Íme a 400 lóerős M-es BMW, amit alig kell tankolni - BMW M550d xDrive teszt

Az 5-ös Touringot a kínálat legerősebb dízelmotorjával teszteltük. Csak ennek és a Bugattiknak lélegezteti négy turbófeltöltő a motorját.

Az 5-ös BMW kombija már a kétliteres dízellel (520d) is gyorsabb a forgalomban lévő autók 90 százalékánál, mivel 7,6 mp alatt éri el a százat, és képes akár 225 km/órával is száguldani. Eggyel fölötte az árlistán az 5-öshöz talán legharmonikusabban passzoló 265 lóerős, 620 Nm nyomatékú háromliteres dízelt találjuk, az örök klasszikust. Ez

a hathengeres már tényleg fölényesen gyorssá teszi az 530d-t,

ráadásul a fél tucat hengere miatt a járása is olyan finom, amit egy nagy BMW-től elvár az ember.

Még eggyel fölötte van a dízel ranglétrán a szintén háromliteres 540d, melynek motorjában már két turbó dolgozik, aminek 320 lóerő és 680 Nm az eredménye. Mivel neki 5 másodpercig sem tart a százas sprint, épeszű ember nemigen gondolkodna azon, hogy van-e értelme ennél is erősebb dízelt kifejleszteni.

A világ legerősebb hathengeres dízele

A BMW-nél úgy látszik, nem ilyenek dolgoznak, ugyanis – talán saját szórakoztatásukra, talán a mérnöki kihívás csábításának engedve – elkészítették a sorhatos dízel B57S nevű csúcsváltozatát is, amiből

a korábbi három helyett már négy turbó sajtol ki kerek 400 lóerőt

és 760 Nm-t az M550d modellben.

Amíg ezt megpróbálják megemészteni, gondoljanak arra, hogy

a BMW-n kívül csak a Bugatti gyárt négyturbós szériaautót

(legyünk rá büszkék: a Veyron 1001 lóerős, 16 hengeres motorját Dr. Hanula Barna vezetésével tervezték meg, és ennek rokona hajtja az 1500 lóerős Chiront is), valamint, hogy az új bajor szuperdízel nyomatéka még az 600 lóerős M5-ét is veri, pedig abban sem kellett túl sokat visszaváltani az érdi emelkedő előtt.

Manapság már ritka az ilyen erős dízel, a régi, Boeing 747 Jumbo Jet vontatásával reklámozott V10-es és V12-es TDI-ket már rég nem gyártják Győrben. Csak egyetlen dízel létezik, ami erősebb a BMW-énél, mégpedig az Audi SQ7 négyliteres V8-asa, amelyet egy sima és egy villanyturbó lélegeztet. Az a motor 425 lóerőt és 900 Nm-t ad le, és bár az SQ7 elvileg 0,2 másodpercet kap százig az M550d-től, egy rögtönzött gyorsulási versenyen mégis le tudta gyűrni a BMW-t.

Ez nem egy dízel M5

Sajnos kicsit le kell hervasztanom a kedélyeket: aki azt hiszi, hogy az M550d a dízel M5, az nagyot téved. Azon kívül, hogy mindkettő az 5-ös család tagja, és bitang gyors, nem sok a hasonlóság. Igazából

az M550d nem érződik többnek, mint egy erősebb 540d,

ami elsősorban a kényelmes utazásra van kitalálva, a hiperaktív és izgága M5 viszont olyan, mintha nem is az 5-ös sorozat része lenne, hanem egy önálló fejlesztés, amit a versenypályákra szántak.

Az M5-ben a teljesen személyre szabható, milliónyi beállítást kínáló spéci futóművet és hajtásláncot egy nagy teljesítményű M számítógép fogja össze és szabályozza, és persze a durrogó sportkipufogóval ellátott V8-as benzines is más élményt ad, mint a csapatás közben is halkan morajló sorhatos dízel. Pedig a BMW az M550d-ben hangszórókból érkező

szintetikus hanggal próbálja az akusztikai élményt fokozni

– csak hát kevés sikerrel.

Nem igazán fair tehát az összehasonlítás a közel 36 milliós M5-tel, és nem is feltétlenül az ár miatt (a felextrázott M550d tesztautó is több mint 39 millió forintra jött ki), hanem azért, mert egyrészt az M5 nem kapható kombiként, másrészt

az M5 önuralommal hajtva is 14-15 litert fogyaszt, míg a dízellel hasonló körülmények között feleannyival is el lehet járni,

persze télen, városban azért ez is benyel 9-10 litert. Most biztos arra gondolnak, hogy aki 40 millióért vesz autót, azt nem érdekli a fogyasztás, amiben lehet is valami, az viszont mindenkinek számít, hogy 500 vagy 900 kilométert lehet-e egy tankolással megtenni.

A német autópálya az otthona

Nagyjából akkor, amikor megtudtam, hogy az M550d tesztautó nálam lesz, sorra jöttek a hírek arról, hogy Németországban környezetvédelmi megfontolásból el akarják törölni a sebességkorlátozás nélküli autópályákat (később ezt cáfolták). Ezért döntöttem úgy, hogy még egyszer utoljára, a célra a lehető legmegfelelőbb autóval kihasználom a legális száguldás lehetőségét.

Felkerekedtünk egy baráti társasággal, és elmentünk Münchenbe (többek közt a BMW-múzeumba is), amit azért is árulok el, hogy tisztázzam: amit az M550d menetteljesítményeiről írok, azt tényleg Németországban tapasztaltam meg München és Deggendorf közötti korlátozásmentes szakaszon, nem pedig „Németországban”, ami a hazai autós sajtóban általában az M1-es autópálya két Véda kapu közötti szakaszát szokta jelenteni.

Már az előző 5-ösből (F10) is volt M550d, de abban még „csak” 381 lóerőt és 740 Nm-t adott le a háromturbós csodadízel: két kicsi és egy nagy, utóbbi csak közepes fordulatszámtól kapott szerepet. Most a két kicsi mellett már két közepes méretű dolgozik, hogy tovább javuljon a gázreakció.

Három turbó mindig tölt,

a negyedik, közepes méretű viszont csak akkor kapcsolódik be a munkába, ha a fordulatszám átlépte a 2500-as értéket.

A cikk nem ért véget. Kattintson a második oldalra!