Csomagtartóban és árban is veri az Octaviát – Kia Ceed SW 1.0 T-GDI teszt

A Kia Ceed SW a kategória legnagyobb csomagtartóját és leghosszabb garanciáját kínálja elérhető áron, és még az egyliteres turbómotorral is kellemes társ.

Milyen vezetni?

Nyugat-Európában az egyliteres, 120 lóerős T-GDI turbómotor a belépő motor a Ceedhez, nálunk azonban kínálják az 1,4-es, 100 lóerős négyhengeres szívót is 300 ezer forinttal olcsóbban. A következő szint a 140 lóerős 1,4-es turbó, 300 ezer forinttal drágábban, tehát az ezres háromhengeres az

arany középutat jelenti a benzinesek között.

Sokan félnek, hogy ez a kis motor hogyan teljesít egy ekkora autóban, de az aggodalom alaptalan, mi négy személlyel és sok csomaggal jártuk meg Erdélyt a tesztautóval, és az 1.0 T-GDI ereje mindenhol elégnek bizonyult a normális közlekedéshez, igaz, azt nem tagadom, hogy az előzéseket tanácsos volt lendületből végrehajtani.

Hogy a kis turbómotor nem érződött vészesen gyengének, arra az lehet a magyarázat, hogy a Ceed SW viszonylag könnyű (1260 kiló üresen), másrészt a kis háromhengeres a maximális, 172 Nm-es nyomatékát elméletileg már 1500-as fordulattól leadja.

Valójában inkább 2000 környékén jön meg az ereje,

ez alatt teljesen használhatatlan, fölötte viszont nem érezzük gyengének, könnyen föl lehet venni vele a forgalom tempóját.

Előzéskor azonban igényli a pörgetést, hiszen hiába adja le korán a maximális nyomatékát, ha az nem túl sok, a 120 lóerős csúcsteljesítménye pedig csak 6000-es fordulatnál jön meg. Szerencsére pörgetve sem hangos a motor, viszont erősebbek a vibrációi, mint egy négyhengeresnek.

A 11,3 másodperces gyorsulás 0,2 másodperccel marad el az ötajtós Ceed idejétől,

a 190 km/órás végsebesség pedig tökéletesen megegyezik, bár az eléréséhez rengeteg türelemre és enyhe hátszélre lehet szükség.

Mennyit fogyaszt?

7,5 literre jött ki az átlagfogyasztás az erdélyi túra végére, amiben sok autópályázás és emelkedő is volt, és, tele volt a kocsi emberrel és csomaggal, ráadásul szinte folyamatosan ment a klíma. Alaposan elmaradtam tehát a gyár által megadott 5,6-6,1 liter közé belőtt WLTP-átlagtól, de biztos vagyok benne, hogy kisebb terheléssel és finomabb gázpedál-használattal 7 liter alá azért be lehet menni.

Ahogy az ötajtós új Ceed, a kombi is sokat lépett előre a vezethetőség szempontjából elődeihez képest.

Gyorsabb áttételezésű és pontosabb a kormányzás,

mint az elődben, és több is a visszajelzés, a vezető alacsonyabban ül, így jobban érzi a kocsi mozgását.

Bár a hátsó rugók és gátlók feszesebbek, mint az ötajtós modellen, 16-os felnikkel, terhelve és terheletlenül is kényelmes volt a rugózás, de el tudom képzelni, hogy a GT Line felszereltséghez járó 17-esekkel már rázósabbá válik a Ceed. Az útfekvésben nem éreztem nagy különbséget az ötajtóshoz képest, a mindössze 37 kilós plusz tömeg a hátsó tengelyt nyomja, így a súlyelosztás valamivel semlegesebb is.

Árak, vetélytársak

A Ceed már korántsem számít olyan olcsónak, mint 10 éve, az első nemzedék idején, de még mindig az egyik legjobb ár-érték arányt nyújtja az alsó-középkategóriában. A tesztre kapott Ceed SW 1.0 T-GDI

Gold felszereltséggel, akciósan 5,824 millió forintba kerül,

és ezért szinte mindent tartalmaz, ami egy családi kombiban létszükséglet: van automata klíma, fűthető első ülés és kormány, sávtartó, ráfutásgátló fékasszisztens, négy elektromos ablak, elsötétedő belső tükör, helytakarékos pótkerék, 16-os könnyűfém felni, LED-es hátsó lámpa, 7 colos színes érintőképernyő, 6 hangszórós hifi, bőr kormány és sebességváltó gomb, motorosan behajtható, fűthető külső tükör és tempomat is.

Hasonló felszereltséggel egy lassan már kifutó Skoda Octavia kombi 1.0 TSI még a 900 ezer forintos, most futó kedvezménnyel is több mint 6,5 millió forintba kerülne, igaz, a Hyundai i30 kombit a Kiával azonos technikával, 7 helyett csak 5 év (igaz, kilométer-korlátozás nélküli) garanciával 5,72 millióért is el lehet hozni.