Két potyautas az Év autója fedélzetén - Peugeot 5008 GT teszt

Minden SUV tesztnél megjegyezzük: sokunk számára érthetetlen okokból ugyan, de annyira divatba jött a műfaj, hogy nem is számít igazi autógyárnak, amelynek nincs ilyenje. A Peugeot is belátta, hogy lépnie kell, így a kompakt SUV-albumra rögtön két dalt is írt. Lendületből jött előre a hátsó sorból, a 2017-es európai Év Autója díjat egyből be is zsebelte a 3008-assal, aztán következett a folytatás egy nagyobb, még inkább családbarát járgánnyal – ami most full extrásan érkezett tesztre.

Hogy miért említem egy lapon a 3008-at és a tesztben is szereplő 5008-at? Mert nem csak a nevük, de az alkatrészeik 75%-a is megegyezik, csak amíg a kisebbik ötüléses, addig az 5008 19,4 centivel (tengelytávban plusz 16,5 centi) nyúlánkabb testben kínál plusz két kihajtható kényszerülést. Mire elég ez? Mint minden másik márkánál,

inkább csak ovi- vagy sulijáratban lehet valóban kihasználni,

mert ilyenkor jelképes csomagtartó marad. Se bemászni, se pár percnél tovább jógapózban ott görnyedni nem egyszerű, főleg nem kényelmes feladat.

A lökhárító ívei mintha szemfogakként beleérnének a lámpákba. A motorháztetőn is végigfuttatott pár vonalat a tervező keze, és bár sokaknak nem tetszik a látvány, szerintem mestermunka lett a javából. Galériához kattintson a képre! Forrás: Origo

Megemelt tető és oroszlánkarmok

A 4,64 méteres autón oldalnézetben látszik a turpisság, a légköbmétereket nem nyirbálták meg holmi kupésra vett tetőívvel, hanem maradt a praktikus hűtőszekrényforma, de egy jól elhelyezett króm csíkkal mégis becsapják a szemet. Ezt a francia stílus-könnyedséget hiányolom sok német és japán autóból, áldott legyen minden déli formatervező keze!

A GT felirattal sajnos nem csak a szép fém pedálok járnak, hanem a minden útegyenetlenségtől ijedtében pattogó futómű is Forrás: Origo

Bár volt, aki kifejezetten rondának látta a külsejét, én a másik tábort erősítem, szerintem mindenképp

jó értelemben tűnik ki az egyenszürke, unalmas SUV-ok közül

az oroszlánkarmolta első és hátsó lámpáival, vagy a homorú hűtőmaszkjával. Nem kell autózással beoltottnak lenni, hogy újra felismerje, aki már egyszer látta, és ez nagy szó manapság.

Ilyen az, amikor nem csak a jelvényen van oroszlán, hanem a kéznyomát is otthagyja a hátsó lámpákon. A krómkeretű dupla kipufogó imitálás jól szemlélteti a mindent a szemnek felfogást Forrás: Origo

A 3008/5008 páros neve ismerős lehet sokaknak, hiszen nem új, létezett eddig is, csak egy mára letűnőben lévő kor divatjaként eddig egyterű formájúak voltak. Már az előző szérián is hüledezett a sajtó, hogy egész jó, ráadásul a Peugeot két évtizedes mélyrepüléséhez képest hiper-térugrással felérő minőséggel álltak a vásárlók elé. Szerencsére nem csak pillanatnyi reflektorfényre volt érdemes, mert most tovább javult, minden kézzel érinthető felület az összerakottságot sugallja.

Izgalmas a műszerfal, de ez a klímavezérlés...

Amikor beszállunk, azzal szembesülünk, hogy az újító-különc szemlélet a beltérben teljesedik ki igazán. A 208-asban már alkalmazott, Peugeot védjeggyé tett apró kormány fogad, ami felett (és nem a karimája alatt) látjuk a csodás grafikájú, teljesen digitális műszerfalat. Ennek egyébként nem csak dizájn, de valós oka is van:

így magasabbra lehetett helyezni a kijelzőket,

ami miatt jobban benne van a látómezőben, biztonságosabbá téve a közlekedést. Hogy humbug, vagy sem, nehéz megítélni, de egyáltalán nem zavaró, sőt, pár perc múlva a többi autó tűnik furcsának mellette.

El tudom képzelni, hogy húsz év múlva könnyes szemmel veszik majd elő, hogy tessék, ilyet rajzoltak a franciák azokban az egyen-SUV-okkal telt 2010-es években, amikor mertek újra bohémek lenni, ahogy szeretjük őket. Az anyagok a fa dekorcsíktól a kormány textúrájáig mind nagyon magas szintet képviselnek. Külön nagy piros pont, hogy az ajtókban úgy fér el a 1,5 literes palack, hogy mellette még rengeteg, szövettel borított hely marad minden egyéb kacatnak Forrás: Origo

A sofőrt körülölelő, magasra húzott ál-kardánalagútról a középkonzolra többször felfut a szem, el-elakadva a részletekben. Zongorabillentyűkön választhatjuk ki, mit szeretnénk állítani - amit aztán végül a központi kijelzőn tudunk megtenni. Nem lettem rabja ennek a megoldásnak, ha finoman akarok fogalmazni. A logikátlan menü állandóan belassult, amin még egy szoftverfrissítés segíthet, de a kezelőfelületen már semmi sem.

A billenőkapcsolóktól balra, a hangerő tekerője (legalább ez hagyományos), felette van egy kis gomb. Ezzel hangulatot tudunk megadni, amit mi tervezhetünk meg. Ilyenkor a megadott intenzitással fújja a három elérhető közül választott illatpatront, masszíroz, hangerőt csökkent/növel, satöbbi Forrás: Origo

Soha senki nem szerette az ujjlenyomatok mellett a koszt egy ipari porszívónál is jobban gyűjtő zongoralakkot és érintőkijelzőt, itt viszont nincs választásunk, megkaptuk mindkettőt. Hőfokot akar állítani? Már nem csak egy tekerés, a közelmúlt logikáját temethetjük.

Itt tapicskolni kell a kijelzőt, sokszor több lépésben jutva a célig.

Minden egyes alkalommal hosszan le kell nézni, hogy lássuk, hova nyúlunk, és olykor garantáltan melléfogunk. Aki elképzelte, hogy ez működhet, az soha nem használt még autót, csak laborban kísérletezett a kütyükkel.

Szó se róla, élhető környezet

Lépjünk tovább! Az 5008 korátrsainál őszintébben áll a divat kérdéshez, így nem is kínál 4x4-hajtást, csak elöl kapar és kész. Szerintem a vásárlók 90%-ának fel sem fog tűnni. Viszont megadja a látszatot, hogy mi vagyunk a Land Cruiser-alázó plázakirályok, tekerőkapcsolóval választhatunk különböző talajtípusok (hó, sivatag, stb.) között, sőt, van lejtmenetvezérlő is. Tesztelői alázattal mindet kipróbáltam, de hogy hol van mindennek értelme, azt ne tőlem kérdezzék.

A sok műanyaggal segítenek elrejteni az egyébként hatalmas oldalfelületeket. Terepjáró nem lesz belőle Grip Controlnak hívott programmódválasztók ide, vagy oda, de ez nem is probléma Forrás: Origo

A kezelőfelület bénaságát feledtetik a francia hagyományokhoz képest keményre tömött, de hosszútávon sem kényelmetlen, kihúzható combtámaszos, fűthető bőrülések. Nem életem legjobbjai, de panasz nem érheti őket. A hátsó sorban az ülések variálhatósága könnyen múlja felül a kényelmüket.

A kemény tömés itt már visszaüt és kicsit lócaérzést kelt,

de a három ülés külön-külön tologatható és dönthető, ami kedvez a sokat cuccoló nagycsaládosoknak.

A hátsó pad elvitathatatlan előnye az egyesével tologatható és dönthető ülések, a kevésbé eltalált tulajdonsága viszont a kemény tömés és a viszonylag rövid, inkább gyerekekre méretezett ülőlap. A fejtér nem annyira drámai, mint a képen látszik, főleg, hogy a dupla üvegtető zabálja a helyet. Ettől függetlenül rövid távon egyáltalán nem zavaró, még felnőtteknek sem Forrás: Origo

A harmadik sor szükségüléseiről, amivel több és nagyobb a 3008-astól, már esett szó, úgyhogy én azt mondom, hajtsuk le inkább, mert így végre 780 liter várja, hogy elnyeljen bármit. A csomagtérajtót láblengetéssel, kulcsról, vagy a kormány mellől is tudjuk nyitni, aztán elektromosan felszenvedi magát.

Az eldöntött ülésekre egy lap támaszkodik, hogy ne maradjon lyuk sehol. Teljesen síknak ezért nem mondanám, de a hely mérete miatt kisebb költöztetésekre is lazán alkalmas az 5 üléssel is már 780 liternyi terével. Forrás: Origo

Ezt a türelemjátékot én inkább kihagynám, főleg azért, mert néha akkor sem indult, ha percekig kalimpáltam alatta, néha meg akkor is megállt, ha egy bogár sem volt a környéken. Viszont mióta minden márka kínálja ezt az elektromos csomagtérnyitást, átértékeltem a luxus fogalmát. Inkább az jelenti azt, ha nyithatom magamnak bármikor, biztonsággal, gyorsan.

Cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon!