Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A főpolgármester 2017 első munkanapjára elrendelte a szmogriadó tájékoztatási fokozatát Budapesten, ami aztán kedd délutánig maradt érvényben. Hasonló időjárás esetén ezt később is elrendelhetik.
Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert a szálló por értéke a budapesti és vidéki mérőállomásokon
két egymást követő napon meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket (75 µg/m3),
és a meteorológiai előrejelzések szerint jelentős javulás nem volt várható. Egyébként vasárnap a fővárosban minden második mérőponton már a riasztási küszöbértéket (100 µg/m3) is meghaladta a koncentráció, de hétfőn már csak egyetlen mérőponton, a csepelin.
Az őszi–téli fővárosi szálló por egyharmada származik a háztartási eredetű szilárd tüzelőanyagok elégetéséből, míg egyhatoda a járművek kipufogógázából. A közlekedés és a szél által felkavart por mintegy 10-20 százalékot tesz ki, további 5 százalék pedig a gumiabroncsok, fékbetétek kopásából származik.
A jogszabályok szerint egy légszennyező anyag egyre növekvő szintje először az egészségügyi határértéket, aztán a tájékoztatási küszöbértéket, a legsúlyosabb esetben pedig a riasztási értéket haladhatja meg. Magyarországon
a szálló por, a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és az ózon koncentrációját mérik,
Budapesten 12 mérőállomás üzemel.
Mi az a kisméretű szálló por?
A levegőben előforduló folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecske, melynek mérete a 0,001–100 mikrométer (μm) közötti tartományba esik. A szálló por veszélyessége összefüggésben van a szemcseméretével, így a 10 mikrométernél kisebb részecskék (PM10) veszélyesebbek az egészségre, mint az annál nagyobbak. A 10 mikrométernél nagyobb porrészecskéket a légutak természetes védekező működése kiszűri, a kisebb méretűek lejutnak a mélyebb légutakba. A kisméretű szálló por hatását befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. A porrészecskék baktériumokat, vírusokat, gombákat, valamint további káros anyagokat kötnek magukhoz, így elősegítik, hogy bejussanak a szervezetbe.A tájékoztatási fokozat egy olyan légszennyezettségi küszöbérték meghaladását jelenti, amely már veszélyes a gyerekekre, idősekre, krónikus betegekre. Ennél súlyosabb a riasztási fokozat, amikor a szennyező anyag koncentrációja már az egészséges felnőttekre nézve is kockázatot jelent.
Magyarországon az a jellemző, hogy
a legtöbbször csak tájékoztatási fokozatot rendelnek el,
a riasztási fokozat kifejezetten ritka. Például Budapesten legutóbb 2015 novemberében volt érvényben, és akkor is csak két napig.
Autós szempontból a tájékoztatási és a riasztási fokozat között az a legfontosabb különbség, hogy az előbbinél csak kérik, hogy ne használják a kocsit, utóbbinál viszont az autók egy része ténylegesen nem vehet részt a forgalomban 6 és 22 óra között (kivéve, ha ózonszennyezés miatt rendelték el, akkor 10 és 18 óra között). A tiltás a városhatáron belül érvényes, de Budapesten az M0-s autóút is tiltott területnek számít.
Egészen tavaly februárig a tiltás csak az Euro 1-es vagy rosszabb környezetvédelmi besorolású autókra vonatkozott, ami Budapest vonzáskörzetében a forgalomban lévő autók mindössze 7-8 százalékát érintette. Tavaly februárban a Fővárosi Közgyűlés úgy módosította a rendeletet, hogy a tiltás már az Euro 2-es besorolású autókra is vonatkozzon,
így már az autók 29–32 százalékát nem használhatnák a sofőrök
egy szmogriadó riasztási fokozata esetén. Ez az agglomerációban lévő járművekkel együtt összesen 200–300 ezer autót is érinthet, jellemzően a 2000 előtti évjáratokat.
Nem tudja, hogy a saját autója milyen emissziós besorolást kapott?
Ha az autója forgalmi engedélyében a V9-es pontnál lévő szám nem nagyobb 4-nél (az Euro 2-esnél jobb kocsik besorolása 5-től 16-ig terjed), akkor önt érinteni fogja a tiltás.
