Az ezer fő megkérdezésével zajlott kutatás felmérte többek között, hogy betartjuk-e a javasolt követési távolságot, levillogjuk-e az autópályán a gyors sávban előttünk haladókat, és hogyan viselkedünk közlekedési dugóban.
A reprezentatív kutatásból kiderült, hogy
a magyarok fele (51%) együttműködő, nyugodt és előrelátó sofőr,
vagyis úgynevezett defenzív sofőrnek mondható. A nők és a férfiak között nincs eltérés e tekintetben, viszont az életkor és a lakóhely alapján már kimutathatóak különbségek:
a fiatalok és a fővárosiak kevésbé tűnnek előzékenynek a volán mögött.
A válaszokból kitűnik az is, hogy a legfegyelmezetlenebbek az ajánlott követési távolság betartásában vagyunk. A városban, átlagos forgalmi körülmények között, 50 km/h sebességnél ajánlott 30-40 méteres távolságot például csupán
a vezetők három százaléka tartja be saját bevallása szerint.
Berzai Zsolt rendőr alezredes szerint biztató, hogy a magyar vezetők fele csapatjátékosnak számít az utakon, ugyanis akire ez a vezetési stílus a jellemző, statisztikailag kimutatható módon kevesebb baleset okozója lesz élete során.
A közlekedéspszichológiában ugyanis alapvető tézis, hogy
az emberek a személyiségüknek megfelelően vesznek részt a közlekedésben,
azaz, ahogyan reagálnak és viselkednek az élet más területein, úgy fognak reagálni és viselkedni a közlekedési szituációk során is.
A közlekedési viselkedés megváltoztatásának első lépése annak tudatosítása, hogy a közlekedés voltaképpen egy csapatjáték,
amelyben valamennyi résztvevő – gépjárművezető és gyalogos – együttműködése alapvető fontosságú” – mutatott rá Recsákné Mazányi Judit közlekedéspszichológus.