Nyolc évvel ezelőtt különleges autó mutatkozott be a Peugeot 508 kombi alváltozataként. Úgy hívták, RXH, és bár a dízel-hibrid hajtás zsákutcának bizonyult, jól mutatta a franciák útkeresését az emissziócsökkentésben. Ráadásul ezen kísérletezett először a gyártó, pontosabban Bocsi Attila dizájner a nappali fény kreatív elrendezésével, a kétszer három LED-sávot oroszlánkaromhoz hasonlították.
Mára nagyot fordult a világ: terepkombija nincs a márkának (SUV-szerűsége viszont annál több), hibrid helyett villanyautót kínál alternatívaként, Bocsi elhagyta a Peugeot-t - évek óta egy olasz cégnek tervez - de az oroszlánkarom maradt. Igaz, némileg átalakult,
az új 208-ason például egy-egy hosszanti, markáns csík lett belőle,
ami az egyedi fényszóródizájnnal és az óriásmaszkkal együtt elég látványos – kicsit talán vámpírosra vette a figurát.
A menetpróba előtt és után néhány napig a fő riválisnak számító új Renault Clio vendégeskedett szerkesztőségünknél, amellyel állítólag annyira elégedettek a vevők, hogy alig nyúltak a formájához – pont úgy néz ki, mint a kifutó generáció. Nos, a Peugeot 208-nál épp fordított a helyzet, ordít róla, hogy vadonatúj. Még az arányai is megváltoztak (a hátrébb helyezett szélvédővel hosszabb lett a motorházteteje), és mozgalmas élek tagolják lemeztestét.
Véletlenül sem lehet azzal vádolni, hogy profilból egyterűs lenne a sziluettje, szokatlan viszont, hogy rövidek az első és különösen a hátsó ajtók.
Sportos háromajtósként ütne nagyot, olyan karosszéria viszont nincs,
miként a kombi is történelem – akárcsak a többieknél a kiskategóriában. Hátul is ütős viszont a dizájn, az 508-as stílusában sötétített, műanyag csíkkal összekötött lámpákat használnak.
Ennyire friss karosszéria alá vadonatúj padlólemez dukál: a kis Peugeot a CEMP-architektúrára épül, ami a belső égésű motorok mellett elektromos hajtás befogadására is alkalmas, ráadásul nagyjából 30 kilós diétát is lehetővé tett. A tengelytáv csak minimálisan nőtt a kifutó modellhez képest, a teljes hossz viszont már átlépte a négy métert, joggal feltételezhetjük tehát, hogy a helykínálattal sem lesz gond.
Csakhogy itt visszaütnek a harcias orrhoz módosított arányok, a csomagtartó 265 literes térfogata ebben a műfajban csak közepes osztályzatot kaphat.
A szűk hátsó ajtókivágás a gyakorlatban is fejbe veréssel vagy lábbeakasztással tud kedveskedni
az idemerészkedő felnőtteknek, és bár ezzel véget ér a megpróbáltatások sora, a helykínálatot túlzás bőségesnek nevezni. Oviba gyereket szállítani jó tehát, de családi autónak legalább 2008-ast tessék választani, jelzi finoman a Peugeot.
Előre beülve viszont olyan világ tárul elénk, ami párját ritkítja a Polók, Fiesták és Yarisok osztályában, pár éve pedig egy középméretű céges hintóban is sci-finek számított volna. Jó, az ajtók műanyagja vagy pár illesztés visszahoz a realitás talajára, de a karbonmintás betét, kontúrvarrás, hangulatfény, míves billenőkapcsolósor, villanykézifékes középkonzol és 10 colos tablet azt üzeni: elértél valamit.
Mindez persze csak magas felszereltséggel jár, akárcsak a fő attrakció, a 3D-s digitális műszerfal, amely változtatható jelzésképével és felbontásával nagyautós atmoszférát ad, s
magas elhelyezése miatt a head-up kijelzőt is feleslegessé teszi.
Ahogy sok újkori Peugeot-ban, itt is egy minikormány fölött lehet rálátni a műszerekre, de sok vezetőnek ülésállítgatás után is beletakarhat a felső karima.
Jó pár USB-csatlakozó és tárolórekesz javítja a használhatóságot, az extrák sorában pedig olyan tételeket találhatunk, mint a vezeték nélküli telefontöltő, a sajnos nem mindig egyértelmű utasításokat adó Tom-Tom Online navigáció, a 180 fokos tolatókamera vagy az aktív holttérfigyelő. Felárért a 208-as adaptív tempomattal követheti az előtte haladót, sávon belül tartja magát (természetesen nem önvezető, a kormányt egy idő után fogni kell), vagy önállóan leparkol.
Cikkünk folytatódik, kérjük, lapozzon!