Amikor Piroska falja fel a farkast – Audi A5 2.0 TFSI-teszt

Állítólag csak a mesékben létezik olyan, hogy egy autó feltűnő, de visszafogott is, sőt egyszerre kényelmes és sportos. Az Audi A5 2.0 TFSI mindent megtesz, hogy ezt valósággá tegye, és majdnem sikerül is neki, de a kétarcúságot nem adják olcsón.

Az autós sztereotípiákban az a szép, hogy rengeteg apróságon múlik a kialakulásuk, aminek következtében akár országonként is eltérő az egyes márkák megítélése. Mindig jót mosolygok például azon, hogy míg Amerikában közhelyszámba megy a német prémiummárkák drága fenntarthatósága és magas szervizigénye, addig itthon sokan isteni mérceként tekintenek az Audi, BMW vagy a Mercedes technikájára, és vesznek ilyet maguknak kis pénzből, 15 éves használtan.

Ha az A4 túl cégautós, viszont az TT túl hivalkodó és korlátozott használati értékű, ezt ajánlja az Audi. Még több fotó a galériában, kattintson a képre! Forrás: Bolla György

Vannak viszont nemzetközileg általánosnak tekintett alapvetések is, és ezek egyike, hogy a legjobb minőségű autóbelsőket a négykarikás márkánál kell keresni. Persze azon lehet vitatkozni, kiugró-e az előnyük - mostanában sok erős versenyzőt látni ezen a téren -, de az biztos, hogy egyértelműen jobbat még a nemzetközi autós sajtó összehasonlító tesztjei sem szoktak találni.

A műszerfala mindent visz

Ezúttal sajnos önállóan, közvetlen ellenfelei nélkül kellett értékelnem az Audi A5 tudását, és friss élményeket korábbi próbák emlékeivel összevetni semennyire sem objektív, de ettől még egyértelmű: a tesztautó utastere lenyűgöző.

A formákon vitatkozni felesleges, hiszen ízlés dolga,

nekem speciel egy kicsit szigorú, túl németes az összhatás.

Összeszerelési és anyagminőségben etalon a beltér, és erre rátesznek egy lapáttal az óriáskijelzők. Még head-up is került a tesztautóba Forrás: Bolla György

A felhasznált anyagok, az ergonómia, a kapcsolási érzetek és a kismilliárd funkció kezelhetősége azonban olyan területek, amelyben mind kiemelkedő ez a cockpit, és erre még néhány finomsággal rá is tesz. Ahogy például a váltó mellett, tehát a kezem ügyében elhelyezett fémbetét recéje az arra kalandozó ujjamat bizsergeti, már szinte művészet, és a légkondipanel alá függesztett gombsorért is odavagyok.

Természetesen elektronikus az S-Tronic váltó előválasztó karja. Előtte a menü tekerő- és nyomógombja, amire tapipadként ujjbeggyel betűket is lehet írni, mondjuk navigáláshoz Forrás: Bolla György

A 20-30 évvel ezelőtti Volvókban volt kimondott cél, hogy sokféle különböző kapcsolót és tekerőt variáljanak, így vakon is azonosíthatóvá téve őket a rendszeres használónak. Az A5 ezt hozta nekem vissza,

remek arányérzékkel vegyítve a digitális megoldásokat az analóggal,

szóval a sofőr munkahelye olyan jól sikerült, hogy naphosszat tudnék hozsannázni róla.

Sváb és bajor vetélytársak

Különösen mindazt visszanézve akkor feltűnő ez, amit kategória-ellenfeleiről írtunk korábban. Az A5 2.0 TFSI célkeresztjének közepén csücsül a Mercedes C 250 Coupé, és bizony ott éppen azon keseregtem, hogy nem hibátlan az utastéri komfort, és az ergonómia több helyen is botlik. A Jaguar XE ugyan nem kupé, de ha lenne belőle kétajtós, az is ugyanazt a kicsit túlgondolt, bizonyos részleteiben pedig nem elég jó minőségű műszerfalat kapná, tehát szintén elbukna.

Jellegzetes, az elődre nagyon emlékeztető sziluett. Kabrió és ötajtós kupé (Sportback) is kapható belőle, nem is beszélve az S5-RS5 (354-450 lóerő) párosról Forrás: Bolla György

Talán a BMW 4-es áll a legközelebb hozzá, ám szerintem az iDrive-nál jobban kezelhető lett az Audi MMI mostanra, tehát a digitális vonalon a münchenieket is legyőzi az ingolstadti kupé. Ki merem mondani: akinek az a legfontosabb, hogy beülve stílusos, ultramodern, és felhasználóbarát környezet várja a kupéjában, annak eddig kellett csak olvasnia, indulhat az Audi szalonba.

Annyiba kerül, mint egy vidéki ház

Persze csak akkor siessen, ha akad 22 milliója kocsira, mert ez megint egy olyan tesztautó, amely többe került, mint a ház, amelyben lakom. A teljesen nevén A5 Coupé Sport 2.0 TFSI Quattro S-Tronic alapáron is 15 millió, sőt maga az A5 Coupé is eleve 11,3 milliótól indul (a 190 lóerős 2.0 TFSI-vel), tehát nem arról van szó, hogy csak az extrák miatt szállt volna el a végösszeg -

az Audi nem kíván népautót csinálni a Coupéból.

Egy ilyen kategóriában a vonzerő része, hogy kevesen engedhetik meg maguknak, sőt még azok közül se mindenki, akinek futná rá.

Négyszemélyes, de hátul sem elviselhetetlen a helykínálat Forrás: Bolla György

Gondolok itt arra, hogy kupéságához képest ugyan használható a csomagtér és a hátsó ülés is (különösen utóbbi meglepően tágas), de

azért ez nem családi autó, itt minden a vezetőről szól,

az ő kegyét lesi. Ezért aztán alapvető, hogy a sofőr tisztességes kiszolgálást kapjon, és a jó hír az, hogy ebből a szempontból is remekül vizsgázik a 252 lóerős A5 Sport.

Nagyon finoman jár, de sportmódban tud ércesen is szólni a kétliteres győri turbómotor, 252 lóereje és 370 Nm nyomatéka bőven elég a sportos tempóhoz. Kisebb teljesítménnyel földgázos g-tron változatban is kínálják majd Forrás: Bolla György

Az Alcantara-betétes sportülés németesen kemény, de úgy tart, ahogy kell, és tágasnak érződik a hely nálam nagyobb testű vezetők számára is. A kormányt nézegetni és tekergetni is jó érzés, a DSG-váltó előválasztó karja is míves, bár nekem kicsit furcsa, ahogy a kialakítása szinte kéri, hogy rajta nyugtassuk a kezünket, ami kevésbé biztonságos, mintha két marokkal fognánk a volánt. A kilátás sem rossz, de hogy ne kelljen aggódnunk emiatt, itt is radarok, kamerák és okos vezetőtámogató rendszerek garmadája segít autópályán, országúton, városban és parkoláskor is.

Kérjük, válasszon programot!

Talán csak egyetlen kritikám van a kocsi vezetésével kapcsolatban: annyira agresszív lett az Audi Drive Select üzemmód-választó rendszer dinamikus beállítása, hogy normális forgalomban már zavaróan érzékeny a gázpedál, és túl nehéz a kormány. A skála másik végét elfoglaló Economy módban viszont éppen tökéletes minden, progresszíven adagolható a motor bőséges ereje, pont jó a kormány ellenállása, és a váltó is készséges.

Az MLB-platformra épül, a Sport kivitel gazdagon kap krómdíszítést. Matrix-LED fényszórót is lehet kérni a széria xenon helyett Forrás: Bolla György

Egyedül a sportmód vérmesebb hangjáról kell lemondani az ökoprogramnál, úgyhogy aki hangos autóval szeret visszafogottan siklani, annak marad az egyénileg összeállítható csomag. A számos beállítás zaja mögül ráadásul egy nagyon kezes, mérete és tudása ellenére könnyűléptű kocsi sejlik fel, mely a maga Quattro módján még a sportos vezetést is támogatja.

Szó sincs arról, hogy idegvégződéseink szintjén kötne össze minket az úttal,

egyfajta németes távolságtartás mindig a sajátja marad, de ha rábízzuk magunkat, jóval élesebb fegyver az A5 Sport, mint némely régebbi sportos Audi alapján gondolnánk. (Hogy messzebb ne menjünk, rossz példának rögtön ott az előző S5, amely a nagy testvér RS5-tel szemben nem volt egyáltalán nagy élmény.)

Jól használható méretű a csomagtér, de a hátsó szélvédőüveg csak a Sportback modelleken nyílik fel az ajtóval együtt, így szűkebb a kupékban a rakodónyílás Forrás: Bolla György

Versenypályára vagy japán hegyi utak stílszerűen driftelős bejárására persze nem való, de sportkupéként a sofőrök döntő többségét ki fogja elégíteni az A5 Sport TFSI. Mindezt úgy, hogy nemcsak az ülés, de a 19-es kerekekkel súlyosbított futómű is kényelmes a maga németes módján. Szóval igen, 2017-es mércével egyszerre tud sportos és komfortos lenni az Audi - tapsot érdemel.

Formailag semmi újat nem mond

A külsejéről nem esett még szó, talán azért, mert ez egyszerre könnyű és nehéz kérdés. Könnyű, hiszen az A5 Coupé kiállása teljesíti azt az alapvető célt, hogy jelenlétet adjon a sofőrnek:

már ránézésre is erőt és sportosságot sugároz,

mégis elegáns a klasszikus arányú kupé. Azt viszont a szemére vethetjük, hogy az Audi rég leszokott arról, hogy újat találjon ki, a felületes szemlélő nem is biztos, hogy meg tudná mutatni, miben különbözik az előző A5-től, pedig teljesen új.

Gyönyörű a digitális műszerfal, de nem konfigurálható - a gyári üzemmódok közül általában berakja egybe a sofőr, és jó ideig úgy is marad Forrás: Bolla György

Ez a márka többi modelljére is jellemző, és azt eredményezi, hogy a kocsi egyébként látványos formaterve sokkal kevésbé feltűnő, mint önállóan, elődei nélkül lenne. Ebben a „tangóvörös metál" fényezésben azért éppen elég látványos így is, szóval a vevőit meg fogja találni, de az biztos, hogy

a mostanában ismét szobrászati szinten kocsit rajzoló Mercedes külcsínben fölé nő.

Igaz, hogy csak négyhengeres, de 5,8 másodperc alatt letudja a százas sprintet, és 250 km/h a vége, a gyári adatok szerint 5,9-6,3 literes átlagfogyasztás mellett. Nálunk tempósan hajtva (városban-elővárosban) 10,6 litert evett Forrás: Bolla György

Ha ez nem lenne, akár tökéletesnek is kikiálthatnánk Ingolstadt egyetlen túrakupéját (a TT és az R8 inkább sportkocsi). De abban biztosak lehetünk, hogy így is számos tehetős hívet szerez majd az A5 Coupé Sport 2.0 TFSI Quattro S-Tronic, hiszen még a saját árkategóriájában is szokatlanul közel kerül a hibátlanhoz.