban, ezek be- és kijáratánál, vasúti átjáróban (és azoktól 30 méteren belül), kapaszkodósávon, gyorsító- és lassítósávon, kerékpársávon, bringaúton vagy kombinált gyalog- és kerékpárúton.
A kereszteződésekre az a szabály vonatkozik, hogy
a padkák metszéspontjától 5 méteren belül tilos állni,
és ekkora távolságot kell tartani a zebrától is. Ezt bizony sokan elfelejtik, bepréselik a sarok utolsó helyére a kocsit, aztán csodálkoznak a büntetésen.
Busz-, villamosmegállót vagy taxiállomást jelző tábla előtt 15, utána pedig 5 méter távolságon belül tilos megállni, de természetesen maga az öböl is tabu az olyan járműveknek, amelyek nem jogosultak rá. Kivételek azért vannak: taxik, betegszállítók, gyerekszállító buszok a ki- és beszállás idejére például megállhatnak a megállókban, sőt, akár a buszsávokban is.
A józan ész is ezt diktálja, de sokaknak nem evidens: megállás után az ajtókat csak akkor szabad kinyitni, ha ezzel – szép bikkfanyelven írva – a közlekedést, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyeztetjük.
Főleg a kivágott utasajtóknál szokott baj lenni,
a sofőrök főleg olyankor felejtenek el tükörbe nézni, amikor a parkolóhely és a forgalmi sáv között még egy kerékpársáv is fut.
Fontos tudni, hogy járdára csakis akkor szabad felállni, ha arra egy tábla vagy útburkolati jel (parkolóhelyet jelző fehér csík) engedélyt ad. Ahol így jelölve legális a járdára hajtani, ott az úttesten tilos parkolni. A lenti képen látható tábla vagy a felfestés kereséséről előszeretettel megfeledkeznek azok, akik a trafikba, lottózóba vagy cukrászdába akarnak csak beugrani, és elegük van a bolyongásból, pedig a járda alapesetben kizárólag a gyalogosoké.
Ahol szabad parkolni a járdán, ott is arra kell vigyázni, hogy a jármű a gyalogút szélességének legfeljebb csak a felét foglalja el, és a járókelőknek legalább 1,5 méter hely szabadon maradjon.
Olyan járművel tilos felállni a járdára, amelynek egy tengelyére több 1000 kg terhelés jut,
ami főleg az óriási szabadidő-autók, terepjárók gazdáinak lehet rossz hír.
Kivételek persze a járdán parkolásra is vonatkoznak. Mozgáskorlátozott személy autója, betegszállító, gyerekszállító busz, kerékpár, kétkerekű segédmotor és motorkerékpár a fenti feltételek tiszteletben tartásával akkor is megállhat, ha azt tábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.
A várakozásra tehát minden igaz, ami a megállásra, de vonatkoznak rá külön előírások is. Tilos várakozni hárompályás út középső részén (ilyen például az Andrássy út, csak a szélső szervizutakon lehet parkolni), lakott területen kívül főúton, ingatlan (kert vagy garázs) kapuja előtt, illetve minden olyan módon, ami megakadályozza egy másik várakozó jármű szabad megközelítését, elindulását.
Fontos kivétel, hogy mozgáskorlátozottak kocsija és a betegszállító gépjármű olyan helyen is várakozhat, ahol azt egyébként tábla tiltja. Előbbi előírás, és persze a díjmentesség volt az egyik fő oka annak, hogy éveken át elképesztő visszaélések történtek a rokkantkártyákkal.
A fenti tiltások természetesen nem vonatkoznak arra, amikor a forgalom megállásra kényszerít, illetve arra a kínos esetre, ha lerobban a kocsi. Őrizetlenül hagyni bármilyen járművet csak akkor szabad, ha a vezető gondoskodott arról, hogy a jármű ne gurulhasson el (behúzott kézifék, sebességben hagyás vagy kiékelés).
Mintha nem is a tulaj érdeke lenne, a KRESZ külön is kötelez arra, hogy
úgy kell leparkolni a kocsit, hogy azt illetéktelen személy ne tudja elindítani.
Ha például a bolt előtt az öreg Ladában marad a kulcs, néhány suhanc elviszi kocsikázni, és balesetet okoz, a tulajt is elővehetik a rendőrök.
A megállásra és várakozásra előírt szabályok megsértése esetén 30 ezer forintos közigazgatási bírság megfizetésére kötelezhetik a kékruhások az autóst. Aki műszaki hiba nélkül az autópálya úttestjén vagy leállósávján áll meg, százezer forintot is fizethet.
A bírság kifizetése előtt mindenképpen javasolt megnézni a szabályszegésről készült fényképeket. Ha a rendszám nem olvasható egyértelműen (elmosódott egy karakter), mert a kép homályos, a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül sikeresen lehet fellebbezést benyújtani ötezer forintos illeték megfizetése mellett, ami nyert ügy esetén meg is térül.
Elmúltak ugyanakkor azok az idők, amikor a rebellis autósoknak a rendőröktől kell leginkább félniük, ma már – jogköreik komoly kibővülése után – az önkormányzati közterület-felügyeletek osztják ki a legtöbb bírságot. Térfigyelő kamerák alapján villámgyorsan kiszúrják a tilosban állókat (különösen a főváros belső kerületeiben), kiállítják az 5–50 ezer forint bírságot, plusz kattanhat a kerékbilincs.
A tarifákat egy IRM (igazságügyi és rendészeti minisztériumi) rendelet régiónként szabályozza, a bilincs leszedése például egy személyautóról 11 500 forintba kerül Budapesten. Néhány éve újra járnak a lopós kocsik, és bizony nemcsak a lejárt műszakis vagy törött roncsautókat nyalábolják fel, hanem a szabálytalanul állókat is. A megváltás ára 20 ezer forint, plusz napi 1200 tárolási díj.
Van egy kitétel, amit külön nem tiltanak ugyan a KRESZ-ben, de nem is engednek meg, tehát tilos.
Ez nem más, mint a zöldterületen parkolás, legyen az akár az út széle, akár egy saját P-tábla nélküli közterületi vadparkoló. Itt nem kell feltétlenül angol gyepre gondolni, kopár föld vagy sáros placc is idetartozik, legyen akár a budai Infopark mellett, akár Káptalantóti híres piacánál: ami nem út, jelölt parkoló vagy magánterület, ott tilos megállni, ezt egyre több helyen büntetik a közteresek.