A vakok közt a félszemű a király. Ez a szólás jutott eszembe tavaly, amikor a Skoda bejelentette, hogy a Kodiaq RS
megdöntötte a hétszemélyes autók körrekordját
a Nürburgring nagy körén, a Nordschleifén. A 9:29,84-es idő elismerésre méltó, de azért nem árt tudni, hogy a leggyorsabb ötszemélyes SUV, a Mercedes-AMG GLC 63 ennél 100 másodperccel jobbat tud, de még az Octavia RS is ráver több mint egy percet a tesóra.
Illik tehát a helyén kezelni ezt a rekordot, már csak azért is, mivel nehezen elképzelhető, hogy egy Audi SQ7 vagy BMW X5 ne tudná bármikor könnyedén lenyomni a csehek büszkeségét. Egyszerűen csak arról van szó, hogy eddig senkinek sem jutott eszébe versenyzőt ültetni a hétszemélyes családi batárba, és kiküldeni szerencsétlent a Zöld pokolba száguldozni.
Ezek a kocsik ugyanis egyszerűen nem erre lettek kitalálva,
hanem arra, hogy a népes családot furikázzák nap, mint nap.
Korábban senki nem gondolta, hogy a Skoda felfelé fogja bővíteni a sportos RS modellek körét, ahelyett, hogy a ralipályákon évek óta legyőzhetetlen Fabiának vagy a kis Citigónak készítették volna el a felpaprikázott változatát.
Tehát
a Kodiaq RS létezése már eleve meglepő,
de az is, hogy az Octavia RS-ből ismert kétliteres benzines turbómotor nem is választható hozzá, csak a szintén kétliteres, 240 lóerős biturbó dízel, amely hatalmas nyomatéka (500 Nm) ellenére aligha nevezhető sportmotornak. Nem véletlen, hogy a Kodiaq testvérmodelljében, a Volkswagen Tiguan Allspace-ben a normál kínálat részeként kapható, ott valamiért nem próbálják GTI-ként eladni.
Azért egy ekkora autótól a 6,9 másodperces (hét üléssel 7,0 mp) gyorsulás tiszteletet parancsoló, de ezt maximum akkor fogja kihasználni apuka vagy anyuka, miután kitette a gyerekeket az iskolánál, és nincs tele a csomagtartó a család holmijával. Hiszen mindenki önkéntelenül is lassabban vezet olyankor, amikor ülnek rajta kívül az autóban, akkor meg főleg, ha a saját gyerekei.
Pazar motor a maga nemében ez a kétliteres TDI, a szekvenciális feltöltés (kis fordulatszámnál a nagynyomású, közepesen mindkettő, magas fordulaton csak a kisnyomású turbó tölt) révén
mindenhol van ereje, és a gázra is minimális késéssel reagál.
Bemelegedve meglepően csendes is, feltéve, ha kikapcsoltuk az Dynamic Sound Boost rendszert, amelyet kifejezetten a Kodiaq RS-hez fejlesztett a Skoda. Bár ne tette volna.
Úgy próbálták meg a lehetetlent, vagyis izgalmassá tenni a négyhengeres dízel hangját, hogy
beépítettek egy aktuátor hangszórót a kipufogó mellé,
amely az autó adatait – mint például a fordulatszám, a forgatónyomaték, az éppen bekapcsolt sebességfokozat és a sebesség – kiolvasva, bonyolult algoritmusok segítségével számítja ki, hogy éppen milyen mesterséges hangot generáljon. Ez a géphang a kipufogó alig hallható eredeti hangjával hol interferál, hol kiegészíti azt, de nekem a rövid menetpróbán inkább zavarónak tűnt, mintsem sportosnak, akármit is csinált.
A háromféle hangzáskép a menetprofilhoz kapcsolódik:
természetesen Sportban a leghangosabb a cucc, de már Comfortban is olyan zavaróan erős dörmögés jött hátulról, hogy azonnal átváltottam Individual-ba , hogy manuálisan kikapcsolhassam. A másik megoldás az elnémítására az Eco üzemmód használata, de akkor sajnos a gázpedál is érzéketlenné válik, amit egy RS-vásárló nem szívesen érez.
Nem tudom elképzelni, hogy lenne olyan Kodiaq RS-tulaj, aki a kezdeti, ismerkedős időszakot leszámítva tartósan bekapcsolva hagyná ez a rendszert. Az Octavia RS hanggenerátorától teljesen különböző elven működő Dynamic Sound Boost ráadásul
nemcsak az utastérben, hanem kívül is hangos,
ami nem illik egy dízel családi SUV-hoz.
A cikk folytatódik a második oldalon.