Banális a Rolls-Royce? Segít a svájci autószabó

Sok híres exportcikke volt Svájcnak, de a kocsik sosem tartoztak közéjük, a keményvágású autóőrülteknek is legfeljebb a Monteverdi és az extravagáns tanulmányokkal sokkoló Rinspeed ugrik be. Pedig volt egy manufaktúra, ahol a leggazdagabb ügyfelek megrendelésére készítettek szoborszépségű karosszériákat.

A két Tüscher-fivér, a Párizsban tanult Fritz és bátyja Adolf, a zürichi hintójavító 1909-ben nyitott közös, lovaskocsigyártó műhelyt. Jócskán az automobil korában jártunk, a háború is befejeződött már, amikor - 1919-ben - a svájci Posta buszokat rendelt tőlük.

A kasztnikat az akkortájt jól menő hazai Martini márka teherautóinak alvázára szerelték,

és a buszok annak hajtásláncával is mentek.

Csak három Jaguar készült a Tüschernél, egy 3,5 és két 2,5 literes (a képen). Ez a példány 50 évig állt egy pajtában Forrás: Retro Mobil

A réven és a vámon sem vesztettek

Kiváló munkájuk nem maradt észrevétlen, hamarosan másoktól is kaptak megrendeléseket és három éven belül teljesen át is tértek az autókasztnik építésére. Méghozzá nem is akármilyenekre, a kor elit márkáiból több is a Tüscher-művek vendége volt, Isotta-Fraschinikre, Hispano Suizákra, Rolls-szokra, Mercedesekre, Bugattikra, Delahayekre, Jaguarokra, és Alfákra szabtak egyedi, elegáns felépítményeket. Tengerentúli vendégeik is akadtak, főleg Cadillac-ek, Buickok és Auburn-ök.

Delahaye 135 M Coupé des Alpes 1938-ból. Dinkel, a formatervező a német iskola egyszerű, határozott vonalvezetését követte Forrás: Retro Mobil

Közben a Svájci Karosszériaépítők Szövetsége próbálta kilobbizni, hogy a kormány növelje a külföldi kész autók vámját, de pont az ellenkezője történt: 40%-al csökkent az autóvám, de csak ha valamelyik fontos rész (például a karosszéria) otthon készült.

Az intézkedés nem tette tönkre az importőröket

és aranyéletet hozott a karosszériaiparnak.

A tucatnyiból mára csak ez a példány maradt a Chrysler
Six DeLuxe sorozatból. 3,3 literes, 82 lóerős sorhatos motor viszi Forrás: Retro Mobil

Alpesi télre tervezett kabriók

A Tüscher is szépen felfutott, még új telephelyet is nyitott, kiváló asztalosaik, festőik és kárpitosaik jóvoltából minden házon belül készült, kiváló minőségben. Az autókat Hans Dinkel, egy tehetséges dizájner tervezte, főleg kabriókat: a vászontetőket eleve felkészítették az alpesi körülményekre, többszörös szigeteléssel és hajszálpontos illesztésekkel. Az idillnek a gazdasági válság vetett véget, de a Tüscher így is túlélt: a vagyont érő álomautókról áttértek az olcsóbb, középkategóriás, zömmel hathengeres amerikai márkákra. Időnként azért így is fabrikáltak testreszabott presztízsautókat.

A 6C 1750-es Alfán is látszik a német hatás. Inkább hasonlít egy Mercedesre vagy Horchra Forrás: Retro Mobil

A Chrysler és a családjához tartozó Plymouth meg a DeSoto lettek a kedvencek, ezek platformjaira építettek saját kreációkat is kis sorozatokban, de a jellemzőbb a gyári felépítmények átszabása, átalakítása volt.

Természetesen továbbra is hihetetlenül akkurátus munkával,

a legjobb anyagokból - hiába, a finommechanikában (főleg a világelső órakészítésben) és a gépgyártásban is otthonosan mozgó svájciak semmit sem szoktak összecsapni.

Egy Plymouth PJ bázisára épült ez az elegáns nyitott limuzin 1935-ben Forrás: Retro Mobil

Bő két évtized alatt összesen nagyjából 280 felépítmény készült a Tüschernél, de a háború után nem folytatták az autóépítést,

visszatértek a buszgyártáshoz

és a céget hatalmas, ma is jól menő vállalattá fejlesztették. Eleinte FBW és Saurer platformokra építkeztek, később Mercedesekre és Volvókra. Emellett a haszonjárművek világában is otthonosan mozognak: sokféle felépítményt készítenek furgonokra és pickupokra, kisbuszokat alakítanak át, és különféle utánfutókat gyártanak.