Bosszantó a főleg a külföldről behozott autóknál előforduló gyakorlat, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság (és idéntől a jogutódja, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) környezetvédelmileg rosszabb osztályba sorolja az adott típust, mint ahová valójában tartozik. Néha még akkor sem hajlandóak megváltoztatni a véleményüket, ha bemutatják nekik az adott jármű hiteles típusbizonyítványát. Ezen a döntésen nemcsak a regadó mértéke múlik, hanem szmogriadó esetén néha az is, hogy az adott autó részt vehet-e a forgalomban.
A szmogriadó riasztási fokozata esetén a korlátozások nem vonatkoznak a megkülönböztető jelzést használó járművekre, a közösségi közlekedés járműveire, a taxikra, a betegszállítókra, az orvosi autókra, közfeladatot ellátó járművekre (úttisztítók, villamos-, víz-, gáz- és szennyvízszolgáltatók autói, halottszállítók stb.), élelmiszert szállító haszonjárművekre, valamint a sárga villogóval felszerelt autómentő és autószállító járművekre. Még a diplomatarendszámos autók, a katonai járművek, a mozgáskorlátozottat szállító járművek és a közmédia autói is korlátozás nélkül közlekedhetnek.
2010 előtt a környezetvédelmi besorolás helyett
a rendszámtáblák páros vagy páratlan végződése alapján,
naponta felváltva tiltották be a személyautók közlekedését szmogriadó alatt. A tavalyi módosításkor ismét felmerült, hogy ezt a sok országban máig használt rendszert hoznák vissza, de aztán kiderült, hogy Magyarországon jogszabályok nem engednek meg ilyen formájú tiltást. Értelemszerűen egy ilyen rendszerben évjárattól függetlenül az autók fele nem vehetne részt a forgalomban, ami drasztikus javulást eredményezne a levegőminőségben.
2010 és 2015 között elég volt a rendszámtáblán lévő plakett színét ellenőrizni (a fekete és a piros nem mehetett), de 2016 óta a kétévente esedékes műszaki vizsgák után
már nem ragasztanak a környezetvédelmi besorolást, illetve a műszaki vizsga lejáratát jelző plaketteket a rendszámokra.
Sőt, a régieket is lekaparják, ami a rendőrök dolgát is megnehezíti szmogriadó esetén, ha ki akarják szúrni a forgalomban illegálisan részt vevő autókat.
Az országban telepített új mobil és fix traffipaxoknak is köszönhető a matricák eltűnése a rendszámokról, bár egy kissé talán elhamarkodták a változtatást a hatóságok. Az elmélet ugyanis az, hogy az autók adatait mostantól ugyanazon a kamerarendszeren keresztül ellenőrzik, amely egyebek között a sebességet is méri. Ebbe be vannak kapcsolva a traffipaxok, valamint a rendőrautók fedélzeti számítógépei is.
A rendszer elméletileg mindent lát, lejárt műszaki vizsga vagy szmogriadó esetén jogszerűtlenül használt autóval való közlekedés esetén akkor is megküldik a bírságot, ha közúti ellenőrzésen nem szűrték ki a szabálytalanságot.
Nehezíti az ellenőrzést, hogy
a nagyvárosokban kevés fix traffipax működik,
a mobil traffipaxokkal pedig csak kevés autót lehet ellenőrizni. Megkérdeztük a rendőrséget, hogy milyen módszerrel szűrnék ki egy riasztási fokozatú szmogriadó esetén a jogtalanul közlekedő autókat, és, hogy az üzembentartók milyen bírságra számíthatnak, de cikkünk elkészültéig nem kaptunk választ.
Vannak, akik szerint a mostani szabályozás is idejétmúlt, mert az összes Euro 2-es vagy rosszabb besorolású autó helyett inkább csak a dízeleket kéne tiltani a fokozott részecske- és nitrogén-oxid kibocsátásuk miatt, azokból viszont a fiatalabbakat is.
Ez körülbelül ugyanannyi autót érintene, mint a mostani rendelet, viszont a levegőminőség-javító hatása nagyobb lenne. A Volkswagen dízelbotránya is rámutatott, hogy sok esetben még a viszonylag korszerű, Euro 5-os dízelmotorok sem tudják teljesíteni a határértékeket a valós forgalomban, hát még például a BKV öreg dízelbuszai.
