A hidrogén az egyik legígéretesebb zöld energiahordozó, amely már középtávon teljesen átrajzolhatja a világ energetikai térképét.
A megújuló forrásokból származó energia teljesen szénmentes,
a rövid és hosszú távú tárolására egyaránt alkalmas technológia forradalmasíthatja az energiaszállítást. Kiegyenlítheti a fenntartható energiaellátásban természeténél fogva jelentkező fluktuációkat, és a felhasználás helyén zaj- és emissziómentes megoldásként közvetlenül is hozzájárulhat az életminőség javításához, legyen szó közlekedésről, ipari alkalmazásról vagy fűtésről.
A hidrogén egyre nagyobb potenciált jelent Európában; Nagy-Britanniában és Németországban hidrogén üzemanyagcellás bérautó (Green Tomato) és iránytaxi (CleverShuttle) szolgáltatások üzemelnek sikerrel. Az Alstom jelenleg két alsó-szászországi vonalon üzemeltet hidrogén üzemanyagcellás vasúti szerelvényeket, 2022-ra pedig további három német tartományban összesen legalább 64 szerelvény áll majd üzembe, de a repülőgép-iparban is elkészültek és eredményesnek bizonyultak a megvalósíthatósági tanulmányok.
A legkülönfélébb forrásokból (fosszilis üzemanyagok, biomassza, elektrolízis vagy energiaipari melléktermék) előállítható hidrogént már jelenleg is
széles körben használja az ipar, az energiatárolástól kezdve a közlekedésig.
"Az Európán belüli H2 energiaimport éves szinten 400 milliárd eurós forgalmat képvisel, és az Európában jelenleg megtermelt hidrogén mennyisége eléri az 50 millió tonnát" – emelte ki a budapesti konferencián Bart Biebuyck, az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás igazgatója.
„A rendezvénynek külön aktualitást ad, hogy immár a magyarországi fejlesztési szakpolitikában is megjelent a technológia alkalmazását támogató infrastruktúra terve: az elképzelések szerint 2020-ra kettő, 2025-re öt,
2030-ra 14 darab H2-töltőállomás üzemelhet Magyarországon"
– hangsúlyozta Mayer Zoltán, a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület főtitkára.
Ezzel a tervek szerint hazánk is hamarosan felkerül a nemzetközi hidrogén-térképre:
jelenleg 298 töltőállomás üzemel világszerte, ebből 111 darab Európában,
hozzánk a legközelebb Bécsben találunk.
A fejlesztési tervek ambiciózusak: hosszú távon csak Németországban 400 töltőpontot (a jelenlegi mennyiség tízszeresét) kívánnak üzembe állítani, 2050-re pedig a jelenlegi több mint 7000 darab - ebből 5500 darab Toyota Mirai -, világszerte üzemelő FCEV gépkocsi helyett mintegy 113 millió üzemanyagcellás járművel számolnak a piaci elemzők.
Egy ekkora flotta éves szinten körülbelül 68 millió tonnával csökkentheti a globális közlekedési iparág üzemanyag-felhasználását, és akár 200 millió tonnával mérsékelheti a környezet CO2-terhelését.
„A Toyota arra buzdítja versenytársait, hogy minél mélyebben foglalkozzanak a hidrogénben rejlő lehetőségekkel. Ennek érdekében a Toyota 2020-ig ingyenesen elérhetővé tett 5680 darab, a hidrogénhajtással kapcsolatos szabadalmat, amit a versenytársak ingyenesen felhasználhatnak saját fejlesztéseikben" – emelte ki Krajcsovits Sándor, a Toyota Central Europe termékmarketingért felelős menedzsere.
A rendezvényen kipróbálható volt a Toyota üzemanyagcellás modellje, a Mirai, ami a Honda Clarity és az idén megjelent Hyundai Nexo mellett az egyetlen üzemanyagcellás autó a világon. A már harmadik éve gyártásban lévő Miraiból 2018 elejére mintegy 5500 darab állt üzembe világszerte, ami a teljes üzemanyagcellás autópark körülbelül 75 százalékát jelenti.
A Mirai 5 kg kapacitású hidrogén üzemanyagtartályai
három perc alatt teljesen feltölthetők,
egy tankolással pedig akár 550 kilométer tehető meg. Ez azt jelenti, hogy sokkal versenyképesebb alternatívát jelent egy üzemanyagcellás autó használata, mint a rövid hatótávot nyújtó, hosszú töltési időt igénylő elektromos autók.