70 éves a csehszlovák csodabogár – a Tatraplan története

Mindenki a Hanzelka és Zikmund afrikai, illetve dél-amerikai expedíciójáról beszélt a pompás Tatra 87 limuzinnal, amikor megkezdődött a kisebb és V8 helyett négyhengeres, de még áramvonalasabb új, középkategóriás állami autó sorozatgyártása. A T600 (más néven Tatraplan) már 1948-ban is különlegességnek számított a szocialista iparban, ma pedig gyűjtők féltett kedvence.

A Tatraplan formai és technikai vérvonala a háború előtti T97-ig és a briliáns mérnökig, Hans Ledwinkáig vezethető vissza, bár utóbbi a történetünkben csak fontos mellékszereplő. 1946-ban Vladimir Souček, a brnói egyetem professzora és Josef Chalupa, a formatervező részleg vezetője állította fel az új áramvonalas modell fő irányelveit.

Az 1,2 tonnás Tatraplan végsebessége tekintélyes 130 km/h volt Forrás: Tatra

Áramvonalas karosszéria alatt modern technika

Vladimir Korbel gépészmérnök, Vladimir Popelál formatervező és egy külsős ipari dizájner, František Kardaus építette meg az első öt prototípust, a márka hagyományaihoz híven púposhátú és szenzációs, 0,32-es alaktényezőjű, önhordó karosszériával, léghűtéses farmotorral, elöl-hátul független futóművel.

A hátsó taraj az elődökhöz képest itt már csak jelképes méretű, de így is nagyon látványos Forrás: Tatra

Több ponton is elakadtak a tervezéssel és a kísérletekkel, így

a legenda szerint 1947 májusában meglátogatták a börtönben ülő Ledwinkát

(akit náci kollaboránsként ítéltek el), és tanácsot kértek tőle. Az új modellhez Jiří Klos motorkonstruktőr szerkesztett teljesen új, 1953 cm3-s, 52 lóerős, léghűtéses, négyhengeres boxermotort és négyfokozatú váltót.

A félgömb égésterű, alumínium hengerfejes, négyhengeres boxert két Zenith vagy Solex karburátor etette, az átlagfogyasztás 11 l/100 km volt Forrás: Tatra

1947-ben a Prágai Autószalonon mutatták be az újdonságot, akkor még Autoplan néven, a Tatraplan elnevezést Kardaus javasolta.

1949-ben T201 gyári kóddal készítettek egy orrmotoros kombit,

egy pickupot (Dakota) és egy 2,5 literes, alukarosszériás változatot is, sőt dízellel is próbálkoztak, de egyikből sem lett sorozatgyártmány.

A T107 jelű gyári prototípus első két példánya, fent az Ambrož becenevű, lent a Josef Forrás: Tatra

Nálunk is járt jó néhány az állami Pobjedák mellett

A Tatraplanról a nép természetesen csak álmodozhatott, állami intézmények és vállalatok használhatták, és rengeteget exportáltak belőle nyugatra. Magyarországra összesen 146 darab érkezett, de az exportpiacok között Malajzia, Kenya és Szudán is szerepelt. A Tatra gyári versenycsapata a 67 lóerőre izmosított együléses sportváltozattal több versenyen is sikereket ért el.

A világklasszis cseh Sodomka műhely jóvágású kabriót is faragott a Tatraplanból, csak egyetlen darab készült Forrás: Tatra

1951-ben a pártvezetés úgy döntött, megszünteti Tatra-személyautó-programját, így

4242 darab után leállt a Tatraplan gyártása is,

maradtak a teherautók. Állítólag a gyár vezetői és a munkások egy életnagyságú modellel és gyászmenettel megrendezték a típus temetését, ami aztán belügyi zűröket is okozott a gyárban.

A T602 versenygépből kettőt gyártottak Forrás: Tatra

Mivel azonban a pártelit nem mondott le a mutatós limuzinról,

áttették a gyártását Mladá Boleslavba, a Skodához,

ahol 1952-ig még 2100 darab készült belőle. A Tatraplan 1953 elején futott ki végleg, a következő Tatra, a titokban fejlesztett, nyolchengeres T603-as limuzin csak 1956-ban jelent meg (lényegében ez váltotta fel a világháború előtt fejlesztett T87-est).

Még több veterános cikk a Retro Mobil novemberi számában: