Bernhard elárulta, hogy nagyon komolyan vette a feladatot, fél évig készült rá, de közben a csapat sem tétlenkedett, mert alaposan átalakították az autót. Nem csak a 2018-ra tervezett fejlesztéseket építették be, de a WEC szabályok megszorításaitól is megszabadították, amitől elképesztően erőssé vált. „2017 decemberében kezdtem el a gyakorlást a szimulátoron. Közben több lépcsőben átalakult a 919 Hybrid 919 Evóvá:
1160 lóerőre nőtt a hibrid rendszer teljesítménye, amit elképesztő volt megtapasztalni a pilótafülkében.
Bár alapvetően ugyanaz a kocsi maradt, a vezetési élmény hasonló volt a régi változathoz, de a határok sokkal kijjebb tolódtak a tapadást, a gyorsulást, vagy az irányítás közvetlenségét tekintve" – mondta.
Amikor eljött a várva-várt nap, a szerencse melléjük szegődött, mivel a kiszámíthatatlan időjárásáról híres Nürburgringen napsütés fogadta őket. „Mázlink volt az idővel, egy kicsit túlságosan is, mivel melegebb volt az ideálisnál. Reggel 8-kor kezdtük a napot, az első körre pedig 9:30-kor került sor, amikor már megközelítette a 30 fokot a levegő hőmérséklete" – árulta el.
„Először egy lassú, ismerkedő kört mentem, mely során ellenőriztük, hogy minden megfelelően működik-e, aztán jött egy kicsit gyorsabb kör, végül a harmadik és a negyedik volt az, amikor teljes gázzal hajthattam".
Már az első gyors körben már sikerült megdönteni a rekordot (5:25 alatti idővel),
de Bernhard érezte, hogy még több is van ebben, ezért ment még egyet, amely végül 5 másodperccel ennél is gyorsabb lett. „Az első tesztek után kicsit csökkentettük az autó elejének magasságát, az aero-egyensúlyt is előre toltuk el, hogy több legyen a tapadás az első tengelyen. Emellett változtattunk a turbónyomáson és a lengéscsillapítók hangolásán is, amitől még jobb lett az autó" - tette hozzá.
Vezetéstechnikailag komoly kihívást jelentett a rekorddöntés, mert értelemszerűen nem ilyen extrém erős és gyors prototípus autókra tervezték az 1927-ben épült, Zöld pokol becenevű versenypályát.
Elég jól ismerem a Nordschleifét, de akkor újra meg kellett tanulnom menni rajta.
Ügyelnem kellett arra, hogy elkerüljem a kerékvetőket, mert a 919 Evo hasmagassága nagyon alacsonyra volt állítva az extra leszorítóerőt biztosító oldalsó szoknyák miatt. Emiatt nem mindenhol mehettem az ideális íven, és azt is észben kellett tartanom, hogy a pálya tele van huplikkal, bukkanókkal és sok rajta a szintkülönbség. Néhányszor leért az autó alja, nagyon kellett vigyáznom, hogy ezekben a pillanatokban el ne szálljak" - mesélte lelkesen.
Bár biztos van, aki azt hiszi, hogy a történelem egyik legfejlettebb versenyautójával gyerekjáték lehetett megjavítani a rekordot, Bernhard ezt határozottan cáfolta.
Ez nem egy sétakocsikázás volt, hanem komoly versenyzői feladat,
hiszen minden kanyarnál előre el kellett tervezni, hogyan fogom bevenni. Akkora volt a leszorítóerő, hogy olyan helyeken is padlógázzal tudtam menni, amelyekről korábban sosem hittem volna".
Nem érez csalódottságot amiatt, hogy a számítógépes szimulátoron még ennél is gyorsabb volt (azt nem árulta el, hogy mennyivel). „A szimulátor az szimulátor, a valóság pedig más, mert nehéz megsaccolni a pálya pillanatnyi tapadását. Mindenesetre azt tudtuk előre, hogy egy 5:20-on belüli időeredmény lehetséges, ami végül sikerült is. Persze ha lett volna egy harmadik és egy negyedik próbálkozás is, akkor
lehetséges, hogy 1-2 másodpercet még le lehetett volna faragni,
de nem ez volt a célunk, hanem csak az, hogy megdöntsük a régi rekordot, és hogy szép felvételeket készítsünk az autóról. Azon a napon mindkettő összejött" – mondta mosolyogva.
Bernhardnak azért is volt különösen fontos a rekord, mert
gyerekkori példaképét, Stefan Bellofot kellett túlszárnyalnia.
„100 százalékig tisztelem őt azért, amit elért, nekem az egyik személyes hősöm. Sajnos meghalt, amikor én még nagyon fiatal voltam (1985-ben Spában – a szerk.), de sok könyvet olvastam róla, és legendaként tisztelem.
A német pilóta nem akarja a saját teljesítményét Belloféhoz hasonlítani, mert úgy véli, nem lehet egy időeredményt egy 35 évvel ezelőttivel összevetni az azonos helyszín ellenére sem.
Akkoriban még több bukkanó volt a pályán, és természetesen az autója sem volt olyan fejlett, mint az enyém,
hatalmas tisztelet jár neki azért, amit elért vele. Sajnos az ő köréről nincs se belső, se külső kamerás videó, csak néhány fénykép, de az biztos, hogy nagy kihívás lehetett neki a 956-ost vezetnie itt, ilyen tempóban" - mondta.
„Amikor a rekorddöntés után hazafelé tartottam a Nordschleiféről, Stefan Bellof azóta már elhunyt, 91 éves édesapja felhívott és gratulált nekem. Nagyon jólesett, érzelmes pillanat volt" – fejezte be a beszélgetést a Porsche márkanagykövete, akinek a rekordja valószínűleg nem fog 35 évig élni, de egy ideig még biztosan.